Máltai Tanulmányok | Az Övezet és Út kezdeményezés értelmezése a nemzetközi kapcsolatok kínai iskolájának tükrében

Megosztás

Szöveg beállítások

A hagyományos kínai szemléletben a dualitás sokkal inkább inkluzív szemléletű, és ezt a nézőpont lelhető fel a nemzetközi kapcsolatok elméleti hátterében is. Az Övezet és Út kezdeményezések értékelésekor fontos ismernünk ezt az nyugati filozófiától eltérő megközelítésmódot.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A Kínai Népköztársaság az elmúlt évtizedek növekvő gazdasági sikerei következtében egyre kiemeltebb szerepet tölt be a nemzetközi rendszerben. Csupán az elmúlt évtizedben olyan központi kínai kezdeményezések születtek, mint a 2013-ban indított Övezet és Út kezdeményezés. Az ilyen lépések miatt Kínára számos ország tekint kihívásként, aminek részben oka lehet, hogy a politikai célok megértésének egyik kulcsát jelentő kulturális elemek nem teljeskörűen ismertek. Annak érdekében, hogy a kínai célok a nyugati keretrendszerben is érthetőbbé váljanak, a tanulmány egyrészről ismerteti az Övezet és Út kezdeményezés hivatalosan megfogalmazott elveit, másrészről megvizsgálja a nemzetközi kapcsolatok kínai iskolájának egyik központi, Csin Ja-csing politológus által megfogalmazott elméletét. Végezetül megfigyeli, hogy a kínai iskola elmélete potenciálisan megjelenhet-e az Övezet és Út kezdeményezésben.

Kulcsszavak: Kína, Övezet és Út kezdeményezés, konfucianizmus, kínai iskola, Csin Ja-csing

DOI: 10.56699/MT.2024.2.10

A Kínai Népköztársaság (Csunghua Zsenmin Kunghokuo, Zhonghua Renmin Gongheguo中华人民共和国, KNK) egyre inkább foglalkoztatja a tudományos és politikai köröket, valamint a médiát. Ennek oka, hogy Kína napjainkban a nemzetközi rendszer egyik kiemelkedő alakja, hiszen olyan nagyhatalomról van szó, amely a világ második legnagyobb gazdasága. Az, hogy főként a nyugati országok egyre inkább ki- hívást látnak Kínában (Morris–Sárvári, 2021), több okra vezethető vissza. Egyrészről Hszi Csin-ping (Xi Jinping 习近平) 2013-as hivatalba lépése óta Kína újfajta külpolitikai irányt vett, amelynek megfelelően egyre inkább hangsúlyozza nézeteit és véleményét, valamint szuverenitásának fontosságát. Mindez

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom:

Bábosik Mária (2021): A BRI finanszírozása és a multilaterális fejlesztési bankok szerepe, in Horváth Levente – Salát Gergely (szerk.): Övezet és út, Budapest, Typotex, 123–140.
Baranyi Tamás Péter – Goreczky Péter – Salát Gergely (2020): A kínai Övezet és Út kezdeményezés – mítosz és valóság, KKI Elemzések, E-2020/98, 7–8, 3–16. DOI: https://doi.org/10.47683/KKIElemzesek.E-2020.98
BRF (The Third Belt and Road Forum for International Cooperation) (2023): The Belt and Road Initiative, A Key Pillar of the Global Community of Shared Future, http://www.beltandroadforum.org/english/n101/2023/1010/c124-895.html (letöltve: 2024. 01. 24.).
Bunskoek, Raoul – Shih, Chih-yu (2021): ‘Community of Common Destiny’ as Post-Western Regionalism: Rethinking China’s Belt and Road Initiative from a Confucian Perspective, Uluslararasi Iliskiler, 18 (70), 85–101. DOI: https://doi. org/10.33458/uidergisi.954744
Callahan, William A. (2016): China’s Belt and Road Initiative and the New Eurasian Order, Norwegian Institute of International Affairs, 2016/22, 2–4.
Csikó Anna (2020): Soft power „kínai módra”, A Konfuciusz Intézet mint Kína puha erejének eszköze a XXI. században, Távol-keleti Tanulmányok, 11 (2), 91–109. DOI: https://doi.org/10.38144/TKT.2019.2.4
Eszterhai Viktor (2019): A guanxi mint alternatív kínai külpolitikai modell, Budapest, PAIGEO.
Eszterhai Viktor (2021): The Belt and Road Initiative, Rewriting Eurasia with Chinese Characteristics, in Salamin Géza – Klemensits Péter (szerk.): Towards the Rise of Eurasia, Competing Geopolitical Narratives and Responses, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, 99–119.
Eszterhai Viktor (2022): Kína külpolitikai stratégiája a megváltozó világrendben: konnektivitás mint befolyásépítő eszköz és hatása az Európai Unióra, in Ágh Attila (szerk.): Az új világrend kialakulása, Az EU–USA–Kína hatalmi háromszög, Budapest, Noran Libro Kiadó, 169–187.
FMPRC (2015): Vision and Actions on Jointly Building Silk Road Economic Belt and 21st-Century Maritime Silk Road, https://www.fmprc.gov.cn/eng/topics_665678/2015zt/xjpcxbayzlt2015nnh/201503/t20150328_705553.html (letöltve: 2023. 11. 28.).
Gao, Yan (2015): Confucius and Plato on Virtue and its Implementation in Education for International Understanding, A Comparative Study, American Journal of Educational Research, 3 (1), 25–30. DOI: 10.12691/education-3-1-6
Harper, Tom (2019): China’s Eurasia: the Belt and Road Initiative and the Creation of a New Eurasian Power, The Chinese Journal of Global Governance, 5 (2), 99–121. DOI: https://doi.org/10.1163/23525207-12340039
He, Alex (2020): The Belt and Road Initiative, Motivations, financing, expansion and challenges of Xi’s ever-expanding strategy, Journal of Infrastructure, Policy and Development, 4 (1), 139–169. DOI: https://doi.org/10.24294/jipd.v4i1.1180
Hong Van, Vu (2020): Overview of Confucianism and the Basic Content of Confucianism, South Asian Research Journal of Humanities and Social Sciences, 2 (4), 285–292. DOI: https://doi.org/10.36346/sarjhss.2020.v02i04.010
Horváth Levente (2022): A kínai geopolitikai gondolkodás, Budapest, Pallas Athéné Könyvkiadó Kft.
Horváth Renátó (2021): Övezet és út kezdeményezés: újdonság vagy folytatás, in Horváth Levente – Salát Gergely (szerk.): Övezet és út, Budapest, Typotex, 73–92.
Kissinger, Henry (2012): On China, London, Penguin Books.
Kormány Attila (2018): A tradicionális és a modern kínai jog, A jog fejlődése Kínában a kezdetektől napjainkig, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
Mazarr, Michael J. – Priebe, Miranda – Radin, Andrew – Cevallos, Astrid Stuth (2016): Defining the International Order, in Mazarr, Michael J. – Priebe, Miranda – Radin, Andrew – Cevallos, Astrid Stuth (szerk.): Understanding the Current International Order, Santa Monica, RAND Corporation, 7–29.
Morris, David – Sárvári Balázs (2021): Új regionális világrend az Övezet és Út mentén, in Horváth Levente – Salát Gergely (szerk.): Övezet és út, Budapest, Typotex, 13–30.
Pan Zhongqi (2016): Guanxi, Weiqi and Chinese Stategic Thinking, Chinese Political Science Review, 1 (1), 303–321. DOI: https://doi.org/10.1007/s41111-016-0015-1
Qin Yaqing (2007): Why is there no Chinese international relations theory?, International Relations of the Asia-Pacific, 7 (3), 313–340. DOI: https://doi. org/10.1093/irap/lcm013
Qin Yaqing (2010): International Society as a Process, The Chinese Journal of International Politics, 3 (2), 129–153. DOI: https://doi.org/10.1093/cjip/poq007
Qin Yaqing (2011): Rule, Rules, and Relations, The Chinese Journal of International Politics, 4 (2), 117–145. DOI: https://doi.org/10.1093/cjip/por008
Qin Yaqing (2014): Continuity through Change, The Chinese Journal of International Politics, 7 (3), 285–314. DOI: https://doi.org/10.1093/cjip/pou034
Qin Yaqing (2016): A relational theory of world politics, International Studies Review, 18 (1), 33–47. DOI: https://doi.org/10.1093/isr/viv031
Qin Yaqing – Nordin, Astrid H. M. (2019): Relationality and rationality in Confucian and Western traditions of thought, Cambridge Review of International Affairs, 32 (5), 601–614. DOI: https://doi.org/10.1080/09557571.2019.1641470
Szilágyi István (2021): Az övezet és út kezdeményezés és a nagy eurázsiai partnerség egymásra találása, in Horváth Levente – Salát Gergely (szerk.): Övezet és út, Budapest, Typotex, 49–70.
Tőkei Ferenc (2005): Kínai filozófia. Ókor. I. kötet, Budapest, Magiszter Társadalomtudományi Alapítvány.
Várnai András (2011): Az „egyenes nevek” (zhengming) és a „nemes ember” (junzi) egyenessége, A konfuciánus nyelvértelmezés és értékelmélet, Távol-keleti Tanulmányok, 2 (2), 3–26. ttps://ojs.elte.hu/tkt/article/view/1965 (letöltve: 2023.11. 28.).
Wang Jiangli – Buzan, Berry (2014): The English and Chinese Schools of International Relations, Comparisons and Lessons, The Chinese Journal of International Politics, 7 (1), 1–46. DOI: https://doi.org/10.1093/cjip/pot017
Yao Xinzhong (2000): An introduction to Confucianism, Cambridge, United Kingdom, Cambridge University Press.
Zeng Jinghan – Breslin, Shaun (2016): China’s “new type of Great Power Relations”, A G2 with Chinese Characteristics?, International Affairs, 92 (4), 773–794. DOI: https://doi.org/10.1111/1468-2346.12656

Druhalóczki Éva Dóra

Övezet és Út kezdeményezés Kína672 megtekintés

Absztrakt

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló