Az egyéni spiritualitástól a világot újrateremteni képes spiritualitásig – A mikroszint és a mezoszint elhatárolása és a fogyatékosság kontextusa

Könczei György2021/1 | 13-24.kb. 20 perc (11 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

A tanulmány a spiritualitás két elemi szintjének meghatározása és szétválasztása mellett a fogyatékosságtudomány kontextusába helyezi két alapfogalmának, a fogyatékosságnak és a spiritualitásnak az összefüggéseit.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmány a spiritualitás két elemi szintjének meghatározása és szétválasztása mellett a fogyatékosságtudomány kontextusába helyezi két alapfogalmának (fogyatékosság és spiritualitás) összefüggéseit. Új és széles összefüggésben mutatja be az „őrzője vagyok-e én a testvéremnek” (1Móz 4,9) káini dilemmáját.

A mikroszintű spiritualitást (meditáció stb.) az egyén önfejlesztő motívumaként fogja fel. Kimutatja, hogy a mezoszintű spiritualitás a fogyatékosság relációjában a valóság átalakításának fundamentális mozzanata. Ennek azonban logikai értelemben előfeltétele a homo spiritualis (Luk Bouckaert) fogalma; ontológiai értelemben pedig lehetőségi föltétele a homo spiritualisra jellemző működésmód szerinti létezés.

Mindezzel újraértelmezi az emancipatív oktatást és kutatást, illetve új, a korábbinál erősebb elméleti alapra helyezi a fogyatékosságtudományban participatívnak nevezett felsőoktatási/egyetemi tevékenységet.

Kulcsszavak: spiritualitás, mikroszint, mezoszint, fogyatékosságtudomány, participatív oktatás/kutatás, felsőoktatás

Indulás: bevezetés és alapozás

Azt az elemzési feladatot kaptam, hogy ismételt kísérletet tegyek (előzmény: Könczei–Sándor, 2019) annak megragadására, hogy mit jelent a spiritualitás az úgynevezett fogyatékossághoz való viszonyában. A kérdést eredetileg persze a Máltaiak teszik föl – többünknek, és ki fog derülni, hogy ezzel mekkora robinzonádra késztetnek minket, konferencia-előadókat, valószínűleg valamennyiünket.

Nyitott narratívának tekintem az alábbiakat, mert nem tudom és nem is kívánom egyetlen ponton sem lezárni e gondolkodási folyamatot, melybe egyes pontokon, fölteszem, sikerül majd a jelenlévőknek is ma vagy a későbbiekben bekapcsolódniuk, és az

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Bejoian, Lynne M. (2006): Nondualistic Paradigms in Disability Studies & Buddhism –
Creating Bridges for Theoretical Practice, Disability Studies Quarterly, 26. évfolyam, 2006/3., https://dsq-sds.org/article/view/723/900 (letöltve: 2021. 02. 25.).
Bouckaert, Luk (2011): Spirituality and Rationality, in Bouckaert, Luk – Zsolnai, Laszlo (szerk.): Handbook of Spirituality and Business, London, Palgrave-Macmillan, 18–25.
Bunge, Mario (1959): Az okság, Budapest, Gondolat.
Corker, Mairian – Shakespeare, Tom (2002): Mapping the Terrain, in Corker, Mairian – Shakespeare, Tom (szerk.): Disability/Postmodernity – Embodying Disability Theory, London – New York, Continuum, 1–17.
Cserti-Szauer Csilla – Katona Vanda – Sándor Anikó (2019) (szerk.): Együtt oktatunk és kutatunk! – Inkluzív megközelítés a felsőoktatásban, Budapest, ELTE BGGYK.
Farkas Attila Márton (2020): A buddhizmus rendszerváltása, Budapest, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, https://www.youtube.com/watch?v=V6Aa7jt0d38
Feynman, Richard P. (2002): „Tréfál, Feynman úr?”, Budapest, Park Könyvkiadó.
Gupta, Anima Sen (1962): “The Meanings of That Thou Art”, Philosophy East and West, 12. évfolyam, 1962/2., 125–134.
Hamvas Béla (2006): Scientia Sacra, I. rész, Budapest, Medio.
Hesse, Hermann (2005): Sziddhárta, Budapest, Cartaphilus.
Jung, Carl Gustav (2011): Az archetípusok és a kollektív tudattalan, Budapest, Scolar.
Kaye, Judy – Raghavan, Senthil Kumar (2002): Spirituality in Disability and Illness, Journal of Religion and Health, 41. évfolyam, 2002/3., 231–242, https://doi.org/10.1023/A:1020284819593 (letöltve: 2021. 02. 25.).
Kindler József (1982): A döntéshozatal társadalmi motívumai, Vezetéstudomány, 13. évfolyam, 1982/1., 11–20.
Könczei György – Sándor Anikó (2019): Spirituality and disability, in Zsolnai, Laszlo – Flanagan, Bernadette (2019) (szerk.): The Routledge International Handbook of Spirituality in Society and the Professions, London – New York, Routledge, Taylor & Francis Group, 159–166.
Leong, Kenneth S. (1998): Jézus zen tanításai, Budapest, Édesvíz Kiadó.
Olivelle, Patrick (1998): The Early Upanisads (Annotated Text and Translation), New York – Oxford, Oxford University Press.
Rahner, Karl (1983): A hit alapjai, Budapest, Szent István Társulat.
Upanisadok (é. n.): https://mek.oszk.hu/01300/01326/01326.htm#b388 (letöltve: 2021. 02. 25.).
Whiting, Russell – Gurbai, Sándor (2015): Moving from the Implicit to the Explicit: ‘Spiritual Rights’ and the United Nations Convention on the Rights of Persons with Disabilities, Canadian Journal of Disability Studies, 4. évfolyam, 2015/3., 103–126, https://doi.org/10.15353/cjds.v4i3.233 (letöltve: 2021. 02. 25.).
Zászkaliczky Péter (1987): A fogyatékosság-fogalom ontológiai vizsgálatának lehetőségéről (Kézirat), Budapest, A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Pszichológiai Intézete.
Zsolnai, Laszlo – Flanagan, Bernadette (2019) (szerk.): The Routledge International Handbook of Spirituality in Society and the Professions, London – New York, Routledge, Taylor & Francis Group, https://doi.org/10.4324/9781315445489 (letöltve: 2021. 02. 25.).