Máltai Tanulmányok | Boldogasszony csalogánya – Megszentelt élet az értelmileg akadályozott gyermekekért

Megosztás

Szöveg beállítások

Az írás a Szűz Mária Társasága általános főnöknője, Feldhoffer Magdolna életét és munkáját mutatja be, aki értékes és sokszínű tevékenységet végzett rászoruló gyermekek megsegítése érdekében.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Jelen írás a Szűz Mária Társasága általános főnöknőjével, Feldhoffer Magdolnával készült életútinterjú alapján készült. Azt kívánja bemutatni, hogy egy egyszerű, szinte láthatatlannak tűnő apostoli életút során milyen értékes és sokszínű tevékenységet lehet folytatni olyan rászoruló gyermekek megsegítésére, akik gyakran maguk is láthatatlanok a környező világ számára. A Magdolna nővérrel készült interjú részletei a könnyebb megkülönböztethetőség kedvéért dőlt betűvel szerepelnek a szövegben.

Kulcsszavak: Szűz Mária Társasága, Feldhoffer Magdolna, szerzetesrend, értelmileg akadályozott személyek, hitoktatás

Szűz Mária Társasága

A Szűz Mária Társaságát (Societas Mariae Virginis, MSV) 1925-ben alapította a mélyen hívő református családból származó, majd katolikus hitre áttérő Ván Zsuzsanna Mária. A Társaság céljául tűzte ki, hogy a nővérek az emberek közt elvegyülve a papság segítségére váljanak az apostolkodásban. A közösség első tagjai az Egyetemi Hallgatónők Mária Kongregációjából kerültek ki. Az egyszerűség elvét követték, ruházatukban, életmódjukban, munkavállalásukban egyaránt. A Társaság szabályzata Loyolai Szent Ignác tanításait követi. A Szűz Mária Társasága működését Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek hagyta jóvá, és egyházmegyei jogú szerzetesintézményi rangot adományozott nekik a Szerzetesek Római Szent Kongregációja 1948. január 7-i engedélye alapján (Puskely, 1990).

Budapesten, a VI. kerületi Vörösmarty utca 34. szám alatt megalapították a Collegium Josephinum intézményét, ahol olyan szegény családokból származó fiúk nevelését vállalták, akik a papi hivatásra készültek. A második világháború során zsidó származású családokat mentettek meg,

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Bánfalvy Csaba (2012): Gyógypedagógiai szociológia, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
Berzsenyi Emese (2020): Kiválasztott vagy megbélyegzett? – Tanítások a fogyatékosságról: a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent könyvei szerint, Budapest, Eötvös József Kiadó.
Boehm, Thomas L. – Carter, Erik W. (2019): Facets of faith – Spirituality, religiosity, and parents of individuals with intellectual disability, Intellectual and Developmental Disabilities, Vol. 57, 2019/6., 512–526.
Erőss Gábor (2018): Intim részletek – A magyar szociológia történetének hangoskönyve, Szociológiai Szemle, 28. évfolyam, 2018/1., 124–129.
Jacober, Amy Elizabeth (2010): Youth ministry, religious education, and adolescents with disabilities – Insights from parents and guardians, Journal of Religion, Disability and Health, Vol. 14, 2010/2., 167–181.
Kálmán Zsófia – Könczei György (szerk.) (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig, Budapest, Osiris.
Lányiné Engelmayer Ágnes (2012): Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés, Budapest, Medicina.
Lifshitz, Hefziba – Glaubman, Rivka (2002): Religious and secular students’ sense of self‐efficacy and attitudes towards inclusion of pupils with intellectual disability and other types of needs, Journal of Intellectual Disability Research, Vol. 46, 2002/5., 405–418.
Magyar Adél (2014): Fejezetek az értelmifogyatékosság-kép történetéből, Budapest, Gondolat.
McNally, Rory D. – Cole, Peter G. – Waugh, Russell F. (2001): Regular teachers’ attitudes to the need for additional classroom support for the inclusion of students with intellectual disability, Journal of Intellectual & Developmental Disability, Vol. 26, 2001/3., 257–273.
Mező Katalin – Mező Ferenc – Varga Imre (2019): Kreativitásra ösztönzés a speciál pedagógia szemszögéből, Deliberationes, 12. évfolyam, 2019/1., 107–118.
Nagy Enikő Sr. Kriszta (2009): A Kett-módszer – Eredete, alapelvei, tartalma és eljárásai, Keresztény Szó, 2009/10., http://epa.oszk.hu/00900/00939/00110/2009_10_08_00110.htm (letöltve: 2021. 02. 11.).
Patka, Mazna – McDonald, Katherine E. (2015): Intellectual disability and faith communities – Perspectives of Catholic religious leaders, Disability&Society, Vol. 30, 2015/8., 1241–1258
PPKE (2017): Hűségesnek maradni – Apácasorsok a kommunizmusban, Beszélgetés Bögre Zsuzsannával, 2017. március 23., https://ppke.hu/aktualis/husegesnek-maradni (letöltve: 2021. 02. 11.).
Puskely Mária (1990): Szerzetesek – A megszentelt élet 99 intézménye, Budapest, Zrínyi Nyomda.
Regényi Enikő Mária (2012): Módszertani ajánlások értelmileg akadályozott személyek katekézisében, Gyógypedagógiai Szemle, 40. évfolyam, 2012/3., 267–270.
Rillotta, Fiona – Nettelbeck, Ted (2007): Effects of an awareness program on attitudes of students without an intellectual disability towards persons with an intellectual disability, Journal of Intellectual & Developmental Disability, Vol. 32, 2007/1., 19–27.
Sinkó Veronika (szerk.) (2001): Titkos értelmű rózsa – Mária-legendák, Budapest, Móra.
Szagun, Anna-Katharina (2002): Methoden im integrativen Religionsunterricht, in Pithan, Annebelle – Gottfried, Adam – Kollmann, Roland (szerk.): Handbuch integrative Religionspädagogik – Reflexionen und Impulse für Gesellschaft, Schule und Gemeinde, Gütersloh, Gütersloher Verlagshaus, 420–427.
WHO (2001): A funkcióképesség, a fogyatékosság és az egészség nemzetközi osztályozása, https://hu.scribd.com/doc/65091574/FNO (letöltve: 2021. 02. 01.).

Pechan Eszter

fogyatékosság spiritualitás242 megtekintés

Absztrakt

Szűz Mária Társasága

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló