Amikor mi magunk vagyunk a vizsgálódás alanya és tárgya is: az élet, az emberi való határait és mibenlétét feszegeti három magyar filozófus, amikor a poszthumanizmus változatait veszi végig korunk egyik legaktuálisabb dilemmáját körbejárva.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
Az ember belső szükséglete, hogy meghatározza önmagát, gondolkodjon önmagáról. Ez az igény valamennyi tudományágban megjelenik. Minden esetben fontos kérdés, hogy az adott terület képviselői milyen emberkép alapján gondolkodnak, s céljaik, módszereik, eredményeik hogyan viszonyulnak ehhez. Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió Aposzthumanizmusváltozatai–Ember,embertelenésemberutáni című műve átfogó képet ad a poszthumanizmus változásairól. Filozófiai, esztétikai megközelítéseken keresztül járja körbe, értelmezi a meglévő emberképfogalmakat, magyarázza a mögöttes tendenciákat, s kontextust teremt a fogalmak mélyebb megértéséhez. A recenzió néhány gondolat mentén reflektál a mű alapkérdésére, és biztat a különböző emberképek megismerésére.
Ha jobban belegondolunk, a legfontosabb kérdéseket már gyerekként feltesszük. Mi az élet értelme? Hogyan jött létre az élet? Mi a végtelen? Hogy lehet megérteni a világot és végtelenségét? Mi az életem értelme? Ha van Isten, őt ki teremtette? Mi az idő? Hogyan lehetek biztos abban, hogy létezem, és nem csak valakinek az álma vagyok? Gyerekként még remélhettük: ha eleget tanulunk, olvasunk, gondolkodunk, előbb-utóbb mindenre lesz válaszunk. Később felmerülhet bennünk, hogy valahol valaki bizonyára tudja a választ, s esetleg van egy könyv, amelyben mindez tételesen le van írva, csak meg kell találni, el kell olvasni.
„Miatudomány?Igor!
–Atudományművészet.”
(Tudósokzenekar,1993)
Később, iskolai tanulmányaink során abban reménykedhetünk, hogy
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
ábra: A fogyatékosság és a vele összefüggő tényezők az Egészségügyi Világszervezet új felfogásában. WHO, 2003.
Felhasznált irodalom
Fukuyama, Francis (2024): A történelem vége és az utolsó ember, Európa. Gehlen, Arnold (1976): Az ember – természete és helye a világban, Gondolat.
Könczei György – Hernádi Ilona (2015): A fogyatékosságtudomány „térképei”, in Hernádi Ilona – Könczei György (szerk.): A felelet kérdései között. FogyatékosságtudományMagyarországon, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar.
Sheckley, Robert (1992): Szabad préda, Lap-Ics.
WHO (2003): Afunkcióképesség,fogyatékosságésegészségnemzetköziosztályozása, Egészségügyi Világszervezet.
A digitális kultúra nem választási lehetőség, hanem alapvető túlélési stratégia: a társadalmunkat sújtó segítő szakemberek hiányára csakúgy választ adhat, mint…
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg:
