„Márpedig igazságtalan az, ami az eszes lényekből álló társadalom természetével ellentétes”

Pap Anna Gyöngyi2022/3 | 154-161kb. 17 perc (7 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Jelen írás a modern természetjog és nemzetközi jog atyjának, Hugo Grotiusnak A háború és a béke jogáról című munkáját recenzálja.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Hugo Grotius a filozófia, a teológia, a politikatudomány és a jogtudomány kiemelkedő alakja. Életművének talán legjelentősebb alkotása a háború és a béke jogáról szóló monográfiája. Annak ellenére, hogy majd négyszáz éves műről beszélünk, számos témafelvetése és okfejtése mind a mai napig aktuális. A háború erkölcsi igazolásának igénye egyidős a fegyveres konfliktusok megjelenésével, és napjainkban is a közbeszéd tárgya a jelenleg is zajló konfliktusok vonatkozásában. Az igazságos háború mint elméleti konstrukció két részből áll, nevezetesen hogy melyek az igazságos háború megindításának okai és lefolytatásának feltételei. Az alábbiakban Hugo Grotius ezzel kapcsolatos teóriáját mutatom be.

Kulcsszavak: természetjog, az igazságos háború, ius ad bellum, ius in bello

A modern természetjog és nemzetközi jog atyjának is tartott holland jogtudós, Hugo Grotius (1583–1645) legnagyobb hatású munkája az 1625-ben megjelent A háború és a béke jogáról (De iure belli ac pacis libri tres) című műve. Az alkotás egységes szerkezetű, könnyen áttekinthető: bevezetésből, valamint három könyvből áll, utóbbiakat fejezetek alkotják. A szerző fejezet végi jegyzetei még átláthatóbbá és jól használhatóvá teszik a könyvet.

A monumentális monográfia utolsó hazai kiadása a Pallas Stúdió gondozásában jelent meg 1999-ben, két kötetben. Az első kötet a bevezetés és az első könyv mellett a második könyv I–XVIII. fejezetét tartalmazza. A második könyv XIX–XXVI. fejezete, valamint a harmadik könyv a második kötetben kaptak helyet. Grotius saját bevallása szerint azért vállalkozott e hatalmas lélegzetvételű munkára, mert tárgyának egészével korábban senki sem foglalkozott. Többek között arra kereste a választ, hogy

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló 1956. évi I. törvény
Az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat beczikkelyezése tárgyában c. 1913. évi XLIII. törvény
Boda Mihály (2019): Az igazságos háború elméletének újrafelfedezése a 20. század má- sodik felében: Paul Ramsey és Michael Walzer, in Gőcze István (szerk.): Keresztény teoretikusok, államférfiak és katonák háborúelméletei, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Clausewitz Károly (1917): A háborúról, Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Frivaldszky János (2001): Természetjog, Budapest, Szent István Társulat.
Grotius, Hugo (1999): A háború és a béke jogáról I–II., Budapest, Pallas Stúdió – Attraktor Kft.
Kant, Immanuel (1985): Az örök béke, Budapest, Európa Könyvkiadó.
Molnár Tamás (2015): A szuverenitást érő kihívások hatása a nemzetközi jog és a belső jog viszonyára, különös tekintettel a belső jogok „nemzetköziesedésének” a hata- lommegosztásra gyakorolt hatására, in Takács Péter (szerk.): Az állam szuverenitása. Eszmény és/vagy valóság. Interdiszciplináris megközelítések, Budapest, Gondolat.
Ramsey, Paul (1968): The Just War, New York, University Press of America.
Walzer, Michael (1977): Just and Unjust Wars. A Moral Argument with Historical Illustra tions, New York, Basic Books.