Máltai Tanulmányok | Átmeneti terek, szegregált terek – Egy külterületi szegregátumfelszámolás társadalmi következményei

Megosztás

Szöveg beállítások

Hazánkban a centrum és periféria viszonya nem statikus – az átmeneti terek, szegregátumok függése és autonómiája dinamikusan változhat. A külterületek, zártkertek olyan társadalmi és térbeli pufferzónák, amelyek felzárkóztatását mikrotérségekben vagy fejlesztési klaszterekben lehetne hatékonyan megoldani.

Absztrakt

A társadalmi felzárkózási programok során a komplexitást a pályázati felhívások és a narratívák a problémák együttes kezeléseként definiálják. A kérdést úgy is feltehetjük, hogy mi volt előbb. Itt a település földrajzi zártságától a társadalmi leszakadásig, a lakhatási kiilleszkedésig és a lehetséges gazdaságfejlesztési megoldásokig számos tényezőt kiemelhetünk.

Elgondolásunk szerint a komplex problémák eltérő cél- és megvalósítási folyamatot, illetve társadalmi dinamikát jelentenek, amelyek során a helyi közösségeknek eltérő befogadási időt kell adni, hogy a felzárkózási folyamatok hatékony mobilitási utat eredményezzenek. Ezért alkalmazzuk tanulmányunkban az átmeneti terek fogalmát egyfajta társadalmi pufferként, és ezért gondoljuk azt, hogy a társadalmi felzárkózás felelősségét nem lehet a kistelepülési aktorokra hárítani, hanem létre kell hozni egy olyan mezoszintet, amely esélyt jelenthet egy felzárkózási települési klaszter működtetésére.

Kulcsszavak: átmeneti terek, szegregált terek, periféria, külterület, zsákfalvak, társadalmi felzárkózás

DOI: 10.56699/MT.2025.3.5

Cikk felolvasása00:00

A tanulmány megírásával az volt a szándékunk, hogy képet adjunk arról, hogy egy zárt közösség hogyan fogadja be azokat a lakosait, akik a község külterületén élnek, főként a belterületen működő közfoglalkoztatási programban dolgoznak, és a faluközpont lakóival számos kerti és egyéb mezőgazdasági munkaterületen, valamint közösségi terekben (orvosi rendelő, óvoda, kereskedelmi terek) érintkeznek.

Milyen közösségi kezdeményezések lehetnek arra, hogy sikeres legyen a szóban forgó külterületfelszámolási projekt? Vajon mennyiben tekinthető településtörténeti értelemben – Vigvári András szociológus, etnográfus fogalmát kölcsönözve – átmeneti térnek a külterület? (Vigvári, 2023). Fontos megtárgyalni, hogy a külterület és a zártkertek társadalma között milyen hasonlóság és különbség fedezhető fel.

Összességében az elemzés célja annak feltárása, hogy egy külterületi szegregátum felszámolása – az ott élő családok belterületre költöztetésén keresztül – milyen társadalmi következményekkel jár a beköltözők és a fogadó közösség számára. Vizsgáljuk a lakhatási mobilitás területi és társadalmi dimenzióit, az ehhez kapcsolódó konfliktusokat, befogadási mechanizmusokat, valamint azt, hogy miként lehet közösségi fórumok, szociális munka és önkormányzati eszközök révén elősegíteni a konfliktusmentes együttélést és a társadalmi beágyazódást. A tanulmány célja továbbá, hogy egy empirikus esettanulmányon keresztül hozzájáruljon a felzárkózási programok hatásmechanizmusainak jobb megértéséhez, különösen a földrajzi és társadalmi perifériával veszélyeztetett térségekben.

Településtörténeti és módszertani bevezető

A tanulmány keretét az EFOP-1.6.1-VEKOP-16-2016-00001 számú, „Felzárkózási együttműködések támogatása”

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A szociális háló – szakmák ismertsége (%) a településen (n = 101). Saját kutatás.
táblázat: Közösségi közlekedési térkapcsolatok, 2021. Balcsók István geográfus, egyetemi adjunktus szerkesztése.

Felhasznált irodalom

Alabán Péter (2018): A társadalmi dezintegráció társadalomtörténeti összefüggései Ózdon és környékén a rendszerváltozás után (PhD-értekezés, Eger, Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézet), https://disszertacio.uni- eszterhazy.hu/62/1/Alab%C3%A1n_disszert%C3%A1ci%C3%B3.pdf (letöltve: 2025. 06. 01.).
Andor Mihály (1989): A néma népszavazás, Budapest, Vita.
Beck, Ulrich (2003): A kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba, Budapest, Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság – Századvég.
Beluszky Pál (1982): Egy alig ismert településszerkezeti elem, a kertség, Földrajzi Értesítő, 32 (2–3), 325–328.
Csepeli György (2003): Emberek vetése. A XXI. század szociálpszichológiai kihívásai, Budapest, Jószöveg – Hiánypótló.
Ditzendy Arisztid, ifj. (2024): A társadalmi szegregációs mechanizmusok térbeli rendeződése, Máltai Tanulmányok, 6 (1), 145–153. DOI: https://doi. org/10.56699/MT.2024.1.9
Farkasné Gasparics Emese – Számadó Róza (2021): A településmenedzsment átalakítása a működési keretek tükrében, Polgári Szemle, 11 (1–3), https://polgariszemle.hu/images/content/pdf/psz_2015._1-3.szam_14.pdf (letöltve: 2025. 08. 02.).
Ferge Zsuzsa (2012): Prekariátus és Magyarország, Fordulat, 19, 116–126, http:// fordulat.net/pdf/19/F19_Ferge-interju.pdf (letöltve: 2025. 07. 27.).
Gerő Márton – Hajdú Gábor – Kovách Imre – Kristóf Luca – Szabó Andrea (2020): A magyar társadalom integrációja 2015, 2018, in Kovách Imre (szerk.): Mobilitás és integráció a magyar társadalomban, Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont – Argumentum, 59–88.
Kitzinger Dávid (2000): A morális pánik elmélete, Replika, 40, 23–48, https://www. replika.hu/replika/40-02 (letöltve: 2025. 08. 02.).
Kovách Imre (2012): A vidék az ezredfordulón. A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi változásai, Budapest, Argumentum – MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont.
Kovács Katalin (2021): „Amellett, hogy ez a személyes hitem, beágyazottságom, ami megtart, meg visz előre, hiszek abban, hogy van értelme a munkánknak”. Interjú Németh Nándorral, Tér és Társadalom, 35 (4), 22–32. DOI: https://doi. org/10.17649/TET.35.4.3400
Kulcsár László (2009): Társadalmi zárványok vagy zárványtársadalmak, Területi Statisztika, (1), 120–124.
L. Ritók Nóra (2024): Hol a felelősség?, Élet és Irodalom, 68 (15), https://www. es.hu/cikk/2024-04-12/l-ritok-nora/hol-a-felelosseg-.html (letöltve: 2025. 06. 01.).
Lieszkovszky József Pál (2018): A közlekedési eredetű kirekesztettség által érintett társadalmi csoportok vizsgálata a hátrányos helyzetű vidéki térségekben, in Munkácsy András–Jászberényi Melinda (szerk.):Utazás a tudományban. Konferencia a 70 éves Pálfalvi József tiszteletére,Budapesti Corvinus Egyetem, 90–98, http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3782/1/UaT2018_kotet_vegleges.pdf (letöltve: 2024. 09. 30.).
Mező Barna (2014): Párhuzamos társadalmak. Szegregációs és integrációs folyamatok Hajdúböszörményben. Végzett doktoranduszok értekezései a regionális tudományok köréből I., Hajdúböszörmény–Bodaszőlő, Bodaszőlőért Egyesület.
Nemes Nagy József (1996): Centrumok és perifériák a piacgazdasági átmenetben, Földrajzi Közlemények, 120 (1), 31–48.
Szarvák Tibor (2018): Cigánytelep nyolctól négyig és tovább. Interjúalanyunk Kiss Dávid, MaHolnap – Társadalmi Felzárkózási Szemle, (1), 13–14, https://tamogatottfejlesztesek.szgyf.gov.hu/2014-20/phocadownload/EFOP161/szakmai_magazin_2019_01_04.pdf (letöltve: 2025. 05. 20.)
Szarvák Tibor (2022): Adalékok a társadalmi felzárkózás szociológiájának értelmezéséhez, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Szűcs Jenő (1981): Vázlat Európa három történeti régiójáról, Történelmi Szemle, 24 (3), 313–359, https://tti.abtk.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/tsz1981_3/szucs.pdf (letöltve: 2024. 09. 30.).
Tiner Tibor (1983): Borsod-Abaúj-Zemplén megye falvainak személyközlekedési helyzete és fejlesztési lehetőségei, Földrajzi Értesítő, 32 (2), 217–239, http://real-j. mtak.hu/5013/1/FoldrajziErtesito_1983.pdf (letöltve: 2024. 09. 30.).
Tóth-Ádám Éva (2025): A külterületen élő lakosság életminőségének változása, támogatott lakhatás segítségével. Egy szegregátum felszámolásának lehetséges következményei (szakdolgozat, Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola).
Vercseg Ilona (2020): Közösség és részvétel. A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete, https://tatk.elte.hu/dstore/document/1564/ Vercseg_K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9g%20%C3%A9s%20 r%C3%A9szv%C3%A9tel.pdf (letöltve: 2025. 06. 01.).
Vigvári András (2023): Zártkert-Magyarország. Átmeneti terek a nagyvárosok peremén, Budapest, Napvilág.