A tanulmány a KSH 2015-ös felvételének segítségével a hátralékosság kialakulását elemzi, amelyet a szegénységi kockázat egyfajta indikátorának tekinthetünk.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A tanulmány a KSH 2015-ös felvételének segítségével a hátralékosság kialakulását elemzi, amelyet a szegénységi kockázat egyfajta indikátorának tekinthetünk. A problémát egy egyszerű ok-okozati modell segítségével elemezzük, amelynek főbb változói a társadalmi osztályhelyzet, a települési pozíció, a lakáspozíció és a demográfiai viszonyok. A modell a társadalmi osztályhelyzetből indul ki, és több változót, illetve a survey-ben meghatározott indikátoraikat csatolja be lépésről lépésre a logisztikus regresszió elemzésébe. A vizsgálat kimutatta, hogy melyek azok az élethelyzetek, amelyekben a hátralék valószínűsége (a szegénységi kockázat esélye) kiugróan magas, ami egyúttal a jóléti rendszer és a lakásrendszer hiányosságaira, kritikus pontjaira is utal.
Kulcsszavak: Társadalmi egyenlőtlenségek, lakásköltségek megfízethetősége, hátralékok, szegénységi kockázat
Bevezetés – az elemzés elméleti keretei
A hátralék olyan társadalmi jelenség, amely egy háztartás költségvetésében az egyensúly megbomlására utal. Azt jelenti, hogy egy háztartás bevételei egy adott időszakban nem fedezik a kiadásait, azaz a háztartás költségvetési egyensúlya felbomlik, ami a szegénység kockázatát növeli. Nem véletlen, hogy a társadalmi egyenlőtlenségekkel, szegénységgel foglalkozó hazai irodalom már nagyon régen felfigyelt erre a problémára, de kevés olyan elemzéssel találkozhattunk, amely mélységében, kvantitatív módszerekkel elemzett volna a hátralékosság kialakulását befolyásoló társadalmi tényezőket (Győri–Gábor, 1990; Győri, 1995; Győri–Tausz, 1999; Hegedüs, 2006; Hegedüs–Somogyi, 2018; Misetics, 2019; Ferge–Darvas, 2011; Habitat for Humanity, 2014–2018; Bajomi–Pinkasz, 2018; TÁRKI, 2002, 2004).[1]E
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Győri Péter – Gábor László: Díjhátralékosok – díjhátralékosság, Szociálpolitikai Értesítő 1990/2., 147–322.
Győri Péter: Eladósodott társadalom, Fővárosi díjhátralékok 1984–1994, I–II., Esély, VII. évfolyam, 1995/1., 32–45., 1995/2., 59–70.
Győri Péter – Tausz Katalin: A díjhátralék-probléma szociálpolitikai nézőpontból, in Péteri Gábor – Tausz Katalin (szerk.): Megelőzés és együttműködés, A díjhátralék-probléma megoldási lehetőségei helyi szinten, Nagykovácsi, Pontes Kft., 1999.
Habitat for Humanity: Lakhatási jelentések, 2013–2018.
Hegedüs József: Lakáspolitika és a lakáspiac, A közpolitika korlátai, Esély, XVII. évfolyam, 2006/5., 65–100.
Hegedüs József – Somogyi Eszter: A lakások megfizethetősége és a társadalmi egyenlőtlenségek – a KSH 2015-ös lakásfelvétele alapján, 2018, in: Dóra Ilona – Székely Gáborné: Miben élünk? A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, Budapest, KSH, 2016, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15_2.pdf (Letöltve: 2020.01.20.)
Hegedüs József – Somogyi Eszter – Teller Nóra: Lakáspiac és lakásindikátorok. In: Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport,2018, Budapest, TÁRKI, 2018. 309–327.
Ferge Zsuzsa – Darvas Ágnes: Gyerekesélyek Magyarországon, A „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2010. évi jelentése, Budapest, A „Legyen jobb a gyermeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága, 2011.
Kolosi Tamás – Róbert Péter (2004): A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának főbb folyamatai a rendszerváltás után, in: Kolosi Tamás – Tóth István György – Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport, 2004, Budapest, Tárki, 2004. 48–74.
2. táblázat: A hátralékos háztartások százalékos megoszlása a hátralékosságot magyarázó változók szerint. Forrás: KSH: Miben élünk? – A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, 2016,http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15.pdf (Letöltve: 2020.01.21.) (a KSH által készített súlyokkal felszorozva becsültük meg a hátralékos háztartások arányát)
3. táblázat: A hátralékosság magyarázata a logisztikus regressziós modell segítségével. Adatok forrása: KSH: Miben élünk? – A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, 2016,http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15.pdf (Letöltve: 2020.01.21.)
4. táblázat: A társadalmi státuszt mérő főkomponenst alkotó változóknak és a társadalmi státusz változónak a háztartásfő foglalkoztatási struktúrában elfoglalt helye szerinti megoszlása Adatok forrása: KSH: Miben élünk? – A 2015. évi lakásfelmérés főbb eredményei, 2016,http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/miben_elunk15.pdf (Letöltve: 2020.01.21.)1
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: