Máltai Tanulmányok | Társadalmi kapcsolatok és az új technológiai készségek változásainak kölcsönhatása – Tapasztalatok hátrányos helyzetű térségekben

Megosztás

Szöveg beállítások

Milyen összefüggések tárhatóak fel a kelet-magyarországi fiatalok szubjektív jóléte, munkaerőpiaci státusza és társadalmi tőkéje között? Mennyire fontos a technológiai hozzáférés számukra az álláskeresés során? Támpontok a hátrányok leküzdéséhez az elsődleges munkaerőpiacon.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A jelen tanulmányban ismertetett vizsgálatunk a Kelet-Magyarország peremterületein élő fiatalok szubjektívjólét-percepcióját, társas kapcsolatait és technológiai hozzáférését elemezte. A szubjektív jólét alapján három csoportot különböztettünk meg: hátrányos helyzetűek, átlagosan élők és átlag felettiek. Az eredmények szignifikáns összefüggést mutattak a szubjektív jólét és egyebek mellett a munkaerőpiaci státusz, a személyiség és a hátrányos helyzet, valamint az ismerősöktől, rokonoktól és pedagógusoktól kapott segítség között. A szubjektív jólétnek a munkaerőpiaci státuszra és az egyén élethelyzetének javítására kifejtett hatása is látható volt, amely összefügg a társas kapcsolatok és a technológiai hozzáférés minőségével és mennyiségével.

Kulcsszavak: munka, technológiai újítás, társas kapcsolatok

DOI: 10.56699/MT.2023.3.2

A szociológiában a társas kapcsolatok az emberi interakciók alapvető elemeit jelentik, és fontos szerepet játszanak a társadalmi struktúra és viselkedés megértésében. A társas kapcsolatok olyan kölcsönhatások, amelyeket az emberek egymással létesítenek, és különböző formákat ölthetnek (például barátságok, családi kapcsolatok, munkahelyi vagy szomszédsági viszonyok). Az egyéneket azonban szélesebb társadalmi kontextusban kell vizsgálni, figyelembe véve a hatalmi viszonyokat, az intézményeket és a társadalmi normákat, amelyek befolyásolják ezeket a kapcsolatokat. Továbbá elemezni kell, hogyan alakulnak át a társas kapcsolatok a társadalmi változások, a globalizáció, az urbanizáció és más folyamatok hatására.

Tanulmányunkban a társas kapcsolatok hatását vizsgáljuk a szubjektív jólétre nézve a pandémia előtti időszakban zajlott kérdőíves adatfelvétel eredményei,

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

ábra: Az egy főre jutó havi nettó adóköteles jövedelem adókedvezményekkel (2021, Ft). Forrás: KSH, Balcsók István szerkesztése.
ábra: Munkanélküliségi mutató (2023. február, %). Forrás: KSH, Balcsók István szerkesztése.
ábra: A minta normális eloszlása. Saját szerkesztés.
táblázat: A kutatási minta szociodemográfiai változói. Saját szerkesztés.
táblázat: A megkérdezettek munkaerőpiaci státusza (a foglalkoztatottak aránya). Saját szerkesztés.
táblázat: Az elutasítás oka munkára jelentkezéskor (személyiség, hátrányos helyzet). Saját szerkesztés.
táblázat: Mire van szüksége ma Magyarországon az embernek az anyagi boldogulásához? Saját szerkesztés.
táblázat: Álláskeresés során segítséget kérők aránya. Saját szerkesztés.
táblázat: Állásközvetítőn keresztül munkát keresők aránya. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Albert Fruzsina – Dávid Beáta (2016): A magyarországi kapcsolathálózati struktúrák jellemzői 2015-ben, Socio.hu, 6. évfolyam, 2016/3., 22–47. DOI: https://doi. org/10.18030/socio.hu.2016.3.22
Bilancini, Ennio – Boncinelli, Leonardo (2008): Ordinal vs cardinal status. Two examples, Economics Letters, 101. kötet, 2008/1., 17–19. DOI: https://doi. org/10.1016/j.econlet.2008.03.027
Bourdieu, Pierre (1984): Distinction. A Social Critique of the Judgement of Taste, London, Harvard University Press.
Coleman, Jules L. (1998): Markets, Morals, and the Law, Oxford – New York, Oxford University Press.
Czakó Ágnes – Sik Endre (1999): Characteristics and origins of the Comecon open air market in Hungar, International Journal of Urban and Regional Research, 23. évfolyam, 1999/4., 715–737. DOI: https://doi.org/10.1111/1468-2427.00224
Easterlin, Richard A. (2001): Income and happiness. Towards a unified theory, The Economic Journal, 111. kötet, 473., 465–484. DOI: https://doi.org/10.1111/1468-0297.00646
Festinger, Leon (1976): A társadalmi összehasonlítás folyamatainak elmélete, in Pataki Ferenc (szerk.): Pedagógiai szociálpszichológia, Budapest, Gondolat, 259–291.
Granovetter, Mark S. (1973): The strength of weak ties, American Journal of Sociology, 78. évfolyam, 1973/6., 1360–1380. DOI: https://doi.org/10.1086/225469 Harkai Nóra (2006): Közösség és közösségi munka, Budapest, Közösségfejlesztők Egyesülete.
Hegedűs Rita (2001): Szubjektív társadalmi indikátorok. Szelektív áttekintés a téma irodalmából, Szociológiai Szemle, 11. évfolyam, 2001/2., 58–71.
Inglehart, Ronald (1990): Culture Shift in Advanced Industrial Society, Princeton, N.J., Princeton University Press. DOI: https://doi.org/10.1515/9780691186740
Kovách Imre (szerk.) (2017): Társadalmi integráció, Budapest, Belvedere Meridionale Kiadó.
Lengyel György – Janky Béla (2003): A szubjektív jólét társadalmi feltételei, Esély, 14. évfolyam, 2003/1., 3–25.
Lengyel György – Szántó Zoltán (2005): A gazdasági élet szociológiája, Budapest, Aula Kiadó.
Maszlag Fanni (2021): Értelmiségi fiatal cigány nők identitáskeresése, Esély, 32. évfolyam, 2021/4., 77–92. DOI: https://doi.org/10.48007/esely.2021.4.5 Nádori Eszter (2021): A szegénység szubjektív értelmezésének sajátosságai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 18. évfolyam, 2021/1., 90–97. DOI: https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.23
Orbán Annamária – Szántó Zoltán (2005): A társadalmi tőke, Erdélyi Társadalom, 3.évfolyam, 2005/2., 55–70. DOI: https://doi.org/10.17177/77171.54 Roboz Péter (2002): A digitális szakadék problémája, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 49. évfolyam, 2002/8., 328–329.
Rusinné Fedor Anita – Zakor-Broda Rita – Balla Petra (2022): Roma foglalkoztatás – hátrányos helyzet – munkaerőpiaci bizonytalanság, Acta Medicinae et Sociologica, 13. évfolyam, 2022/34., 90–111. DOI: https://doi.org/10.19055/ ams.2022.05/31/5
Schwab, Klaus (2016): The Fourth Industrial Revolution, New York, Crown Business. Sik Endre (2012): A kapcsolati tőke szociológiája, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó.
Szarvák Tibor – Balcsók István – Tóth Dalma (2019): Prekaritás és fiatalság. A magyar–román határ menti fiatalok munkaerőpiaci helyzete, Erdélyi Társadalom, 17. évfolyam, 2019/2., 105–127.
Tóth Dalma (2022): Dilemmas of measuring social inequality. An isochron method in connection with rural employment tendencies, Antro-Pólus, 1. évfolyam, 2022/1–2., 90–111.