Máltai Tanulmányok | A lakáspolitika területi hatásai Magyarországon, különös tekintettel a 2016 utáni időszakra. A jövedelem és a lakásépítések kistérségi/járási szintű összefüggéseinek elemzése

Megosztás

Szöveg beállítások

Van-e összefüggés az egyes járásokban élők anyagi viszonyai és az új lakások építésének intenzitása között? Milyen tényezők befolyásolták az egyes régiók sajátosságainak kialakulását, és hol ugrott meg jelentősebben az elmúlt két évtizedben az új otthonok száma?

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A lakáspolitikák egyik sarokköve a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokkal jellemezhető népesség lakáshelyzetének javítása. Ennek ellenére a rendszerváltás utáni Magyarországon egyre inkább a kormányzati szintű lakáspolitikák „liberális” arculata látszik érvényesülni, ami döntően a (felső) középosztálynak szánt közpolitikai eszközökkel és a lakhatási szegénység csökkentését célzó intézkedések marginalizálódásával jellemezhető. A tanulmány arra a kérdésre kíván választ adni, hogy mennyiben folytatódtak ezek a tendenciák 2010 után. A regresszióelemzés segítségével szignifikáns összefüggést állapítottunk meg a hazai járások jövedelmi viszonyai és lakásépítési hajlandóságuk között, rámutatva, hogy a 2016-ban kezdődő lakáspolitikai kurzus sem foglalkozott kellő mértékben a lakhatási szegénység problémáival, és ez korszakunk végére a rendszer bizonyos korrekcióját – a szerényebb jövedelmi helyzettel jellemezhető „preferált kistelepülések” felé irányuló fokozottabb figyelmet – tette szükségessé.

Kulcsszavak: lakáspolitika, lakásépítések, jövedelmi egyenlőtlenségek, Magyarország, regresszióelemzés

DOI: 10.56699/MT.2024.1.1

Pósfai Zsuzsanna és Jelinek Csaba 2018-ban megjelent tanulmányukban a rendszerváltást követő magyarországi lakáspolitikák mindinkább domináns pozícióba jutó liberális és ezzel párhuzamosan marginalizálódó szociális arculatát különböztette meg. Előbbi a lakást egyfelől a tőke felhalmozásának, másfelől a tőke kinyerésének és kivonásának folyamatába bevonó (ezért döntően a [felső] középosztálynak szánt), utóbbi pedig a lakhatási szegénység csökkentését célzó (a társadalmi reprodukció feszültségeinek helyi, rövid távú kezelésére összpontosító) közpolitikai eszközökkel

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A korrigált R2 értékei (1999–2018). Az adatok forrása: KSH, 1999, 2004, 2009, 2013, 2018.
táblázat: Az ezer lakosra jutó épített lakások számának alakulása a 2004-ben pozitív deviánsként viselkedő kistérségekben (2004–2009). Az adatok forrása: KSH, 2004,
táblázat: A standardizált B értékei (1999–2018). Az adatok forrása: KSH, 1999, 2004, 2009, 2013, 2018.
táblázat: A standardizált B értékei (2013–2018) az egy standard hibán belüli – jól illeszkedő – változók figyelembevételével. Az adatok forrása: KSH, 2013, 2018.
táblázat: Az ezer lakosra jutó épített lakások számának alakulása a 2013-ban vagy 2018-ban pozitív deviánsként viselkedő járásokban (2013–2018). Az adatok forrása: KSH, 2013, 2018.

Felhasznált irodalom

Bajomi Anna Zsófia – Czifrusz Márton – Jelinek Csaba – Sebály Bernadett (2021): Éves jelentés a lakhatási szegénységről, Budapest, Habitat for Humanity, https://habitat.hu/sites/wp-content/uploads/2021/12/Habitat_ EvesJelentes_2021_final.pdf (letöltve: 2024. 03. 04.).
Bölönyi-Horváth László (2017): A „devizakölcsönökkel” kapcsolatos kérdések, Acta Humana – Emberi Jogi közlemények, 5 (4), 7–34.
Fülöp Norbert Attila (2023): CSOK Plusz: Milyen feltételeknek kell megfelelnie az ingatlannak?, Bankmonitor, 2023. december 5., https://bankmonitor.hu/mediatar/cikk/csok-plusz-milyen-felteteleknek-kell-megfelelnie-az-ingatlannak/ (letöltve: 2024. 03. 04.).
Gagyi Ágnes – Jelinek Csaba – Pósfai Zsuzsanna –Vigvári András (2019): Lakhatási helyzet a válság után, Financializációs folyamatok, kettészakadó lakáspolitikák és a háztartások túlélési stratégiái, Fordulat, 12 (2), 199–224.
Hecker Flórián (2022): Váratlan döntés: a kormány megemeli a babaváró összegét és megváltoztatja a CSOK-ot, Világgazdaság, 2023. június 22., https://www.vg.hu/ vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2023/06/jon-a-kormany-bejelentese-perceken- belul-kiderul-maradnak-e-az-arstopos-elelmiszerek (letöltve: 2024. 03. 04.).
Hercsei Adél (2022): Marad az otthonteremtési támogatás, de csak speciális esetekben, Economx, 2022. december 23., https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/otthonfelujitasi-tamogatas-vege-meghosszabbitas.765117.html (letöltve: 2024. 03. 04.).
Horváthné Kökény Annamária – Tóth Flóra (2017): A családok otthonteremtési kedvezménye a családok szemszögéből, Gradus, 4 (2), 528–533.
Kormány (2001): 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról.
Kormány (2009a): 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, valamint a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet módosításáról.
Kormány (2009b): 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról.
Kormány (2011): 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet az otthonteremtési kamattámogatásról.
Kormány (2016a): 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról.
Kormány (2016b): 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családok otthonteremtési kedvezményéről.
Kormány (2019): 109/2019. (V. 13.) Korm. rendelet a Magyar Falu Program megvalósulása érdekében a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 46/2019. (III. 12.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről.
Kormány (2020): 510/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról.
KSH (1994): A KSH elnök 9006/1994. (SK 3.) számú közleménye a statisztikai kistérségek lehatárolásáról.
KSH (1999): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. KSH (2004): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. KSH (2009): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. KSH (2013): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2018): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. Lakner Zoltán (2006): A magyar lakáspolitika társadalmi hatásai, Esély, 17 (5), 55–64.
Mádi László (2008): Lakáspolitika – Otthonteremtés, Történések és tapasztalatok a közelmúlt magyarországi időszakából, PhD-értekezés, Sopron, Nyugat-Magyarországi Egyetem.
Magyar Országgyűlés (1993): 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról.
Magyar Országgyűlés (2011): 2011. évi CLXX. törvény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról.
Pálos Máté (2023): Lakáspolitika Magyarországon: ne a szegényeknek legyen sokkal jobb, hanem a gyereket ígérő felső középosztálynak egy kicsit, G7, 2023. november 8., https://g7.hu/kozelet/20231108/lakaspolitika-magyarorszagon-ne-a- szegenyeknek-legyen-sokkal-jobb-hanem-a-gyereket-igero-felso-kozeposztalynak- kicsit/ (letöltve: 2024. 03. 04.).
Pósfai Zsuzsanna – Jelinek Csaba (2018): Reproducing Socio-Spatial Unevenness Through the Institutional Logic of Dual Housing Policies in Hungary, in Thilo, Lang – Görmar, Franziska (szerk.): Regional and Local Development in Time of Polarisation, London, Palgrave Macmillan, 197–226. DOI: https://doi. org/10.1007/978-981-13-1190-1
Tatay Tibor – Sági Judit – Lentner Csaba (2019): A családi otthonteremtési kedvezmény költségvetési terheinek előre számítása, 2020–2040, Statisztikai Szemle, 97 (2), 528–533. DOI: https://doi.org/10.20311/stat2019.2.hu192