A tanulmány az egyén lelki békességének állapotát tekinti kiindulópontnak a béke értelmezéséhez.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A Covid–19-pandémia és az orosz–ukrán háború nemzetközi krízishelyzete az élet minden területére hatással van. Tanulmányunk az egyén lelki békességének állapotát tekinti kiindulópontnak a béke értelmezéséhez. A lelki békességet az optimális jóllét olyan állapotaként tételezzük, amelyben az egyén intrapszichés és interperszonális értelemben egyensúlyban van. Bemutatjuk, hogyan formálják örökletes és korai társas hatások a pszichés élményekért és a magatartás szabályozásáért felelős idegrendszeri folyamatokat. Áttekintjük a stressz és a konfliktusok generálásában, illetve mérséklésében szerepet játszó, evolúciós örökségként működő társas magatartásformákat (agresszió, dominancia-önalávetés, versengés, altruizmus). Rámutatunk, hogyan borítják fel az egyensúlyi állapotot, és hogyan erősítik fel az egyénnek a biológiai determinációkból adódó sérülékenységét a válsághelyzetek. A pandémia és az ukrajnai háború példáin mutatjuk be, hogy milyen lehetőségek vannak a stressz és a konfliktusok csillapítására krízishelyzetekben.
Kulcsszavak: lelki egyensúly, jóllét, pszichés sérülékenység, válság, megküzdés
Magyarország közvetlen közelében – tíz éven át, 1991 és 2001 között – zajlott a dél- szláv háború. Bár néhány eseménye áttört az országhatárunkon is, hazánk lakosságának többsége úgy élte meg, hogy minket nem érint, mi nem lehetünk veszélyben. Azóta húsz év eltelt, és már szinte teljesen el is feledkeztünk róla, amikor 2022 februárjában Oroszország megtámadta Ukrajnát. Háborús katasztrófa zajlik a közvetlen közelünkben, miközben még a Covid–19-pandémia katasztrófájának árnyéka is fölöttünk lebeg. Válságos időszakot élünk Európa-szerte, sőt világszerte. Mi történik ilyenkor az
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Andrejkovics Mónika – Gasparik Éva – Bokor Petra – Frecska Ede (2013): Az orvos- lás és pszichoterápia új paradigmája. A bio-pszicho-szocio-spirituális (BPSS) modell, Pszichoterápia, 22. évfolyam, 2013/2., 93–95.
Apter, Michael J. (1992): The Dangerous Edge. The Psychology of Excitement, New York – Toronto, The Free Press.
Bedrosian, Tracy A. – Nelson, Randy J. (2012): Neurobiology of Human Killing, in Christie, Daniel J. – Pim, Joám Evans (szerk.): Nonkilling Psychology, Honolulu, HI, Center for Global Nonkilling, 23–42., http://nonkilling.org/pdf/nkpsy.pdf (le- töltve 2022. 09. 05.).
Bereczkei Tamás (2007b): A személyiség az evolúciós pszichológia perspektívájában, in Gyöngyösiné Kiss Enikő – Oláh Attila (szerk.): Vázlatok a személyiségről, Budapest, Új Mandátum, 83–109.
Bereczkei Tamás – Czibor Andrea – Birkás Béla (szerk.) (2021): A lélek sötét oldala – Narcizmus, machiavellizmus, pszichopátia, Typotex Kiadó.
Birkás Béla (2022): Önzetlenség, megbízhatóság és együttműködés, in Pléh Csaba (főszerk.): Pszichológia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 701–738.
Breivik, Gunnar – Sand, Trond Svela – Sookermany, Anders M. (2019): Risk-taking and sensation seeking in military contexts. A literature review, SAGE Open, 2019. január–március, 1–13., file:///C:/Users/User/Downloads/Risk_taking_and_Sensation_Seeking_in_Mil.pdf (letöltve 2022. 09. 05.).
Buckels, Erin E. – Jones, Daniel N. – Paulhus, Delroy L. (2013): Behavioral Confirma- tion of Everyday Sadism, Psychological Science, 20. évfolyam, 2013/10., 1–9.
Carver, Charles S. – Scheier, Michael F. (2006): Személyiségpszichológia, Budapest, Osiris. Christie, Daniel J. – Tint, Barbara S. – Wagner, Richard V. – Winter, Deborah DuNann (2008): Peace psychology for a peaceful world, American Psychologist, 63. évfolyam, 2008/6., 540–552.
Cloninger, Robert C. (2006): The science of well-being. An integrated approach to mental health and its disorders, World Psychiatry, 5. évfolyam, 2006/2., 71–76.
Cosmides, Leda – Tooby, John (2004): Evolúciós pszichológia. Alapozó kurzus, in Pléh Csaba – Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába, Budapest, Osiris, 38–59.
Csányi Vilmos (2015): Ímé,azember, Budapest, Libri.
Csíkszentmihályi Mihály (2004): Az autotelikus személyiség, in Pléh Csaba – Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába, Budapest, Osiris, 466–476.
Davis, Mark H. (1999): Empátia, altruizmus és segítő viselkedés, in Kulcsár Zsuzsanna (szerk.): Morális fejlődés, empátia és altruizmus, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 427– 448.
Dehaene, Stanislas – Cohen, Laurent (2007): Cultural recycling of cortical maps, Neuron, 56. évfolyam, 2007/2., 384–398.
Engel, George (1977): The need for a new medical model. A challenge for biomedicine, Science, 196: 129–136.
Erikson, Erik H. (1991): A fiatal Luther és más írások, Budapest, Gondolat. Freud, Anna (1994): Az én és az elhárító mechanizmusok, Budapest, Párbeszéd.
Gyuris Petra – Meskó Norbert (szerk.) (2016): Evolúciós pszichológia mesterfokon, Budapest, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány.
Kardos Péter (2022): A csoporttól a hálózatig: egyén a társas közegben, in Pléh Csaba (főszerk.): Pszichológia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 652–700.
Keyes, Corey L. M. – Shmotkin, Dov – Ryff, Carol D. (2002): Optimizing well-being. The empirical encounter of two traditions, Journal of Personality and Social Psychology, 82. évfolyam, 2002/6., 1007–1022.
Lasch, Christopher (1984): Azönimádattársadalma, Budapest, Európa Könyvkiadó.
Lazarus, Richard S. (1993): From psychological stress to the emotions. A hystory of changing outlooks, Annual Review of Psychol, 44: 1–21.
Lazarus, Richard S. – Folkman, Susan (1984): Stress, Appraisal, and Coping, New York, Springer.
Leary, Mark – Baumeister, Roy (2000): The nature and function of self-esteem. Socio- meter theory, Advances in Experimental Social Psychology, 32: 1–62.
Lorenz, Konrad (1989): A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, Sopro, IKVA.
Maslow, Abraham (1980): A holisztikus-dinamikus nézőpont, in Szakács Ferenc – Kulcsár Zsuzsanna (szerk.): Személyiséglélektani szöveggyűjtemény II. Elméleti irányza tok, Budapest, Tankönyvkiadó, 322–341.
Maslow, Abraham (1983): Elmélet az emberi motivációról, in Oláh Attila – Pléh Csaba (szerk.): Szöveggyűjtemény az általános és a személyiségpszichológiához, Budapest, Tankönyvkiadó, 373–392.
Maslow, Abraham (2003): A lét pszichológiája felé, Budapest, Ursus Libris.
Maslow, Abraham (2005): A transzcendencia különböző jelentései, in Bevezetés a transz perszonális pszichológiába. Válogatás Maslow Abraham, Assagioli Roberto, Wilber Ken írásaiból, Budapest, Ursus Libris, 47–62.
McGuire, Michael – Fawzy, Fawzy – Spar, James – Troisi, Alfonso (2000): Dysthymic disorder, regulation-dysregulation theory, CNS blood flow, and CNS metabolism, in Sloman, Leon – Gilbert, Paul (szerk.): Subordination and Defeat, Mahwah, New Jersey – London, LEA, Publishers, 71–95.
Nagy László – Gyöngyösiné Kiss Enikő (2007): A személyiség tipizálása a klasszikus és modern temperamentumelméletekben, in Gyöngyösiné Kiss Enikő – Oláh Attila (szerk.): Vázlatok a személyiségről, Budapest, Új Mandátum, 42–59.
Nguyen, Luu Lan Anh (2001): A szociálpszichológia alapkérdései, in Oláh Attila – Bugán Antal (szerk.): Fejezetek a pszichológia alapterületeiből, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 431–492.
Oláh Attila (2003): Megküzdés és pszichológiai immunitás, in Pléh Csaba – Boross Ottilia (szerk.): Bevezetés a pszichológiába, Budapest, Osiris, 631–663.
Orosz Gábor Viktor (2021): Békefenntartók és béketeremtők, in Gőcze István (szerk.): Az egyházak és a katonai erők előtt álló kihívások, az együttműködés lehetőségei, Budapest, A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága, 7–21.
Parmak, Merle – Mylle, Jacques J. C. – Euwem, Martin C. (2014): Sensation seeking and perceived need for structure moderate soldiers’ well-being before and after ope- rational deployment, Military Behavioral Health, 2: 75–81.
Paulhus Delroy L. – Williams Kevin. M. (2002): The Dark Triad of personality: Nar- cissism, Machiavellianism and psychopathy, Journal of Research in Personality, 36. év- folyam, 2022/6., 556–563. DOI: https://doi.org/10.1016/S0092-6566(02)00505-6 Pléh Csaba (2022): A pszichológia a 21. században, in Pléh Csaba (főszerk.): Pszichológia, Budapest, Akadémiai Kiadó, 25–84.
Pólya Bella – Martos Tamás (2012): Miért jó önkéntes munkát vállalni? Az önkéntesség és az élettel való elégedettség kapcsolata öndetermináció-elméleti megközelítésben, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13. évfolyam, 2012/3., 255–271.
Powell, Steve –Duraković-Belko, Elvira (szerk.) (2000): Sarajevo 2000. The psychosocial consequences of war Sarajevo, Presentations from a Symposium held at the Faculty of Philosophy in Sarajevo, July 7 and 8, 2000., file:///C:/Users/User/Downloads/Sarajevo_2000_the_psychosocial_consequen-1.pdf (letöltve 2022. 09. 05.).
Seligman, Martin E. P. (2002): Autentikus életöröm. A teljes élet titka, Laurus Kiadó, Győr. Selye János (1976): Stressz distressz nélkül, Budapest, Akadémiai Kiadó.
Sloman, Leon – Gilbert, Paul (szerk.) (2000): Subordination and Defeat, Mahwah, New Jersey – London, LEA, Publishers.
Szokolszky Ágnes (2002): Öröklés – környezet: mit is jelent az „is”?, MagyarPszichológiai Szemle, 57. évfolyam, 2002/1., 51–84.
Szokolszky Ágnes – V. Komlósi Annamária (2015): A „reziliencia-gondolkodás” fel- emelkedése – ökológiai és pszichológiai megközelítések, Alkalmazott Pszichológia, 15. évfolyam, 2015/1., 11–26.
Tajfel, Henri (1980): Csoportközi viselkedés, társadalmi összehasonlítás és társadalmi változás, in Csepeli György (szerk.): Előítéletek és csoportközi viszonyok, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 25–39.
Tajfel, Henri – Turner, John C. (1979): An integrative theory of intergroup conflict, in Austin, William G. – Worchel, Stephen (szerk.): The Social Psychology of Inter group Relations, Monterey, CA, Brooks/Cole, 33–37.
Komlósi Annamária (2007): Napjaink önértékelés-kutatásainak áttekintése. Önértékelés és/vagy önelfogadás?, in Demetrovics Zsolt – Kökönyei Gyöngyi – Oláh Attila (szerk.): Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig. Tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére, Budapest, Trefort Kiadó, 20–46.
Komlósi Annamária (2013): Kapcsolataink különleges világa. Mi történik velünk katasztrófák idején?, Magyar Pszichológiai Szemle, 68. évfolyam, 2013/4., 645–655.
Komlósi Annamária (2019): Katasztrófa utáni komplex támogatási rendszer elvei. Előadás teljes szövege. A Belügyi Tudományos Tanács kiadványa, Budapest, Dia- lóg Campus, 145–153., ,http://www.bm-tt.hu/assets/letolt/e7konf/konfkotet.pdf (letöltve 2022. 09. 05.).
Komlósi Annamária (2020): Világjárvány 2020. A katasztrófapszichológia nagy ki- hívása, in Polonyi Tünde – Abari Kálmán – Kiss Tamás (szerk.): Válságok megelőzése és kezelése, Budapest, Oriold és Társai, 29–49.
Komlósi Annamária – Nagy János (szerk.) (2003): Énelméletek.Személyiségésegészség, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
Komlósi Annamária – Polonyi Tünde (szerk.) (2022): A világjárvány pszichológiája, Budapest, Oriold és Társai.
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: