Máltai Tanulmányok | A gyógypedagógus szerepe a szociális szférában

Megosztás

Szöveg beállítások

A gyermekkorból kilépve egyre csökken a lakhatási, munkavállalási és ellátási támogatás a fogyatékos emberek számára, pedig sokkal több felnőttekkel foglalkozó gyógypedagógusra lenne szükség egy szakmai team tagjaként az intézményekben. Magyarországi pillanatkép a fogyatékossággal élők segítőiről.

Absztrakt

A különböző szakirányokat képviselő gyógypedagógusok számos szektorban – köznevelés, egészségügy, szociális, magán- stb. – megtalálhatók. A gyógypedagógus feladatköre, szerepe a szektoriális igényeknek megfelelően más lehet, így a képzés során elsajátított kompetenciák különböző hangsúllyal, fontossággal és gyakorisággal jelennek meg a mindennapi munka során. A klienskör életkori változása, az életpálya támogatási szükségleteinek feltárása, kísérése, az ellátórendszerben megtalálható intézmény- és szolgáltatási típusok hatása a gyógypedagógus feladatait is befolyásolja. Tanulmányunkban a különböző színtereken dolgozó gyógypedagógusok feladatait, szerepköreit, jelenlegi és lehetséges munkaköreit járjuk körbe. Kutatásunk a szakirodalmakon túl a vonatkozó KSH-adatok és a jogszabályi környezet elemzésén, összehasonlításán alapszik. Ezen túl pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület munkatársai körében elvégzett kevert mód-szertanú, kvantitatív és kvalitatív kutatási eredményünket mutatjuk be.

Kulcsszavak:gyógypedagógus, szociális szektor, gyógypedagógusi munkakörök

DOI: 10.56699/MT.2025.4.1

Cikk felolvasása00:00

A fogyatékosság minden ember életének része. Arnold Gehlen filozófiai antropológus egyenesen azt állítja, hogy az ember fogyatékos lény. Ez az egyszerre merész és gondolatébresztő kijelentés azon alapszik, hogy születésünkkor kiszolgáltatott állapotban érkezünk meg egy közösségbe, számos készségünk, képességünk még fejlődésben van, folyamatosan a körülöttünk lévők segítségére szorulunk. Ahogy aztán haladunk az időskor felé, úgy kezdenek hanyatlani testi funkcióink, a látásunk, hallásunk, mozgásszervi adottságaink, kognitív funkcióink, így újra kiszolgáltatottabb állapotba kerülünk. Közben pedig bármikor történhet olyan esemény, baleset vagy betegség, amelynek következtében átmenetileg kvázi fogyatékos emberré válhatunk (Gehlen, 1976; Kovács–Réthelyi, 2004). Ez azt jelenti, hogy a fogyatékos állapottal foglalkoznunk kell, a fogyatékos ember helyzete társadalmi kérdés, az emberi közösségek számára nem mindegy, hogyan reagálnak erre az állapotra.

A társadalom szerepe a fogyatékosság meghatározásában egyre hangsúlyosabbá vált mind a tudományos, mind a gyakorlati diskurzusban. Az Egészségügyi Világszervezet, illetve a magyar jogszabályok fogalommagyarázatai esetében vagy a fogyatékosságtudományi modellek evolúcióját tekintve is megállapíthatjuk, hogy a fogyatékosság fogalmának értelmezése állandó kérdést jelent. A jelenlegi értelmezések alapján a legnagyobb hangsúly a személy és környezete kölcsönhatásán, az aktív társadalmi részvétel lehetősé-gén és a jogegyenlőség biztosításán van (Könczei–Hernádi, 2015; Magyar Országgyűlés, 1998: 4. § a; WHO, 2023). Vagyis az, hogy ki számít fogyatékos embernek, nem egyszerűen biológiai vagy egészségügyi kérdés, hanem erőteljesen társadalmi és jogi ügy is.

Bár

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A kérdőív válaszadóinak elhelyezkedése az MMSZ Egyesületnél. Saját szerkesztés.
táblázat: Az intézmények profilja és célcsoportjuk életkori eloszlása. Saját szerkesztés.
táblázat: Számszerűsített adatok a diplomával és azon belül gyógypedagógusi végzettséggel rendelkező munkavállalókról. Saját szerkesztés.
táblázat: A személyes interjú alanyainak munkaköre/munkarendje/feladata az adott pozícióban. Saját szerkesztés.
táblázat: Közös pontok és eltérések a köznevelésben és a szociális szférában. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Beadle-Brown, Julie – Mansell, Jim – Ashman, Beverly – Ockenden, Jo – Iles, Ruth – Whelton, Beth (2014): Practice leadership and active support in residential services for people with intellectual disabilities: An exploratory study, Journal of Intellectual Disability Research, 58 (9), 838–850. DOI: https://doi.org/10.1111/ jir.12099
Bíró Anikó – Hornok Cecília – Krekó Judit – Prinz Dániel – Scharle Ágota (2023): The labor market effects of disability benefit loss, KRTK-KTI WP (Policy Research Working Paper No. 10575), https://kti.krtk.hu/wp-content/ uploads/2023/06/KRTKKTIWP202319.pdf (letöltve: 2025. 11. 29.).
Bumble, Jennifer L. – Rooney-Kron, Magen – Gilson, Carly B. – Sanderson, Kelli – Regester, April (2023): Special educator knowledge and perspectives about inclusive postsecondary education programs, Teacher Education and Special Education, 46 (4), 335–353. DOI: https://doi.org/10.1177/08884064231185859
Denne, Louise D. – Moody, Gwenllian – Coulman, Elinor – Gillespie, David – Ingarfield, Kate – Manktelow, Nicholas – Grindle, Corinna F. – Hughes, Carl – Taylor, Zac – Hastings, Richard P. (2024): Teaching early reading skills to adults with intellectual disabilities using a support worker/family carer mediated online reading programme: A feasibility randomised controlled trial, Journal of Applied Research in Intellectual Disabilities, 38 (1), e13332. DOI: https://doi.org/10.1111/jar.13332
Devine, Stephanie – Massey, Cynthia C. – Haughney, Kathryn L. – Adebile, Akintomide (2024): Preservice teachers’ shifting perspectives of individuals with intellectual and developmental disabilities in service-learning experiences, Journal of the Scholarship of Teaching and Learning, 24 (3). DOI: https://doi.org/10.14434/josotl.v24i3.35302
EMMI (2013): 8/2013. (I. 30.) EMMI-rendelet a pedagógusképzés szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről, https://net.jogtar.hu/ jogszabaly?docid=A1300008.EMM (letöltve: 2025. 12. 11.).
EMMI (2016): 18/2016. (VIII. 5.) EMMI-rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600018.EMM (letöltve: 2025. 12. 11.).
Esteban, Laura – Navas, Patricia – Verdugo, Miguel Ángel – Arias, Víctor B. (2021): Community living, intellectual disability and extensive support needs: A rights-based approach to assessment and intervention, International Journal of Environmental Research and Public Health, 18 (6), 3175. DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph18063175
Gehlen, Arnold (1976): Az ember természete és helye a világban, Budapest, Gondolat Könyvkiadó.
Gereben Ferencné (2022): A gyógypedagógiai folyamat nevelési és terápiás összefüggései – a nevelési terápia alapkérdései a neveléstudomány diszciplináris rendszerében, Gyógypedagógiai Szemle, 50 (1), 1–23. DOI: https://doi.org/10.52092/gyosze.2022.1.1
Gombás Judit (2017): Fogyatékosság és népszámlálás Magyarországon (doktori értekezés, Budapest, ELTE), https://real-phd.mtak.hu/467/19/gomb%C3%A1sjudit.d.pdf (letöltve: 2025. 11. 29.).
Gordosné Szabó Anna (1993): Gyógypedagógia-történet II., Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Gordosné Szabó Anna (2000): A magyar gyógypedagógus-képzés története, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.
Gordosné Szabó Anna (2004): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Horváth Sára – Princz Andrea – Kéri Bianka – Csákvári Judit (2023): Új irány
a felnőtt fogyatékos emberek támogatásában: a KézenFogva Alapítvány egyéni életvezetési konzultációs szolgáltatásának bemutatása, Gyógypedagógiai Szemle, 51 (3), 245–257. DOI: https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.3.2
Iacono, Teresa – Bould, Emma – Beadle-Brown, Julie – Bigby, Christine (2019): An exploration of communication within active support for adults with high and low support needs, Journal of Applied Research in Intellectual Disabilities, 32 (1), 61–70. DOI: https://doi.org/10.1111/jar.12502
Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar.
ITM (2021): 63/2021. (XII. 29.) ITM rendelet a pedagógusképzés képzési terület egyes alapképzési szakjainak képzési és kimeneti követelményeiről, Innovációs és Technológiai Minisztérium, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100063. ITM (letöltve: 2025. 12. 11.).
ITM (2021a): Gyógypedagógia alapképzési (BA) szak képzési és kimeneti követelményei (63/2021. [XII. 29.] ITM-rendelet 1. melléklete alapján), Budapest, ELTE, https://barczi.elte.hu/content/kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek-ba-bevezeto.t.259?m=197 (letöltve: 2025. 11. 29.).
ITM (2021b): Gyógypedagógia-tanár szak képzési és kimeneti követelményei (63/2021. [XII. 29.] ITM-rendelet alapján), Budapest, ELTE, https://barczi.elte.hu/mesterkepzes/kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek (letöltve: 2025. 11. 27.).
ITM (2021c): Logopédia mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei (63/2021. [XII. 29.] ITM-rendelet 2. melléklete alapján), Budapest, ELTE, https://barczi.elte.hu/mesterkepzes/kepzesi-es-kimeneti-kovetelmenyek (letöltve: 2025. 11. 27.).
Kovács József – Réthelyi János (2004): A fogyatékosság jelensége a bioetikában, in Zászkaliczky Péter – Verdes Tamás (szerk.): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia: A fogyatékosság jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar – Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium, 475–502.
Könczei György – Hernádi Ilona (2015): A fogyatékosságtudomány „térképei”, in Hernádi Ilona – Könczei György (szerk.): A felelet kérdései között: Fogyatékosságtudomány Magyarországon, Budapest, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, 10–31.
Krekó Judit – Scharle Ágota (2020): Megváltozott munkaképesség esetén igényelhető pénzbeli ellátások változásai és azok hatásai, in Fazekas Károly – Elek Péter – Hajdu Tamás (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2019, Budapest, KRTK KTI, 188–198, https://kti.krtk.hu/wp-content/uploads/2020/12/ mt_2019_188-198.pdf (letöltve: 2025. 11. 29.).
KSH (2014): 2011. évi népszámlálás – 11. Fogyatékossággal élők, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ nepsz2011/nepsz_11_2011.pdf (letöltve: 2025. 11. 29.).
KSH (2023): 4.1.1.34. A magukat fogyatékosnak vallók korcsoport és
a fogyatékosság típusa szerint (2001–2022), Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/stadat_files/ege/hu/ege0033.html (letöltve: 2025. 11. 29.).
Lénárd Júlia – Nehlibel-Oláh Henriette – Szabó Emese – Szabó Mariann – Tóth Erzsébet (2024): Támogató szolgáltatás működésére és működtetésére vonatkozó módszertani útmutató, Budapest, Belügyminisztérium, https://szocialisportal.hu/wp-content/uploads/2024/07/Tamogato-szolgaltatas-mukodesere-es-mukodtetesere-vonatkozo-modszertani-utmutato.pdf (letöltve: 2025. 12. 15.).
Luthra, Renee – Tideman, Magnus – Staland-Nyman, Carin (2025): ‘It may fit some; it may not fit others’: People with intellectual disability and their experiences of daily activity, Scandinavian Journal of Disability Research, 27 (1), 147–161. DOI: https://doi.org/10.16993/sjdr.1173
Magyar Országgyűlés (1993): 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300003.TV (letöltve: 2025. 12. 11.).
Magyar Országgyűlés (1998): 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.TV (letöltve: 2025. 12. 11.).
Matérne, Marie – Lennartsson, Sofia – Mansson, Mikael – Ahlström, Göran (2022): Residential care staff are the key to quality healthcare services for adults with profound intellectual and multiple disabilities, Nordic Journal of Nursing Research, 42 (1), 26–35. DOI: https://doi.org/10.1186/s12913-022-07641-y
Menich Nóra (2024): Kik a fogyatékossággal élő személyek, és hányan vannak? Egy kérdőíves vizsgálat (módszertani) tapasztalatai, Szociológiai Szemle, 34 (3), 32–60. DOI: https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.16817
Mile Anikó Eszter (2016): Gyógypedagógiai szakértelem, szerepek és kompetenciák az együttnevelés szolgálatában (doktori értekezés, Budapest, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola), https://hdl.handle.net/10831/37678 (letöltve: 2025. 12. 11.).
Mile Anikó – Kállai Gabriella – Papp Gabriella (2023): Az együttnevelést segítő gyógypedagógiai tevékenység professzionalizálódása, Gyógypedagógiai Szemle, 51 (3), 229–244. DOI: https://doi.org/10.52092/gyosze.2023.3.1
Rosendahl, Jenny (2022): Influence and participation of young adults with intellectual disability in local social arenas and democratic processes (doktori disszertáció, Stockholm University, Department of Special Education), https://su.diva-portal.org/smash/get/diva2%3A1694980/FULLTEXT01.pdf (letöltve: 2025. 12. 11.).
Sándor Anikó – Horváthné Somogyi Ildikó – Iván Zoltán – Kalányos György (2019): A támogatott lakhatás jellemzői egy participatív kutatás tükrében, Fogyatékosság és Társadalom, 5 (1), 90–114. DOI: https://doi.org/10.31287/FT.hu.2019.1.5
Schenk Lászlóné – Justin Móni (2020): A támogatott lakhatás működtetésének szakmai ajánlásokkal kiegészített protokollja, Budapest, Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ Nonprofit Kft.
Šiška, Jan – Beadle-Brown, Julie (2020): Report on the Transition from Institutional Care to Community-Based Services in 27 EU Member States, European Expert Group on the Transition from Institutional to Community-Based Care, https://deinstitutionalisationdotcom.wordpress.com/wp-content/uploads/2020/05/eeg-di-report-2020-1.pdf (letöltve: 2025. 11. 20.).
SZCSM (2000): 1/2000. (I. 7.) SZCSM-rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0000001.SCM (letöltve: 2025. 12. 11.).
TÁRKI (2017): A fogyatékos nappali ellátásban biztosított fejlesztések, szolgáltatá-sok és családtámogatási formák. Elemző összefoglaló, Budapest, TÁRKI.
Torgyik Judit (2015): A gyógypedagógia helye a pedagógiai tudományok rendszerében, Gyógypedagógiai Szemle, 43 (1), 1–15.
WHO (2023): Disability and health, World Health Organization, 2023. 03. 07., https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/disability-and-health (letöltve: 2025. 11. 22.).
Zászkaliczky Péter (2016): A gyógypedagógia tudományos meghatározása, in Zászkaliczky Péter – Lányiné Engelhart Erzsébet (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 15–32.

Tóth Adrienn AnitaTóth-Kiss Judit

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló