Máltai Tanulmányok | Recipiensekből új donorok? Latin-Amerika és a nemzetközi fejlesztési együttműködés

Megosztás

Szöveg beállítások

Nem csak a támogatás mennyiségében mérhető a segélyezés hasznossága – a latin-amerikai donor országok példája megmutatja, mennyire értékes lehet a helyi tapasztalat és technikai tudás a nemzetközi fejlesztési együttműködésben.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Latin-Amerika, amelynek országai közül egyre többen tartoznak a magas-közepes és a magas jövedelműek közé, köztes helyzetbe került a nemzetközi segélyezésben. Bár a régió még mindig a globális ODA 7 százalékát kapja recipiensként, a nagyobb országok megjelentek a feltörekvő donorok között. Tevékenységükre a Dél–Dél együttműködés, illetve innovatív modalitásként a trianguláris együttműködés jellemző, amellyel a szegényebb latin-amerikai és karibi, illetve egyes esetekben afrikai országok fejlesztésében vállalnak szerepet. A tanulmány a latin-amerikai országok nemzetközi fejlesztési kontextusának rövid bemutatása után öt nagyobb ország – Argentína, Brazília, Chile, Kolumbia és Mexikó – donorrá válásának történetét és lehetséges mozgatórugóit elemzi, kitérve az öt ország segélyezési intézményrendszerére és a segélyek jellegére, valamint összegzi a más feltörekvő donorok, így Magyarország számára is releváns következtetéseket.

Kulcsszavak: Latin-Amerika, nemzetközi fejlesztési együttműködés, nemzetközi segélyezés, Dél–Dél együttműködés, trianguláris együttműködés

DOI: 10.56699/MT.2024.2.6

Latin-Amerika országaiban a 20. század során a fejlődés és fejlesztés kérdéskörének központi jelentősége volt. Ami a fejlődést mint társadalmi-gazdasági kérdéskört illeti, a régiót intenzív szakpolitikai törekvések jellemezték, amelyek a gyarmatosítás során kialakult és a neokoloniális függőségi rendszerek által konzervált kedvezőtlen és felemás világgazdasági integrációs sémákat átalakítva indították volna el Latin-Amerikát egy fenntarthatóbb és sikeresebb fejlődési pályán (Cardoso–Faletto, 1979). Az ENSZ Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottságához (melyet a szakirodalom angol

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A fontosabb latin-amerikai donor országok egyes jellemzői. COBRADI, 2021: 79; OECD, 2023a, 2023b, 2023c, 2023d; World Bank, 2021, 2022, illetve az egyes országok segélyallokációját összefoglaló, alább hivatkozott irodalom.

Felhasznált irodalom

AMEXCID (2019): Cooperación internacional para el desarrollo otorgada por México en 2019, https://infoamexcid.sre.gob.mx/amexcid/ccid2019/index.html#:~:text=La%20 informaci%C3%B3n%20fue%20recopilada%20en,aproximadamente%20 1%2C970%20millones%20de%20pesos (letöltve: 2024. 01. 06.).
APC-Colombia (2021): Análisis de la Cooperación Internacional en Colombia, https://www.apccolombia.gov.co/sites/default/files/2022-12/ Ana%CC%81lisis.pdf (letöltve: 2024. 01. 06.).
Benczes István – Ricz Judit (2021): Comparative analysis of the historical statist development models of East Asia and Latin America, POPREBEL (Populist rebellion against modernity in 21st-century Eastern Europe: neo-traditionalism and neo- feudalism), Working Paper, No. 8, https://populism-europe.com/wp-content/ uploads/2021/12/Working-Paper-8.pdf (letöltve: 2024. 01. 06.).
Benzi, Daniele – Zapata, Ximena (2017): Good-Bye Che?: Scope, Identity, and Change in Cuba’s South–South Cooperation, in Bergamaschi, Isaline – Moore, Phoebe – Ticker, Arlene B. (szerk.): South–South Cooperation Beyond the Myths. Rising Donors, New Aid Practices?, London, Palgrave Macmillan, 79–106. DOI: https://doi. org/10.1057/978-1-137-53969-4_4
Bergamaschi, Isaline – García, Juana – Santacruz, Carolina (2017): Colombia como oferente y como receptor de cooperación internacional: apropiación, liderazgo y dualidad, in Tickner, Arlene B. – Bitar, Sebastián (szerk.): Nuevos enfoques para el estudio de las relaciones internacionales de Colombia, Bogotá, Universidad de los Andes, 331–360. DOI: https://doi.org/10.7440/2017.55
Bracho, Gerardo (2015): In Search of a Narrative for Southern Providers. The Challenge of the Emerging Economies to the Development Cooperation Agenda, German Development Institute Discussion Paper, 2015/1.
Briceño-Ruiz, José (2017): Venezuela and South–South Cooperation: Solidarity or Realpolitik?, in Bergamaschi, Isaline – Moore, Phoebe – Ticker, Arlene B. (szerk.): South–South Cooperation Beyond the Myths. Rising Donors, New Aid Practices?, London, Palgrave Macmillan, 173–196. DOI: https://doi.org/10.1057/978-1-137- 53969-4_7
Caixeta, Marina Bolfarine (2022): Contribuições brasileiras e argentinas para a Cooperação Sul-Sul no século XXI, Cuadernos de Política Exterior Argentina (Nueva Época), (135), 2022. június, 91–117. DOI: https://doi.org/10.35305/cc.vi135.135
Cardoso, Fernando Henrique – Faletto, Enzo (1979): Dependency and Development in Latin America, Berkeley, University of California Press. DOI: https://doi. org/10.1525/9780520342118
Cedeño-Alcívar, Jenny (2023): La incidencia del liderazgo político en Colombia y Ecuador en su rol de oferentes de cooperación Sur-Sur (2008-2015), Revista Integración y Cooperación Internacional, (37), 2023. július–december, 7–27. DOI: https://doi.org/10.35305/revistamici.vi37.132
COBRADI (2021): A Cooperação educacional e científica brasileira em foco: Relatório COBRADI 2021, https://repositorio.ipea.gov.br/bitstream/11058/11621/1/ Relatorio_Cobradi_2021_A_cooperacao_Educacional_PublicacaoPreliminar.pdf (letöltve: 2024. 01. 06.).
Contreras, Rodrigo (2018): La cooperación como instrumento de política exterior, Latin American Journal of Trade Policy, 1 (2), 67–86.
Fajardo, Margarita (2022): The World That Latin America Created. The United Nations Economic Commission for Latin America in the Development Era, Cambridge, MA: Harvard University Press. DOI: https://doi.org/10.4159/9780674270039
Giacchino, Valeria (2020): Desafíos de la cooperación triangular en Iberoamérica: Identificando buenas prácticas para fortalecer su gestión, Programa Iberoamericano para el Fortalecimiento de la Cooperación Sur-Sur, Serie Documentos de Trabajo, DT/18.
GIZ (2023): Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit – Up to date with Triangular Cooperation, https://fondo-cooperacion-triangular.net/?lang=en (letöltve: 2024. 01. 06.).
Kern, Alejandra – Weisstaub, Lara (2019): Cooperación Sur-Sur de Argentina, in Ojeda Medina, Tahina – Echart Muñoz, Enara (szerk.): La cooperación Sur-Sur en América Latina y el Caribe. Balance de una década (2008-2018), Buenos Aires, CLACSO, 41–52. DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctvt6rmgq.5
Kiss Judit (2019): A donorközösség átalakulása: új donorok megjelenése, in Kiss Judit (szerk.): Nemzetközi segélyezés a 21. század elején. Új irányok, új lehetőségek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 51–80. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634543442
Lancaster, Carol (2006): Foreign Aid. Diplomacy, Development, Domestic Politics, Chicago, University of Chicago Press. DOI: https://doi.org/10.7208/ chicago/9780226470627.001.0001
Latindadd (2022): Official Development Assistance in Latin America and the Caribbean: situation and trends, https://www.latindadd.org/wp-content/ uploads/2022/11/AOD-de-la-region-ENGLISH.pdf (letöltve: 2024. 01. 06.).
López Cabana, Silvia (2014): Chronology And History Of South-South Cooperation. An Ibero-American Contribution, Ibero–American Programme for the Strengthening of South-South Cooperation, Working Document Number 5.
Mészáros Zsolt (2017): Brazil in Africa. A History of Modern South-South Cooperation, Doktori disszertáció, Budapest, ELTE Bölcsészettudományi Kar.
Morasso, Carla (2012): Argentina en el Sistema de Cooperación Internacional al Desarrollo, Revista Neiba – Cadernos Argentina-Brasil, (1), 57–72.
Nivia-Ruiz, Fernando (2020): Cooperation between Ibero-America and the non Ibero- American Caribbean. Identifying challenges and opportunities for South-South Cooperation and Triangular Cooperation between regions, Ibero-American Program for the Strengthening of South-South Cooperation, Working Documents Series, WD/17.
Nogueira, Silvia Garcia – Araújo, Wemblley Lucena de (2019): Cooperação Brasil- Timor-Leste sob o paradigma do dom e da hospitalidade, Revista Carta Internacional, Belo Horizonte, 14 (2), 100–126. DOI: https://doi.org/10.21530/ci.v14n2.2019.881
OECD (2023a): Development Co-Operation Profiles: Mexico, https://www.oecd-ilibrary. org/sites/397e2afc-en/index.html?itemId=/content/component/397e2afc-en (letöltve: 2024. 01. 06.).
OECD (2023b): Development Co-Operation Profiles: Chile, https://www.oecd-ilibrary. org/sites/cc704208-en/index.html?itemId=/content/component/cc704208-en (letöltve: 2024. 01. 06.).
OECD (2023c): Development Co-Operation Profiles: Colombia, https://www. oecd-ilibrary.org/sites/4c4be0ab-en/index.html?itemId=/content/ component/4c4be0ab-en (letöltve: 2024. 01. 06.).
OECD (2023d): Development Co-Operation Profiles: Other official providers not reporting to the OECD / Argentina, https://www.oecd-ilibrary.org/sites/18b00a44-en/ index.html?itemId=/content/component/18b00a44-en (letöltve: 2024. 01. 06.).
Olivié, Iliana – Santillán O’Shea, María (2023): Cooperação, desenvolvimento e valor político. A cooperação triangular entre a União Europeia e a América Latina, Elcano Policy Paper, Real Instituto Elcano, 2023. június.
Pauselli, Gino (2021): New Donors, New Goals? Altruism, Self-Interest, and Domestic Political Support in Development Cooperation in Latin America, Latin American Politics and Society, 63 (4), 45–73. DOI: https://doi.org/10.1017/lap.2021.37
Prado Lallande, Juan Pablo (2019): México y la cooperación internacional para el desarrollo, 2012-2018, Foro Internacional, 59 (3–4), 1115–1143. DOI: https://doi. org/10.24201/fi.v59i3-4.2653
Prieto Cardozo, Jorge Enrique (2016): Valorización de la cooperación Sur- Sur. Estudios de Caso: Brasil, Chile y México, Programa Iberoamericano para el Fortalecimiento de la Cooperación Sur-Sur, Serie Documentos de Trabajo, DT/10.
Prieto Cardozo, Jorge Enrique (2021): Ibero-American Triangular Cooperation Lessons. Ten cases systematization, Ibero-American Program for the Strengthening of South-South Cooperation, Working Documents Series, WD/17.
Robledo, Carmen (2015): New donors, same old practices? South-South Cooperation of Latin American emerging donors, Bandung: Journal of the Global South, (2–3), 1–16. DOI: https://doi.org/10.1186/s40728-014-0008-0
Sánchez Escobar, Fabián (2010): Análisis de la actuación de Chile en la Cooperación Internacional para el Desarrollo en sus modalidades Sur-Sur y triangular, Universidad Complutense de Madrid, Instituto Universitario de Desarrollo y Cooperación, Documento de Trabajo, Nº 18, 2010. június, https://www.ucm.es/data/cont/ docs/599-2013-11-16-Documento_de_trabajo_n18-2.pdf (letöltve: 2024. 01. 06.).
Santander Campos, Guillermo (2018): Chile como oferente de cooperación Sur- Sur: la progresiva adaptación a los nuevos tiempos y responsabilidades, Estudios Internacionales, (190), 9–35. DOI: https://doi.org/10.5354/0719-3769.2018.51136
SEGIB (2023): Informe de la Cooperación Sur-Sur y Triangular en Iberoamérica 2022, https://www.segib.org/?document=informe-de-la-cooperacion-sur-sur-y- triangular-en-iberoamerica-2022-y-mensajes-principales (letöltve: 2024. 01. 06.).
SEGIB–ABC (2018): Programas e iniciativas da Cooperação Ibero-Americana em Brasil,https://www.segib.org/?document=programas-e-iniciativas-da- cooperacao-ibero-americana-no-brasil (letöltve: 2024. 01. 06.).
SEGOB (2021): Programa de Cooperación Internacional para el Desarrollo 2021-2024, https://www.dof.gob.mx/nota_detalle.php?codigo=5639308&fecha=24/12/2021#gsc.tab=0 (letöltve: 2024. 01. 06.).
Soltész Béla (2022): A 2022-es brazíliai elnökválasztás tanulságai és perspektívái, KKI Elemzések, KE-2022/57. DOI: https://doi.org/10.47683/KKIElemzesek.KE-2022.57
Taffet, Jeffrey F. (2007): Foreign Aid as Foreign Policy. The Alliance for Progress in Latin America, New York, Routledge.
Telam (2022): Lanzaron la Agencia Argentina de Cooperación Internacional y Asistencia Humanitaria, 2022. augusztus 16., https://www.telam.com.ar/notas/202208/601863-argentina-agencia-cooperacion-internacional-asistencia. html (letöltve: 2024. 01. 06.).
Urquidi, Víctor (2005): Otro siglo perdido. Políticas de desarrollo en América Latina (1930- 2005), México, El Colegio de México – Fondo de Cultura Económica.
World Bank (2021): Net official development assistance and official aid received (current US$), https://data.worldbank.org/indicator/DT.ODA.ALLD.CD (letöltve: 2024. 01. 06.).
World Bank (2022): GNI per capita, PPP (current international $), https://data. worldbank.org/indicator/NY.GNP.PCAP.PP.CD (letöltve: 2024. 01. 06.).
Yamashiro Fordelone, Talita (2009): Triangular Co-operation and Aid Effectiveness,
Policy Dialogue on Development Co-operation, Mexico City, 2009. szeptember 28–29.