A humanitárius segítségnyújtás és a nemzetközi fejlesztés nem legitimálhatja a háborúzás politikáját és hozhat létre újabb elnyomó viszonyokat

Frivaldszky János2024/2 | 24-37.kb. 36 perc (13 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

A háborús segítségnyújtás csak kármentés, nem nyújthat felmentést az agresszornak – de hogyan lehet jól segíteni? A nemzetközi segélyezés etikája filozófiai szemszögből, a közjó értelmezésén keresztül.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Mivel a közgondolkodás meg van győződve arról, hogy a háború a nemzeti hatalomérvényesítést és a politikai közösség javát bontakoztatja ki, a háborúk léte szükségesként ítélve természetes még napjainkban is. Ilyen közegben a hatékony humanitárius segélyezés paradox módon a háborúzást is legitimálja, minthogy a hadviselés módját teszi jogszerűvé. A háború e felfogásban az ember ordas természetén alapul, amelyet a humanitárius jog révén humanizálni szükséges. Ezáltal a természetszerű háborúk jogossá válnak, s a humanitárius jog intézményesítése a háborúk elhúzódását eredményezi korunkban. Ezzel szemben áll az a politikakoncepció, amely mivel minden ember egyetemes társadalmának jogi fogalmából indul ki, úgy tartja, hogy a nemzeti közjavak nem mehetnek szembe minden ember és nép élethez, létéhez való jogával. Egy ilyen felfogásban a háború a politika pervertálódása. E szemléletben a nemzetközi szolidaritás és a segélyezés a testvériség egyetemes elvén alapszik, ezért nem kedvezhet egyes kiváltságos népeknek másokkal szemben, s különösen nem használható politikai „fegyverként”. A kormányok fejlesztő-segélyező tevékenysége pedig nem irányulhat burkoltan sem a segélyezett állam gazdasági-politikai függőségbe vonására.

Kulcsszavak: menekültek, humanitárius segélyezés, nemzetközi segélyező fejlesztés, a háború a politika patológiája, egyetemes testvériség

DOI: 10.56699/MT.2024.2.2

A filozófiai szempontból helytelennek tekinthető modern politikakoncepció az emberi természetet olyannak írja le, hogy szükségképpen fakadnak belőle a súlyos érdekkonfliktusok s így maga a háború is (vö. Frivaldszky, 2001: 224–279). Sőt, ez utóbbiban nyilvánul meg a leginkább a politikai kapcsolatok igazi

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

ACS (2019): Humanitarian aid as a weapon of war, Armed Conflict Survey, 5 (1), 14–20. DOI: https://doi.org/10.1080/23740973.2019.1603967
Clausewitz Károly (1917): A háborúról, Budapest, Athenaeum.
Fentahun, Getachew (2023): Foreign aid in the post-colonial Africa. Means for building democracy or ensuring Western domination?, Cogent Social Sciences, 9 (1), 1–15. DOI: https://doi.org/10.1080/23311886.2023.2241257
Frivaldszky János (2001): Természetjog – eszmetörténet, Budapest, Szent István Társulat.
Frivaldszky János (2009a): Jogalanyiság és a jog mint egyetemes elismerő viszony, Iustum Aequum Salutare, 5 (2), 11–54., https://ias.jak.ppke.hu/20092sz/02.pdf (letöltve: 2024. 04. 23.).
Frivaldszky János (2009b): Politikai barátság és a jogi viszony, Iustum Aequum Salutare, 5 (4), 5–52., https://ias.jak.ppke.hu/20094sz/01.pdf (letöltve: 2024. 04. 23.).
Frivaldszky János (2016a): A jelen európai migráció értékelése: menekültek – „asylum shopping” – beszüremkedő terroristák, Iustum Aequum Salutare, 12 (2), 251–277., https://szakcikkadatbazis.hu/doc/7522138 (letöltve: 2024. 04. 23.).
Frivaldszky János (2016b): Jó kormányzás és a közjó – politikai és jogfilozófiai szemszögből, Budapest, Pázmány Press.
Frivaldszky János (2018): Szent Tamás nyomdokain: az igazságos háború keresztény tanától a béke morálfilozófiájáig, in Vincze Krisztián (szerk.): A Magyarországi Aquinói Szent Tamás Társaság Közleményei V, Budapest, Szent István Társulat, 244–254.
Frivaldszky János (2019a): A modern politikafelfogás háborús logikája és annak válsága az első világháborúban, in Frivaldszky János – Tussay Ákos (szerk.): Természetjog Napja II. Konferenciatanulmányok, Budapest, Pázmány Press, 81–119.
Frivaldszky János (2019b): Az első világháború katolikus szemmel: a hősies háborús áldozatvállalás erénytana versus XV. Benedek pápa békepolitikája, in Kuminetz Géza (szerk.): Tanulmányok a keresztény bölcselet, a katolikus teológia és a kánonjog köréből, Budapest, Szent István Társulat, 29–90.
Frivaldszky János (2022): Lehet-e politikai egy világot átfogó közösség?, in Cs. Kiss Lajos (szerk.): Carl Schmitt fogadtatása a társadalomtudományokban I–II., Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 489–500.
Frivaldszky János (2024): Kit terhel a felelősség az első világháborúért? Politikusok, diplomaták és keresztény véleményformálók narratívái, Budapest, Gondolat.
Hirschman, Albert O. (1995): Kivonulás, tiltakozás, hűség. Hogyan reagálnak vállalatok, szervezetek és államok hanyatlására az érintettek?, Budapest, Osiris.
Narang, Neil (2014): Humanitarian assistance and the duration of peace after Civil War, The Journal of Politics, 76 (2), 446–460. DOI: https://doi.org/10.1017/ S0022381613001382
Narang, Neil (2015): Assisting uncertainty. How humanitarian aid can inadvertently prolong Civil War, International Studies Quarterly, 59 (1), 184–195. DOI: https://doi. org/10.1111/isqu.12151