A gyógypedagógus szerepe a szociális szférában
A gyermekkorból kilépve egyre csökken a lakhatási, munkavállalási és ellátási támogatás a fogyatékos emberek számára, pedig sokkal több felnőttekkel foglalkozó…
Az egészség harmadik pillére: a társas egészség
Nebáncsvirágok, Örökzöldek, Pillangók és Szentjánosbogarak – hogyan találhatnak egymásra, milyen eszközökkel vehetik fel a harcot a lakosság nagy részét sújtó magánnyal? A társas egészség érdekében mozgalmat indító társadalomtudós frissen megjelent könyvét mutatjuk be.
Absztrakt
Napjainkban a statisztikák globális mértékű közegészségügyi problémára hívják fel a figyelmet: világszinten négyből egy ember magányosnak érzi magát, ötből egy felnőtt úgy érzi, senkire nem számíthat, a fiatal Z generáció pedig a legmagányosabb korcsoporttá vált. Kasley Killam kanadai–amerikai kutató abban látja a megoldást, hogy az egészségről való gondolkodásba beemeljük a társas egészség (social health) eddig alábecsült dimenzióját. The Art and Science of Connection [A kapcsolódás tudománya és művészete] című, 2024-ben megjelent könyvének fő üzenete, hogy a hosszú, egészséges élet és jóllét támogatása érdekében a társas egészség megteremtésére és megőrzésére éppen olyan prioritásként kell tekinteni, mint az egészség fizikai és mentális dimenziói esetében, mind egyéni, mind társadalmi szinten. A mű összefoglalást nyújt a társas egészség területén felhalmozott elméleti és gyakorlati tudásról, a kapcsolódás és közösségépítés lehetőségének számos területén végigvezetve az olvasót.
Kulcsszavak: társas egészség, kapcsolathálózatok, közösségfejlesztés, társas támogatás
Cikk felolvasása00:00
Kasley Killam „tanulmányait tekintve társadalomtudós, a gyakorlatban újító, a szíve mélyén pedig összekötő”, napjaink egyik kiemelkedő szakértője a társas egészség (social health), az emberi kapcsolatok és a magány témaköreinek. Szakmai karrierje és a társas egészség témája iránti elkötelezettsége eredményeként napjainkra népszerű előadó és számos díj tulajdonosa. Állami és nonprofit szervezetekkel működik együtt a fogalom népszerűsítése és annak támogatása érdekében, hogy minél szélesebb körben (például az oktatás színterein, a munkahelyeken és szomszédságokban) valósulhassanak meg a társas egészségre irányuló kezdeményezések. Ez utóbbiakat igyekszik előmozdítani a 2020-ban általa létrehozott Social Health Labs nevű nonprofit szervezet is.
A szerző első könyve The Art and Science of Connection [A kapcsolódás tudománya és művészete] címmel jelent meg 2024-ben. Alapvetően Killam eddigi munkásságát, tizenöt év kutatási és gyakorlati tapasztalatait összegzi, és rövid időn belül széles körű népszerűségre tett szert. Tudományos megalapozottsága mellett szórakoztató, közérthető stílusa nemcsak az adott szakterületen jártas olvasóközönség, hanem a laikus érdeklődők számára is érthetővé és a mindennapi életben gyakorolhatóvá teszi a társas egészség fejlesztését.
A könyv egyik legfontosabb üzenete a társas egészség fogalmának beemelése az egészségről való gondolkodás alappillérei közé, a fizikai és mentális egészség dimenziói mellé. Killam hangsúlyozza, hogy bár az egészségről való komplexebb gondolkodás eredményeképpen a kapcsolatok jelentősége egyre gyakrabban kerül előtérbe a mentális jóllét révén, a társas kapcsolatokról való gondolkodás nem kap elég hangsúlyt, ha csupán a mentális egészség egyik
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Csatlakozom Regisztráció részleteiFelhasznált irodalom
Felhasznált irodalom
- Agroia, Harit K. (2025): Book review of The Art and Science of Connection by Kasley Killam, Journal of Social, Behavioral and Health Sciences, 19, 1–3. DOI: https://doi.org/10.5590/JSBHS.2025.19.1753
- Albert Fruzsina – Dávid Beáta – Gerő Márton – Hajdu Gábor (2017): Kapcsolathálózati tipológia és társadalmi integráció, in Kovách Imre (szerk.): Társadalmi integráció: az egyenlőtlenségek, az együttműködés, az újraelosztás és a hatalom szerkezete a magyar társadalomban, Budapest–Szeged, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont – Belvedere Meridionale, 307–329.
- Albert Fruzsina – Dávid Beáta – Tóth Gergely (2020): Hány barátja van Önnek? A barátok számának alakulása három évtized alatt (1986–2018), Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 10 (3), 3–30. DOI: https://doi.org/10.18030/socio. hu.2020.3.3
- Bronfenbrenner, Urie (1986): Ecology of the family as a context for human development: Research perspectives, Developmental Psychology, 22 (6), 723–742. DOI: https://doi.org/10.1037/0012-1649.22.6.723
- Dávid Beáta – Huszti Éva – Lukács Ágnes (2016): A társas kapcsolatok jelentősége a társadalmi integrációban, in Kósa Zsigmond (szerk.): Helyzetkép a magyarországi romákról, Debreceni Egyetemi Kiadó, 67–86.
- Dunbar, Robin Ian MacDonald (2018): The anatomy of friendship, trends, Cognitive Sciences, 22 (1), 32–51. DOI: https://dx.doi.org/10.1016/j.tics.2017.10.004
- Goldenberg, Herbert – Goldenberg, Irene (2008): Áttekintés a családról I, Budapest, Animula.
- Kahn, Robert Louis – Antonucci, Toni Christina (1980): Convoys over the life course: Attachment, roles and social support, in Baltes, Paul B. – Brim, Orville Gilbert (szerk.): Life Span Development and Behaviour (Vol. 3.), New York, Academic Press, 253–286.
- Killam, Kasley – Kawachi, Ichiro (2022): Social capital and community design, in Dannenberg, Andrew L. – Frumkin, Howard – Jackson, Richard J. (szerk.): Making Healthy Places: Designing and Building for Well-being, Equity, and Sustainability, Washington–Covelo–London, Island Press, 129–142.
- Russell, Robert D. (1973): Social health: An attempt to clarify this dimension of well-being, International Journal of Health Education, 16 (2), 74–82.
- Wellman, Barry (1979): The community question, American Journal of Sociology, 84 (5), 1201–1231.
Hírlevél
További érdekességekért iratkozzon fel hírlevelünkre!
Alapgondolat
A társadalmi kihívások lapja
A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.
Egy folyóirat, egy honlap
A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.
Minőségbiztosítás, akkreditációk
Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.
Máltai Tanulmányok Szerkesztőség
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu
