Máltai Tanulmányok | Korlátozó-e a tárgyi adomány, és valóban szükséges-e túllépni a „kerítésfestésen”? A vállalati adományozás paternalista jegyei

Megosztás

Szöveg beállítások

Az adomány jellege önmagában nem tesz paternalistává egy segítő aktust. Annál inkább az adományozási forma mögötti ok és szemlélet – véli Modla Zsuzsanna, aki a cégektől érkező támogatás filozófiáját és hatékonyságát vizsgálta kutatásaiban.

Absztrakt

A proszociális aktusokhoz – így az adományozáshoz is – gyakran társul paternalista attitűd, mert a segítségnyújtás strukturális sajátossága az az alá-fölé rendeltség, amelynek megfelelően a donor oldalán erőforrástöbbletet, a recipiensnél pedig erőforráshiányt találunk. Az elmúlt években a nem paternalista segítség relevanciája mind a tudományos vizsgálatokban, mind a segélyezés és adományozás gyakorlatában jelentkezik. Jelen publikáció a hazai vállalati adományozási gyakorlat vélt vagy valós paternalizmusának természetrajzát kívánja megmutatni, a forprofit szervezetek nonprofitoknak nyújtott nem készpénzes támogatásaira – a tárgyi adományokra és az önkéntességre – összpontosítva. Az írás alapjául a hazai vállalati adományozási gyakorlatra irányuló kvalitatív kutatás szolgál, amely olyan cégeket vizsgált, melyek szociális ellátással foglalkozó nonprofit szervezeteket támogatnak.

Kulcsszavak:paternalizmus, vállalati társadalmi felelősségvállalás, önkéntesség, pro bono támogatás, tárgyi adomány

DOI: 10.56699/MT.2025.1.2

Cikk felolvasása00:00

A paternalizmus kritikája nem új keletű: napjainkban a jelenség jobbára negatív konnotációkkal terhelt (Bullock, 2015), azaz „ha nem is feltétlenül kifogásolható, de legalábbis morálisan pro tanto problémás” (Fahmy, 2018: 96), részben a neki tulajdonított kényszerítő jelleg és az immanensen benne megjelenő egyensúlyhiány miatt. A szociálpszichológia és a viselkedési közgazdaságtan elmúlt évtizedekben megfogalmazott eredményei mára megkérdőjelezik, igaz-e a paternalizmus egyik legfontosabb gondolkodójának és kritikusának, John Stuart Millnek az a gondolata, mely szerint „saját érzéseinek és körülményeinek megismerésére a legköznapibb férfi és nő is olyan eszközökkel rendelkezik, amelyek messze felülmúlják az összes olyat, amellyel bárki más rendelkezhet” (Mill, 1994: 87), és ha ez mégsem áll fenn, akkor „miért gondoljuk, hogy a mások életébe való beavatkozás a jólétük előmozdítása érdekében kevésbé tisztelettudó, mint az, hogy hagyjuk, olyan döntéseket hozzanak, amelyek aláássák a jólétüket?” (vö. Fahmy, 2018: 97). Tehát ha a különböző heurisztikák és kognitív torzítások miatt az emberi döntéshozatal általában hibás, a megfelelő módon alkalmazott paternalista beavatkozás gyakran akár hatékony módszer lehet az egyén jólétének előmozdítására (például Fahmy, 2018: 97).

Ahogy más vonatkozásban, úgy a segítségnyújtásban is polémia tárgya a paternalizmus: a recipiens autonómiájára hangsúlyt fektető segítség relevanciája mind a tudományos vizsgálatokban, mind a segélyezés és adományozás gyakorlatában jelentkezik, elsősorban – és a legnagyobb múltra visszatekintve – a nemzetközi fejlesztés, illetve az utóbbi évtizedben jobbára az egyéni adományozás vonatkozásában. Tekintve, hogy a vállalati adományozás

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

Archard, David (1990): Paternalism defined, Analysis, 50 (1), 36–42. DOI: https://doi.org/10.1093/analys/50.1.36
Arneson, Richard J. (2005): Joel Feinberg and the justification of hard paternalism, Legal Theory, 11 (3), 259–284. DOI: https://doi.org/10.1017/S1352325205050147
Bartal Anna Mária (2005): Nonprofit elméletek, modellek, trendek, Budapest: Századvég. Becker, Julia C. – Ksenofontov, Inna – Siem, Birte – Love, Angelika (2018): Antecedents and consequences of autonomy- and dependency-oriented help toward refugees, European Journal of Social Psychology, 49 (4), 831–838. DOI: https://doi.org/10.1002/ejsp.2554
Bella Tamás (2018): A kutatási módszer és mintavétel megválasztása a tudományos kutatásokban, in Forrai Judit – Pók Andrea (szerk.): Statisztika a tudományok, a technika és az orvoslás körében, Budapest, Magyar Természettudományi Társulat, 247–263.
Bertrand, Marianne – Mullainathan, Sendhil – Shafir, Eldar (2004): A behavioral-economics view of poverty, American Economic Review, 94 (2), 419–423. DOI: https://doi.org/10.1257/0002828041302019
Breman, Anna (2006): The economics of altruism, paternalism and self-control, Stockholm, The Economic Research Institute, Stockholm School of Economics.
Bullock, Emma C. (2015): A normatively neutral definition of paternalism, The Philosophical Quarterly, 65 (258), 1–21. DOI: http://10.1093/pq/pqu056
Cuddy, Amy J. C. – Rock, Mindi S. – Norton, Michael I. (2007): Aid in the aftermath of Hurricane Katrina – Inferences of secondary emotions and intergroup helping, Group Processes & Intergroup Relations, 10 (1), 107–118. DOI: https://doi. org/10.1177/1368430207071344
De Marneffe, Peter (2006): Avoiding paternalism, Philosophy & Public Affairs, 34 (1), 68–94. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1088-4963.2006.00053.x
Dworkin, Gerald (2013): Defining paternalism, in Coons, Christian – Weber, Michael (szerk.): Paternalism – Theory and Practice, Cambridge, Cambridge University Press, 25–39. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781139179003.002
Fahmy, Melissa Seymour (2018): Kantian perspectives on paternalism, in Grill, Kalle –Hanna, Jason (szerk.): The Routledge Handbook of the Philosophy of the Paternalism, London – New York, Routledge, 96–108. DOI: https://doi. org/10.4324/9781315657080-9
Feinberg, Joel (1989): The Moral Limits of the Criminal Law, Volume III: Harm to Self, New York, Oxford University Press. DOI: https://doi. org/10.1093/0195059239.001.0001
Ferge Zsuzsa (1995): A magyar segélyezési rendszer reformjai (III), Esély, 6 (6), 43–62, https://www.esely.org/kiadvanyok/1996_2/amagyarsegelyezesi.pdf (letöltve: 2025. 02. 09.).
Fiske, Susan T. – Cuddy, Amy J. C. – Glick, Peter (2007): Universal dimensions of social cognition – Warmth and competence, Trends in Cognitive Sciences, 11 (2), 77–83. DOI: https://doi.org/10.1016/j.tics.2006.11.005
Gangadharan, Lata – Grossman, Philip J. – Jones, Kristy (2015): Donor types and paternalism, Discussion Paper, 53/14. Monash Business School, Department of Economics, https://www.monash.edu/ data/assets/pdf_file/0009/925713/ donor_types_and_paternalism.pdf (letöltve: 2025. 02. 09.).
Kleinig, John (1983): Paternalism, Manchester, Manchester University Press.
Kultgen John (1995): Autonomy and Intervention – Paternalism in the Caring Life, New York, Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/ oso/9780195085310.001.0001
Kuti Éva (szerk.) (2005): A „jótékonyság” vállalati stratégiája – Vállalati adományozás Magyarországon, Budapest, Nonprofit Kutatócsoport.
Mani, Anandi – Mullainathan, Sendhil – Shafir, Eldar – Zhao, Jiaying (2013): Poverty impedes cognitive function, Science, 341 (6149), 976–980. DOI: https://doi. org/10.1126/science.1238041
Marjanovic, Zdravko – Greenglass, Esther R. – Struthers, C. Ward – Faye, Cathy (2009): Helping following natural disasters: A social-motivational analysis, Journal of Applied Social Psychology, 39 (11), 2604–2625. DOI: https://doi.org/10.1111/ j.1559-1816.2009.00540.x
Mill, John Stuart (1994): A szabadságról, Budapest, Helikon.
Modla Zsuzsanna (2024): Jótékony paternalizmus – paternalista jótékonyság, Budapest, ELTE TáTK (doktori disszertáció).
Porter, Micheal E. – Kramer, Mark R. (2002): The competitive advantage of corporate philanthropy, Harvard Business Review, December, https://hbr. org/2002/12/the-competitive-advantage-of-corporate-philanthropy (letöltve: 2024. 02. 09.).
Schroeder, Juliana – Waytz, Adam – Epley, Nicholas (2017): Endorsing help for others that you oppose for yourself – Mind perception alters the perceived effectiveness of paternalism, Journal of Experimental Psychology: General, 146 (8), 1106–1125. DOI: https://doi.org/10.1037/xge0000320
Scoccia, Danny (2018): The concept of paternalism, in Grill, Kalle – Hanna, Jason (szerk.): The Routledge Handbook of the Philosophy of the Paternalism, London – New York, Routledge, 11–24. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315657080-2
Shiffrin, Seana Valentine (2000): Paternalism, unconscionability doctrine, and accommodation, Philosophy & Public Affairs, 29 (3), 205–250. DOI: https://doi. org/10.1111/j.1088-4963.2000.00205.x
Sunstein, Cass R. (2014): Why Nudge? The Politics of Libertarian Paternalism, New Haven, Yale University Press.
Suri, Harsh (2011): Purposeful sampling in qualitative research synthesis, Qualitative Research Journal, 11 (2), 63–75. DOI: https://doi.org/10.3316/QRJ1102063
Szerletics Antal (2017): Paternalizmus, Budapest, Gondolat.
Thaler, Richard H. – Sunstein, Cass R. (2008): Nudge – Improving Decisions about Health, Wealth, and Happiness, New Haven, Yale University Press.
Waytz, Adam – Schroeder, Juliana – Epley, Nicholas (2014): The lesser minds problem, in Bain, Paul G. – Vaes, Jeroen – Leyens, Jacques Philippe (szerk.): Humanness and Dehumanization, Hove, Psychology Press, 49–67.
Weiner, Bernard – Osborne, Danny – Rudolph, Udo (2011): An attributional analysis of reactions to poverty: The political ideology of the giver and the perceived morality of the receiver, Personality and Social Psychology Review, 15 (2), 199–213.DOI: https://doi.org/10.1177/1088868310387615

Modla Zsuzsanna

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló