Máltai Tanulmányok | „Olyan Afrika, amilyet mi akarunk magunknak” – Agenda 2063. A fenntartható fejlődésről, segélyről és a függőségi szindrómáról

Megosztás

Szöveg beállítások

A 21. század Afrikája: képes-e a kontinens közösséget formálni, és belülről megváltoztatni a magáról alkotott képet? A Zöld Öv Mozgalomtól az Agenda 2063 Mestertervéig – a fenntartható fejlődés irányában.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Az esszé az Afrikai Unió által 2013-ban megalkotott afrikai víziót és annak keretét emeli az elemzés középpontjába: az Agenda 2063 elnevezésű mesterterv tágabb kontextusát tekinti át a gyarmatosítás örökségétől a közelmúlt és a jelen afrikai kormányzásai által felvetett problémákig. A nemzetközi donorközösség szemléletváltásához, egyúttal a függőségi szindróma afrikai közösségek és kormányzatok által megkívánt levetkőzéséhez oly fontos attitűdváltozás létjogosultsága markánsan jelenik meg e narratívában. A Nobel-békedíjas, 2011 szeptemberében elhunyt Wangari Maathai gondolatai és szellemi öröksége mindvégig kitüntetett hivatkozási pontokat rajzol meg a szövegben.

Kulcsszavak: Agenda 2063, Afrikai Unió, Wangari Maathai, függőségek, afrikai megoldások az afrikai problémákra

DOI: 10.56699/MT.2024.2.11

Afrika 2013-ban paradigmaváltást fogalmazott meg önmaga számára. Az Afrikai Unió 2016-os csúcstalálkozója – amellett, hogy meghirdette az „emberi jogok afrikai évét”, és különös figyelmet szentelt a női jogoknak – megerősítette azt a célkitűzést, hogy a tagállamoknak egy integrált, békés és gyarapodó Afrika képét kell közösen kialakítaniuk. Az Agenda 2063 vízió szükségszerűen épít a múlt tapasztalataira, miközben észszerűen számol a fejlődéssel és a lehetőségek stratégiai kihasználásával. Ötven év alatt – a kontinens politikai integrációját megtestesítő első számú szervezet tervei szerint – minden fronton meg akarják alapozni a fenntartható jövőt, áll az Afrikai Unió nyilatkozatában (African Union, 2013). „Eljött Afrika ideje” – fogalmazta meg a 21. század hajnalán Thabo Mbeki dél-afrikai elnök (1999 és 2008 között vezette a kontinens meghatározó államát), aki az afrikai újjászületés

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom:

AfCFTA (é. n.): About The AfCFTA, https://au-afcfta.org/about/ (letöltve: 2024.04.24.).
African Union (2013): 50th Anniversary Solemn Declaration, https://au.int/sites/default/files/documents/36205-doc-50th_anniversary_solemn_declaration_ en.pdf (letöltve: 2024. 04. 15.).
Ayittey, George B. N. (1994): Policy Analysis. The Somali Crisis: Time for an African Solution, Cato Institute Policy Analysis, http://object.cato.org/sites/cato.org/ files/pubs/pdf/pa205.pdf (letöltve: 2024. 04. 25.).
BBC News (2004): Profile: Wangari Maathai, http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/africa/3726084.stm (letöltve: 2024. 04. 10.).
Collier, Paul (2008): The Bottom Billion. Why the Poorest Countries Are Failing and What Can Be Done About It, Oxford – New York, Oxford University Press.
Fodor Erika (2019): Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködése (NEFE) a változó világban, in Kiss Judit (szerk.): Nemzetközi segélyezés a 21. század elején. Új irányok, új lehetőségek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 175–216.
Hyden, Goran (1989): Local Governance and Economic-Demographic Transition in Rural Africa, Population and Development Review, 15, Supplement: Rural Development and Population: Institutions and Policy, 193–211. DOI: https://doi.org/10.2307/2807927
Hyden, Goran (2006): African Politics in Comparative Perspective, Cambridge – New York, Cambridge University Press. DOI: https://doi.org/10.1017/ CBO9780511791079
Joseph, Richard (1997): Democratization in Africa after 1989. Comparative and Theoretical Perspectives, Comparative Politics, 29 (3), 363–382. DOI: https://doi.org/10.2307/422126
Maathai, Wangari (2009): The Challenge for Africa. A New Vision, London, William Heinemann.
Mbeki, Thabo (2002): Africa Define Yourself, Cape Town, Tafelberg/Mafube. Ngwainmbi, Emmanuel K. (2005): Globalization and Nepad’s Development Perspective. Bridging the Digital Divide with Good Governance, Journal of Black African Studies, 25 (3), 284–309. DOI: https://doi.org/10.1177/0021934704266080
Nobel Prize (2004): The Nobel Peace Prize 2004, https://www.nobelprize.org/prizes/peace/2004/summary/ (letöltve: 2024. 04. 10.).
Solymári Dániel (2020): Magyar misszionáriusok cselekedetei, Afrika Tanulmányok / Hungarian Journal of African Studies, 14 (5), 52–57. DOI: https://doi.org/10.15170/AT.2020.14.5.110.15170/AT.2020.14.5.4
Tarrósy István (2007): Wangari Maathai, 2004-es Nobel-békedíjas környezetvédő, Afrika Tanulmányok / Hungarian Journal of African Studies, 1 (2), 76–79.
Tarrósy István (2010): Fenntartható Afrika – Lehetséges?, in Tarrósy István (szerk.):
Fenntartható Afrika, Pécs, Publikon, 13–30.
Tarrósy István (2011): Kelet-Afrika a fejlődés útján. A Kelet-afrikai Közösség és tagállamai közelebbről, Pécs, Publikon Kiadó.
Taylor, Ian (2005): Nepad. Toward Africa’s Development or Another False Start?, Boulder – London, Lynne Rienner Publishers. DOI: https://doi.org/10.1515/9781626371163
Themnér, Anders (szerk.) (2017): Warlord democrats in Africa. Ex-military leaders and electoral politics, London, NAI – Zed Books. DOI: https://doi.org/10.5040/9781350223882
World Health Organization (2015): World Malaria Report, https://iris.who.int (letöltve: 2024. 04. 22.).
World Health Organization (2023): World malaria report 2023, https://iris.who. int/handle/10665/374472 (letöltve: 2024. 04. 22.).
Worldbank (2023): Overview, worldbank.org, https://www.worldbank.org/en/ region/afr/overview (letöltve: 2024. 04. 22.).

Tarrósy István

Afrika678 megtekintés

Absztrakt

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló