Máltai Tanulmányok | Családra vágyunk! A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért felméréseinek eredményei 2018 óta

Megosztás

Szöveg beállítások

Minek köszönhető az, hogy a kutatások szerint a házasság intézményének megítélése az utóbbi évtizedben javulni látszik hazánkban? Szociológiai áttekintés a magyar trendekről: családpolitikáról, gyermekvállalási dilemmákról.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A családformák az elmúlt évtizedekben Európa-szerte pluralizálódtak, átalakulóban vannak. A hivatalos statisztikai adatok és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatásai szerint a magyar társadalomban a 2010-es évek elejétől egyre pozitívabb a házasság intézményének és a családalapításnak a megítélése, aminek a hátterében többek között a családbarát gondolkodás és a célzott családtámogatások rendszere áll. A magyar társadalom tradicionálisan értékként tekint a családra és a gyermekekre, azonban hosszú évtizedek óta kevesebb gyermek születik meg, mint amennyit terveznek. A kutatásokból egyértelműen látszik, hogy a stabil párkapcsolatban – jellemzően házasságban – élők körében a legmagasabb az ideálisnak tartott gyermekszám, és ma már öt vágyott gyermekből négy meg is születik. A szingli életforma elterjedése a családalapítás kitolódásával, a gyermekvállalás el halasztásával vagy elutasításával is összefüggésbe hozható. A fiatalok jelentős többsége mégis napjainkban is vágyik a stabil párkapcsolatra és a későbbiek során a gyermekvállalásra.

Kulcsszavak: család, termékenység, vágyott gyermekszám, családpolitika

DOI: 10.56699/MT.2023.4.2

A családformák az elmúlt évtizedekben Európa-szerte pluralizálódtak; míg a párkapcsolaton alapuló gyermekes családok társadalmi súlya átalakulni látszik, addig alternatív családtípusok (például egyszülős és mozaikcsaládok) jelentek meg, váltak elterjedtté (Sobotka–Toulemon, 2008; Harcsa–Monostori, 2014; KSH, 2018). A 2016-os mikrocenzus,^[1]A 2022-es népszámlálás családok összetételére vonatkozó adatai a tanulmány megírásakor még nem álltak rendelkezésre.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

ábra: A házasságkötések és válások számának alakulása Magyarországon, 2000– 2022. Forrás: KSH, előzetes adat, KINCS saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Agócs Gergely – Balogh Enikő (2020): Ismét népszerű a házasság Magyarországon, Kapocs, 3. évfolyam, 2020/3–4., 38–60., https://epa.oszk.
hu/02900/02943/00085/pdf/EPA02943_kapocs_2020_3-4_038-060.pdf (letöltve: 2023. 05. 17.).
Engler Ágnes (2018): Párkapcsolati elköteleződések és családalapítási szándékok, in uő (szerk.): Család és karrier, Debrecen, Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ, 12–37.
Engler Ágnes – Markos Valéria – Major Enikő (2022): Gyermekvállalási tervek a párkapcsolati jellemzők tükrében, Kapocs, 5. évfolyam, 2022/1., 10–21., https://epa.oszk.hu/02900/02943/00088/pdf/ (letöltve: 2023. 05. 17.).
Engler Ágnes – Pári András (2022): A család jövője – az elsődleges szocializációs közeg társadalmi szerepváltozása, Századvég, 2. évfolyam, 2022/3., 11–34., https://szazadvegkiado.hu/custom/szazadvegkiado/image/data/ srattached/47ddb723fde862c05e31d5b846be70ab_Szazadveg_2022_03_WEB.pdf
ENSZ (1948): Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, https://www.ohchr.org/en/human- rights/universal-declaration/translations/hungarian (letöltve: 2023. 05. 19.).
European Commission (2021): The 2021 Ageing Report. Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019–2070), https://economy-finance.ec.europa.eu/ system/files/2021-10/ip148_en.pdf (letöltve: 2023. 05. 25.).
Eurostat (2023): Population on 1 January, https://ec.europa.eu/eurostat/ databrowser/view/tps00001/default/table (letöltve: 2023. 05. 25.).
Fűrész Tünde – Molnár Balázs (2021): The first decade of building a family-friendly Hungary, Quaderns de Polítiques Familiars, 2021/7., 6–17.
Fűrész Tünde – Székely András (2019): A tervezett gyermekek számának alakulása a 2010-es években, Kapocs, 2. évfolyam, 2019/1–2., 3–14., https://epa.oszk.hu/02900/02943/00081/pdf/EPA02943_kapocs_2019_1-2_003-017.pdf (letöltve: 2023. 05. 19.).
Gyorgyovich Miklós (2022): A családpolitikák társadalmi megítélése, Kapocs, 5. évfolyam, 2022/3–4., 41–48., https://epa.oszk.hu/02900/02943/00090/pdf/ EPA02943_kapocs_2022_3-4_041-048.pdf (letöltve: 2023. 05. 19.).
Harcsa István (2014): A családformák változásának trendjei és azok értelmezése – a pluralizáció színe és fonákja, Kapocs, 13. évfolyam, 2014/4., 2–13., https://epa. oszk.hu/02900/02943/00063/pdf/EPA02943_kapocs_2014_4_02-13.pdf (letöltve: 2023. 05. 19.).
Harcsa István – Monostori Judit (2014): Demográfiai folyamatok és a családformák pluralizációja Magyarországon, in Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi Riport 2014, Budapest, TÁRKI, 83–109.
Horváth–Szabó Katalin (2007): A házasság és a család belső világa, Budapest, Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet – Párbeszéd (Dialógus) Alapítvány.
Kapdebo Ágnes – Papházi Tibor – Tárkányi Ákos (2022): Gyermekvállalási tervek a pandémia idején Magyarországon, Kapocs, 5. évfolyam, 2022/1., 32–45., https://epa.oszk.hu/02900/02943/00088/pdf/EPA02943_kapocs_2022_1_032-045.pdf (letöltve: 2023. 05. 15.).
Kapitány Balázs – Spéder Zsolt (2017): Hitek, tévhitek és tények a népességcsökkenés megállapításáról. Demográfiai kihívások és kezelési lehetőségeik, in Jakab András – Urbán László (szerk.): Hegymenet. Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon, Budapest, Osiris, 177–191.
Kapitány Balázs – Spéder Zsolt (2018): Gyermekvállalás, in Monostori Judit – Őri Péter – Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2018, Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 47–64.
KIM (2023): Kulturális és Innovációs Minisztérium Családokért Felelős Államtitkárság Családügyi Stratégiai és Elemzési Főosztály adatai.
KINCS (2019): A tervezett gyermekek számának alakulása a 2010-es években, 2019. február, https://www.koppmariaintezet.hu/docs/KINCS_tervezett_gyermekek_ szamanak_alakulasa_20190211_v2.pdf (letöltve: 2023. 05. 15.).
KINCS (2020): Felmérés a házasságok megtartásáról, 2020, https://www.koppmariaintezet.hu/docs/hazassagok_megtartasa_kutatas_ gyorsjelentes_2020marc25.pdf (letöltve: 2023. 05. 15.).
KINCS (2021): A magyar fiatalok termékenységkutatása, 2021, https://www. koppmariaintezet.hu/docs/A_magyar_fiatalok_termekenysegtudatossaga.pdf (letöltve: 2023. 05. 15.).
KINCS (2022a): A magyarok kiállnak a családbarát kormányzás mellett, 2022, https://www.koppmariaintezet.hu/docs/A_magyarok_kiallnak_a_csaladbarat_ kormanyzas_mellett_2022.03.pdf (letöltve: 2023. 05. 15.).
KINCS (2022b): A nagyszülő erőforrás a család számára, ahogy a család is erőforrás az idősek számára, 2022, https://www.koppmariaintezet.hu/docs/KINCS_ omnibusz_2022_szept_idosek.pdf (letöltve: 2023. 05. 15.).
KINCS–Századvég (2021): Európa Projekt – Család kérdéskör, https://www. koppmariaintezet.hu/docs/Csaladok_Szazadveg.pdf (letöltve: 2023. 05. 24.).
KSH (2018): Mikrocenzus 2016, 6. A háztartások és a családok adatai, Budapest. KSH (2023): Népszámlálás 2022. Előzetes adatok. A népesség és a lakások száma, Budapest.
Lesthaeghe, Ron (2010): The unfolding story of the second demographic transition, Population and Development Review, 36. évfolyam, 2010/2., 211–251. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1728-4457.2010.00328.x
Papházi Tibor (2022): Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) – hat év eredményei a számok tükrében, Kapocs, 5. évfolyam, 2022/3–4., 49–66.
Papházi Tibor – Nyírády Adrienn – Pári András (2021): Magyarország történetének legnagyobb otthonteremtési programja a koronavírus-járvány alatt is bővült, Kapocs, 4. évfolyam, 2021/1–2., 77–87., https://epa.oszk. hu/02900/02943/00086/pdf/EPA02943_kapocs_2021_1-2_077-087.pdf (letöltve: 2023. 05. 23.).
Papházi Tibor – Tárkányi Ákos – Kapdebo Ágnes (2022): Gyermekvállalási szándékok a Hungarostudy adatainak tükrében, in Engler Ágnes – Purebl György – Susánszky Éva – Székely András (szerk.): Magyar lelkiállapot 2021. Család – egészség – közösség. Hungarostudy 2021 tanulmányok, Budapest, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, 69–91.
Pári András – Balog Piroska (2022): A gyermekvállalást jelenleg elutasító gyermektelenek a fiatal felnőttek körében, in Engler Ágnes – Purebl György – Susánszky Éva – Székely András (szerk.): Magyar lelkiállapot 2021. Család – egészség – közösség. Hungarostudy 2021 tanulmányok, Budapest, Kopp Mária Intézet a Családokért, 147–167.
Pári András – Nagy Tímea –Kozák Kökény (2022): A gyermekvállalás elutasításának tudatos tényezői a 25–44 éves diplomások körében, in Aczél Petra (szerk.): Család – gyermek – jövő. Tanulmányok a családtudomány köréből, Budapest, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért,165–190.
Pári András – Varga Anikó – Balogh Enikő (2019): Magyar családpolitikai folyamatok a Családvédelmi Akcióterv 2019. szeptember végén rendelkezésre álló eredményeinek tükrében, Kapocs, 2. évfolyam, 2019/3–4., 12–25.
Péti Márton – Pakot Levente – Megyesi Zoltán – Szabó Balázs (2020): A Kárpát- medencei magyarság népesség-előreszámítása, 2011–2051, Demográfia, 63. évfolyam, 2020/4., 269–318. DOI: https://doi.org/10.21543/Dem.63.4.1
Pongrácz Tiborné – Spéder Zsolt (szerk.) (2002): Népesség – értékek – vélemények, Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
Rövid Irén (2018): Pillanatfelvétel a szinglikről. A szinglik általános és területi jellemzői a népszámlálási adatok alapján, Területi Statisztika, 58. évfolyam, 2018/3., 302–318. DOI: https://doi.org/10.15196/TS580304
Rövid Irén (2020): Olyan jó egyedül? A szinglik érzelmi állapota, élettel való elégedettsége a 2016. évi mikrocenzus adatai alapján, Területi Statisztika, 60. évfolyam, 2020/2., 224–248. DOI: https://doi.org/10.15196/TS600206
Rövid Irén (2022): Párkapcsolat, gyermeknevelés és társas támogatottság mint az élettel való elégedettség fontos tényezői az Európai lakossági egészségfelmérés adatainak tükrében, in Aczél Petra (szerk.): Család – gyermek – jövő. Tanulmányok a családtudomány köréből, Budapest, Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, 231–256.
Sobotka, Tomáš – Toulemon, Laurent (2008): Changing family and partnership behaviour. Common trends and persistent diversity across Europe, Demographic Research, 19. évfolyam, 2008/6., 85–138. DOI: https://doi.org/10.4054/ DemRes.2008.19.6
Somlai Péter – Tóth Olga (2002): A házasság és család változásai az ezredforduló Magyarországán, Educatio, 11. évfolyam, 2002/3., 339–349.
Tóth Olga (1997): Családformák és együttélési minták a mai magyar társadalomban, in Lévai Katalin – Tóth István György (szerk.): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről, Budapest, TÁRKI, 73–85.
Uhljár Péter – Pári András – Papházi Tibor (2023): A falusi CSOK hatása a települések népességére, Modern Geográfia, 18. évfolyam, 2023/3., 41–52. DOI: https://doi.org/10.15170/MG.2023.18.03.03
Utasi Ágnes (2004): Feláldozott kapcsolatok. A magyar szingli, Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete.

Pári AndrásRövid Irén

Absztrakt

Ábrajegyzék

Felhasznált irodalom

Ajánló