Máltai Tanulmányok | Népességváltozás és demográfiai kihívások a Felzárkózó települések program falvaiban

Megosztás

Szöveg beállítások

Hazánk leghátrányosabb települései sajátos demográfiai képet mutatnak: a hazai átlaghoz képest jelentősebb termékenységi mutatóval, viszont nagyobb arányú terhességmegszakítással is jellemezhetőek a FETE-programba bekapcsolt falvak. Mindez indokolttá teszi a szociális programok fejlesztését a periférikus körzetekben.

Absztrakt

A tanulmány célja a Felzárkózó települések programhoz tartozó háromszáz település alapvető demográfiai folyamatainak bemutatása. Elsősorban a gyermekvállalás kérdéseire fókuszál: megvizsgáljuk a születésszámok időbeli alakulását, becslést adunk a közeljövőben várható számokra, de az írás röviden kitér a művi terhességmegszakítások kérdéskörére is. Az eredmények azt mutatják, hogy a FETE-program településeinek átlagosan magasabb a termékenységi rátája, mint az országos átlag, és több a művi terhességmegszakítás. Ugyanakkor a háromszáz település között jelentős egyenlőtlenségek tapasztalhatók, a FETE demográfiai szempontból messze nem egységes településcsoport. A születésszámok trendjei a települések átlagában már évek óta az országos trendet követik, így a FETE esetében is a születésszámok csökkenése várható a következő években.

Kulcsszavak: felzárkózó települések, születésszám, termékenység, természetes szaporodás

DOI: 10.56699/MT.2025.3.2

Cikk felolvasása00:00

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét-módszertanán alapuló Felzárkózó települések program (FETE) a társadalmi kohézió és deszegregáció előmozdítására irányuló szakpolitikai beavatkozási csomag, amelyet a 1404/2019. (VII. 5.) kormányrendelet indított el. A komplex indikátorkészlet alapján kiválasztott háromszáz hazai település szinte minden alapvető társadalmi és gazdasági indikátor (jövedelem, iskolázottság, munkanélküliség, lakhatás stb.) szempontjából a leghátrányosabbak közé tartozik. A bevont településeknek a hazai térszerkezeti adottságok miatt jellemző nagyfokú koncentráltsága figyelhető meg Észak- és Északkelet-Magyarországon, valamint a Dél-Dunántúlon. Az érintett helységeknek több mint a fele ezer fő alatti kistelepülés, de harminchét hazai viszonylatban nagynak számító, kétezer és ötezer fő közötti lakosságú község is érintett, valamint az egyetlen városi jogállású helyszínként Nagyecsed (1. táblázat).

1. táblázat: A FETE-települések népessége kategóriák szerint (saját szerkesztés)

A kiemelt kormányzati programként megvalósuló FETE célja, hogy az évtized végéig tizenegy beavatkozási területen (kora gyermekkor, gazdaságfejlesztés, lakhatás, energetika, oktatás, egészségügy stb.) fejlődjön a bevont települések helyi társadalmának integrációja. A FETE lokális adottságokon alapuló tevékenységei, a Jelenlét Pontokat mint a beavatkozások fizikai helyét biztosító települési szolgáltatóházakat középpontba állító kezdeményezés lehetőségei a hazai szakpolitika-alkotásban sok szempontból szociális innovációt jelentenek (Kabai et al., 2025).

A hazai finanszírozások mellett a FETE az elmúlt években kiemelt, uniós finanszírozású programok tárgyává is vált. A jelenleg is érvényben lévő,

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A FETE-települések népessége kategóriák Saját szerkesztés.
táblázat: A FETE-települések születésszámainak előrebecslése 4 százalékos csökkenési ütem esetén 2030-ig (fő). Saját számítások.
ábra: A FETE-települések eloszlása a természetes szaporodás/fogyás lakosságszámhoz viszonyított arányában, 2014–2023 átlagában. A KSH Statinfo adatai alapján, saját szerkesztés.
ábra: Születésszámok és változási intenzitás a FETE-program településein, 2000– 2023. A KSH Statinfo adatai alapján, saját számítás.
ábra: A tisztított élveszületési arányszám 2014 és 2023 közötti átlagos értéke a FETE- településeken. A KSH Statinfo adatai alapján, saját számítások.
ábra: Az abortuszok száma országosan és a FETE-településeken, 2005–2023. A KSH Statinfo adatai alapján, saját számítások.
ábra: A FETE-települések részesedése az ország élveszületési és terhességmegszakítási esetszámaiból, 2005–2023 (%). A KSH Statinfo adatai alapján, saját számítások.
ábra: Az ezer szülőképes korú (15–49 éves) nőre jutó élve születések és terhességmegszakítások átlagos száma a FETE-településeken, 2014–2023. A KSH Statinfo adatai alapján, saját számítások.

Felhasznált irodalom

Barzó Tímea (2023): A demográfiai kihívásokra adott családpolitikai válasz hazánkban, Miskolci Jogi Szemle, 18 (2), 23–41. DOI: https://doi.org/10.32980/ MJSz.2023.2.23
Bördős Katalin – Szabó-Morvai Ágnes (2021): A 2000–2015 közötti családpolitikai intézkedések hatása a születésszámra Magyarországon, Demográfia, 64 (2–3), 137–170. DOI: https://doi.org/10.21543/DEM.64.2–3.2
Eurostat (2023): Demography of Europe. Interactive publications, https://ec.europa.eu/ eurostat/web/interactive-publications/demography-2023#rural-urban-regions (letöltve: 2025. 07. 17.).
Kabai Gergely – Németh Nándor – Teller Nóra (2025): Az európai fejlesztéspolitikai források felhasználásának hatásai a területi hátrányokra és a társadalmi kohézióra Magyarországon, in Tóth István György – Gábos András – Medgyesi Márton (szerk.): Társadalmi Riport 2024, Budapest, TÁRKI, 95–110. DOI: https://doi.org/10.61501/TRIP.2024.4
KSH Statinfo: Tájékoztatási adatbázis – szakstatisztikák témák szerint, Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa, statinfo.ksh.hu (letöltve: 2025. 05. 15.).
KSH Terhességmegszakítások (2017): Terhességmegszakítások, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ terhessegmegsz16.pdf (letöltve: 2025. 07. 17.).
Lentner Csaba – Novoszáth Péter – Sági Judit (2017): A magyar családpolitika és a születésszám alakulásának egyes kiemelt területei demográfiai, szociológiai és állampénzügyi vetületben, nemzetközi kitekintéssel, Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 5 (4), 106–133, https://epa.oszk.hu/04200/04294/00020/pdf/EPA04294_pro_publico_bono_2017_4_106-133.pdf (letöltve: 2025. 08. 21.).
Michalski, Michał A. (2024): Macroeconomic impacts of demographic change, in Barzó Tímea (szerk.): Demographic Challenges in Central Europe. Legal and Family Policy Response, Miskolc–Budapest, Central European Academic Publishing, 83–102. DOI: https://doi.org/10.54237/profnet.2024.tbdecce_3
Murinkó Lívia – Spéder Zsolt (2024): Házasság, élettársi kapcsolat, in Monostori Judit – Őri Péter (szerk.): Demográfiai portré 2024 – Jelentés a magyar népesség helyzetéről, Budapest, KSH NKI, 9–23.
Németh Nándor (2023): A Felzárkózó Települések program cél- és keretrendszere, Kapocs, 6 (1), 17–26. DOI: https://doi.org/10.63582/KAPOCS.2023.1.2 Spéder Zsolt (2024): Gyermekvállalás, in Monostori Judit – Őri Péter (szerk.): Demográfiai portré 2024 – Jelentés a magyar népesség helyzetéről, Budapest, KSH NKI, 39–56.
Spéder Zsolt – Bálint Lajos – Horváth Veronika – Kapitány Balázs – Obádovics Csilla (2023): Hazai népesedési folyamatok az elmúlt évtizedben, Scientia et Securitas, 3 (4), 308–322. DOI: https://doi.org/10.1556/112.2023.00146
Statisztikai Tükör (2009): A kelet-közép-európai országos népesedési jellemzői, Statisztikai Tükör, 3 (43), Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.
Statisztikai Tükör (2012): A terhességmegszakítások demográfiai jellemzői, Statisztikai Tükör, 6 (110), Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.
Stone, Lyman (2024): More Money, More Babies: What’s the Relationship Between Income & Fertility? Research Brief, Charlottesville, VA, Institue for Family Studies, https://ifstudies.org/blog/more-money-more-babies-whats-the-relationship- between-income-fertility (letöltve: 2025. 07. 17.).
Tagai Gergely – Lennert József (2024): A magyarországi demográfiai válság nyomában – A népességfogyás aktuális kérdései szélesebb kitekintésben, in Koós Bálint (szerk.): Területi folyamatok Magyarországon 2021–2023, Budapest, HUN- REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, 12–37.
Tóth G. Csaba (2025): A népességváltozás mozgatórugói a visegrádi országokban 1990 és 2020 között, in Tóth István György – Gábos András – Medgyesi Márton (szerk.): Társadalmi Riport 2024, Budapest, TÁRKI, 283–299. DOI: https://doi.org/10.61501/TRIP.2024.13

Németh NándorKabai Gergely

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló