Van-e összefüggés a vallásosság és a házasság megítélése között szekularizált társadalmunkban? Mennyiben módosítja ehhez az intézményhez való hozzáállásunkat lakhelyünk, végzettségünk vagy a családjogi státuszunk?
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A vallásnak jelentős értékadó és erkölcsi szabályozó szerepe van a társadalomban, pozitív hatással van a családi és párkapcsolati állapotra is. A Hungarostudy kutatások is figyelmet szentelnek a vallásosság szerepének a magyar népesség testi és lelki egészségével kapcsolatban. Elemzésünk a Hungarostudy 2021 felmérés adataira épül, azon belül a 18–41 éves személyek kétezer fős almintájára. Létrehoztuk a „Házasság mint intézmény” skálát, valamint két alskáláját, amelyek a házasság elavultságát, illetve az elköteleződés fontosságát mutatják. Ezeket egyben és külön is megvizsgáltuk. Eredményeink szerint a házassággal kapcsolatos attitűdök összefüggnek a vallásossággal. Az egyházat mint intézményt elfogadók a házasság intézményét kevésbé tartják elavultnak, a vallásosság iránt elkötelezettebbek pedig a házasság esetén is fontosabbnak tartják az elköteleződést. A megkérdezettek a leginkább abban értettek egyet, hogy a boldogtalan házasság esetén szükséges a válás.
A vallásosság konzekvenciális dimenzióját tekintve a vallás értelemadó, értékadó, erkölcsi szabályozó szerepe tetten érhető a társadalom életében. A vallásosság a vallási szocializáció során épül be az egyén azonosságtudatába, hovatartozásába, és ebben a családnak kiemelkedő szerepe van. Az egyén életére hatást gyakorló elsődleges szocializációs közeg, a család, illetve a vallás, vallásosság két eltérő, ugyanakkor alapvetően meghatározó dimenzió. A napjainkban virágkorát élő értékpluralizmusban is szerepet játszanak a hagyományos, tradicionális értékek, hiszen a vallásosság mint értékrend biztos alapot és eligazodást nyújt az életben (Pusztai,
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
táblázat: A vallásgyakorlás módjának megoszlása a teljes mintában és az almintából a 18–41 évesek körében. Saját szerkesztés.
táblázat: A vallás fontosságának megoszlása a 18–41 éves almintában. Saját szerkesztés.
táblázat: A családi állapot szerinti megoszlás a teljes mintában és az almintából a 18–41 évesek körében. Saját szerkesztés.
táblázat: Az egyes elemek korrelációja a teljes skálával (reliability analysis). Saját szerkesztés.
táblázat: A házasság mint intézmény skála és alskáláinak átlaga a különböző csoportokban. Saját szerkesztés.
táblázat: A házasság mint intézmény skála és alskálái – az alacsony és a magas értékek megoszlása. Saját szerkesztés.
táblázat: A házassággal mint intézménnyel kapcsolatos attitűdök összefüggése a vallásosság mutatóival, valamint a családi állapottal és a településtípussal a 18–41 évesek körében (bináris logisztikus regresszió). Saját szerkesztés.
Felhasznált irodalom
Bacskai Katinka (2018): A vallásosság hatása a családalapítással és a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdökre, in Engler Ágnes (szerk.): Család és karrier. Egyetemi hallgatók jövőtervei, Debrecen, Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ, 122–128.
Engler Ágnes (2017): A család mint erőforrás, Budapest, Gondolat Kiadó.
Engler Ágnes (2018): Párkapcsolati elköteleződések és családalapítási szándékok, in Engler Ágnes (szerk.): Család és karrier. Egyetemi hallgatók jövőtervei, Debrecen, Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ, 12–37.
Hámori Ádám – Rosta Gergely (2011): Vallás és ifjúság, in Bauer Béla – Szabó Andrea (szerk.): Arctalan nemzedék, Budapest, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 249–262.
Keller Tamás (2010): Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban, Statisztikai Szemle, 88. évfolyam, 2010/2., 141–153.
Kopp Mária – Skrabski Árpád (2003): Vallásosság és lelki egészség, Távlatok, 13. évfolyam, 2003/1. (59.), 8–17.
Kopp Mária – Skrabski Árpád (2007): Női szerepek a mai magyar társadalomban, Vigilia, 72. évfolyam, 2007/7., 513–518.
Kopp Mária – Székely András – Skrabski Árpád (2004): Vallásosság és egészség az átalakuló társadalomban, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 5. évfolyam, 2004/2., 103–125. DOI: https://doi.org/10.1556/Mental.5.2004.2.1
Kopp Mária – Székely András – Skrabski Árpád (2006): Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban, in Kopp Mária – Kovács Mónika Erika (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Budapest, Semmelweis Kiadó, 156–166.
Luxné Prehoda Anna – Hámori Ádám: (2020): Igaz, hogy az idősebbek vallásosabbak? A vallásosság életúton belüli változása, Socio.hu, 10. évfolyam, 2020/1., 25–44. DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2020.1.25
M. Császár Zsuzsanna – Pete József (2019): Magyarország vallásföldrajzi jellemzői a 21. század elején, különös tekintettel a református felekezetűek térbeli és demográfiai struktúrájára, Magyar Tudomány, 180. évfolyam, 2019/6., 822–833. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.6.5
Pári András (2014): A 25–40 éves férfiak szerepe és jellemzői – különösen a gyermekvállalás – Magyarország térbeli társadalmi folyamatainak alakulásában, Polgári Szemle, 10. évfolyam, 2014/3–6., 349–368.
Pongrácz Tiborné (2008): A párkapcsolati formák változó népszerűsége, Korfa, 2008/3–4., 1–3.
Pongrácz Tiborné (2009): A párkapcsolatok jellegzetességei, in Monostori Judit – Őri Péter – S. Molnár Edit – Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2009, Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 9–17.
Pongrácz Tiborné (2012): Párkapcsolatok, in Őri Péter – Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2012, Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 11–19. Pusztai Gabriella (2004): Iskola és közösség. Felekezeti középiskolások az ezredfordulón, Budapest, Gondolat Kiadó.
Pusztai Gabriella (2016): A szülők vallásossága mint a hatékony gyermeknevelés tőkeforrása, in Földvári Mónika – Hakkel Tünde (szerk.): Riport a családokról, Budapest, L’Harmattan Kiadó, 427–447.
Pusztai Gabriella (2020): A vallásosság nevelésszociológiája. Kutatások vallásos nevelésről és egyházi oktatásról, Budapest, Gondolat Kiadó.
R. Fedor Anita – Balogh Erzsébet (2016): A fiatalok családalapítási mintázata, Különleges Bánásmód, 2. évfolyam, 2016/3. DOI: https://doi.org/10.18458/ KB.2016.3.31
Susánszky Éva – Székely B. András – Székely András (2022): A Hungarostudy 2021 felmérés célkitűzései és módszertana, in Engler Ágnes – Purebl György – Susánszky Éva – Székely András (szerk.): Magyar lelkiállapot 2021. Család – egészség – közösség. Hungarostudy 2021 tanulmányok, Budapest, Kopp Mária Intézet a Családokért, 11–18.
Székely András (2008): A vallásosság alakulása Magyarországon 1995–2006 között. A vallásosság összefüggései a gyermekszámmal. Vallásosság és lelki-egészségi állapot, in Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008, Budapest, Semmelweis Kiadó, 373–381.
Székely András – Kovács Katalin Tünde (2022): A vallásosság, boldogság, elégedettség és az anómia alakulása a magyar népesség körében, Kapocs, 5. évfolyam, 2022/1, 93–102.
Székely András – Lázár Imre (2013): Vallásosság és kötődés, in Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa (szerk.): Magyar lelkiállapot 2013, Budapest, Semmelweis Kiadó, 63–76.
Tomka Miklós (1977): A vallási önbesorolás és a társadalmi rétegződés, Szociológia, 6. évfolyam, 1977/4., 522–536.
Visontai-Szabó Katalin (2018): Házasság és család – tradíciók és új tendenciák, Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica, 82. évfolyam, 371–386.
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: