Máltai Tanulmányok | Környezet, fejlődés és politika

Megosztás

Szöveg beállítások

Jelen tanulmány azt a folyamatot elemzi politikai és gazdasági szemszögből – elsősorban Brazíliára fókuszálva – hogy az új évezred elején a növekvő környezettudatossággal, a természeti és kulturális örökség védelmének igényével rendelkező Latin-Amerikában hogyan éleződött ki ismét a környezetvédelem és a gazdasági fejlődés szembenállása.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Latin-Amerika társadalmait az új évezred kezdetén a növekvő környezettudatosság, a természeti és kulturális örökség védelmének igénye jellemezte. A nyerstermékek világpiaci árának növekedése azonban a bányászatnak és az exportorientált mezőgazdaságnak kedvezett, így a régió lassan „visszacsúszott” korábbi nyerstermékexportőr szerepébe. Később ezen termékek ára drasztikusan lecsökkent, ami politikai és gazdasági nyomás alá helyezte az exportfüggő szektorokat. Az agrárexportőrök a termőterület növelésével reagáltak, ami a korábban megfékezett erdőirtásoknak adott új lendületet. A környezetvédelem és a gazdasági fejlődés között kialakuló diszkurzív ellentétet elsősorban Jair Bolsonaro brazil elnök tevékenysége tematizálta, és a 2019-es amazóniai erdőtüzek kapcsán került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Jelen tanulmány ezt a folyamatot elemzi politikai és gazdasági szemszögből, elsősorban Brazíliára fókuszálva.

Kulcsszavak: Latin-Amerika, Brazília, Amazónia, környezeti problémák, erdőirtás, gazdasági fejlődés

2007-ben Rafael Correa,^[1]Rafael Vicente Correa Delgado közgazdász, a baloldali Alianza País pártszövetség alapítója, 2007 és 2017 között Ecuador elnöke. Ecuador baloldali elnöke arra kérte a világot, hogy gyűjtsenek adományokat az országa számára. A felhívást azzal indokolta, hogy Amazónia Ecuadorhoz tartozó részén, a világ egyik legnagyobb biodiverzitású területének számító Yasuni Nemzeti Park alatt hatalmas

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Acosta, Alberto (2009): El Estado plurinacional, puerta para una sociedad democrática – A manera de prólogo, in Acosta, Alberto – Martínez, Esperanza (szerk.): Plurinacionalidad – Democracia en la diversidad, Quito, Abya Yala, 15–20.
Artner Annamária (2013): A perifériás fejlődés anatómiájához – Brazília, Eszmélet, 25. évfolyam, 2013/98., 69–90.
Below, Amy (2015): Environmental Politics and Foreign Policy Decision Making in Latin America – Ratifying the Kyoto Protocol, New York, Routledge.
Breckenridge-Jackson, Ian – Radojcic, Natasha – Reese, Ellen – Schwarz, Elizabeth – Vito, Christopher (2017): Los movimientos sociales latinoamericanos y el proceso del Foro Social Mundial, in Almeida, Paul – Cordero Ulate, Allen (szerk.): Movimientos sociales en America Latina – Perspectivas, tendencias y casos, Buenos Aires, CLACSO, 159–180.
Columbia University – Socioeconomic Data and Applications Center (SEDAC) (2008): Global Human Influence Index (Geographic), v2 (1995–2004), https://sedac.ciesin.columbia.edu/data/set/wildareas-v2-human-influence-index-geographic/maps (letöltve: 2020. 03. 07.).
Dobsi Viktória (2019a): A pusztító szója, avagy mi köze egy európai csirkének a brazíliai őserdőkhöz? 2019. 06. 22., https://vilagterkep.atlatszo.hu/2019/06/22/a-pusztito-szoja-avagy-mi-koze-egy-europai-csirkenek-a-braziliai-oserdokhoz/ (letöltve: 2020. 03. 06.).
Dobsi Viktória (2019b): Három éven belül szinte minden állami céget privatizálna Brazíliában Jair Bolsonaro, 2019. 07. 12., https://vilagterkep.atlatszo.hu/2019/07/12/3-even-belul-szinte-minden-allami-ceget-privatizalna-braziliaban-jair-bolsonaro/ (letöltve: 2020. 03. 06.).
Dobsi Viktória (2019c): A brazíliai őserdők megmentésének egyik kulcsa az európai vezetők és cégek kezében van, 2019. 08. 26., https://vilagterkep.atlatszo.hu/2019/08/26/a-braziliai-oserdok-megmentesenek-egyik-kulcsa-az-europai-vezetok-es-cegek-kezeben-van/ (letöltve: 2020. 03. 06.).
Domosławski, Artur (2017): Halál Amazóniában, Budapest, Typotex.
ECLAC (Observatory on Principle 10 in Latin America and the Caribbean of the Economic Commission for Latin America and the Caribbean [ECLAC]) (2020): Latin America and the Caribbean: Ratification of Multilateral Environmental Agreements, https://observatoriop10.cepal.org/en/resources/latin-america-and-caribbean-ratification-multilateral-environmental-agreements (letöltve: 2020. 03. 06.).
Estenssoro, Fernando (2020): Challenges of Latin America in the global environmental geopolitics of the twenty-first century, in Lorenzo, Cristian (szerk.): Latin America in Times of Global Environmental Change, Cham, Switzerland, Springer Nature, 15–30.
Foyer, Jean – Dumoulin Kervran, David (2017): ¿Ambientalismo de las ONG versus ambientalismo de los pobres?, in Almeida, Paul – Cordero Ulate, Allen (szerk.): Movimientos sociales en America Latina – Perspectivas, tendencias y casos, Buenos Aires, CLACSO, 391–412.
Greenpeace France (2019): Hooked on Meat – How Europe’s Soya Addiction Is Feeding The Climate Emergency, Greenpeace, 12., https://cdn.greenpeace.fr/site/uploads/2019/06/hooked_on_meat_EN_web.pdf (letöltve: 2020. 03. 06.).
Inglehart, Ronald (1997): Modernization and Postmodernization – Cultural, Economic and Political Change in 43 Societies, Princeton, Princeton University Press.
Kottasová, Ivana – Darlington, Shasta – Dominguez, Claudia – Cotovio, Vasco – Hallam, Jonny (2019): Brazil rejected millions in Amazon aid – Hours later, Bolsonaro hinted at a reversal, 2019. 08. 27., https://edition.cnn.com/2019/08/27/americas/brazil-rejects-g7-aid-amazon-intl/index.html (letöltve: 2020. 03. 06.).
La Prensa del Perú (2019): Bolsonaro evalúa enviar el Ejército para combatir incendios en la Amazonía, 2019. 08. 23., https://laprensa.peru.com/actualidad/noticia-amazonia-brasil-jair-bolsonaro-evalua-enviar-ejercito-combatir-incendios-nndc-91955 (letöltve: 2020. 03. 07.).
Martinez-Alier, Joan – Baud, Michiel – Sejenovich, Héctor (2016): Origins and Perspectives of Latin American Environmentalism, in Castro, Fábio de – Hogenboom, Barbara, Baud, Michiel (szerk.): Environmental Governance in Latin America, New York, Palgrave Macmillan, 29–57.
Molina, Luisa T. – Gallardo, Laura – Baumgardner, Darrel – Andrade, Maria de Fatima (2015): Pollution and its impacts on the South American cryosphere, Earth's Future, 3. évfolyam, 2015/12., 345–369., https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/2015EF000311 (letöltve: 2020. 03. 07.).
Nagy Sándor Gyula – Ricz Judit (2018): Economic crisis in Brazil: Its roots, causes and scenarios, KKI Studies, T-2018/4., https://kki.hu/assets/upload/04_KKI-Studies_BRA_Nagy_Ricz_20180208.pdf (letöltve: 2020. 03. 07.).
Nagy Sándor Gyula – Soltész Béla (2019): Az EU és a Mercosur közti szabadkereskedelmi megállapodás értékelése, KKI Elemzések, E-2019/39., https://kki.hu/wp-content/uploads/2019/09/39_KKI-elemzes_EU-Mercosur_Nagy-Solt százalékC3 százalékA9sz_20190919.pdf (letöltve: 2020. 03. 04.).
Navarro-Drazich, Diego (2020): Climate change and tourism in Latin America, in Lorenzo, Cristian (szerk.): Latin America in Times of Global Environmental Change, Cham, Switzerland, Springer Nature, 93–106.
Nunes, João – Peña, Alejandro (2015): Marina Silva and the rise of sustainability in Brazil, Environmental Politics, 24. évfolyam, 2015/3., 506–511.
Ocampo, José Antonio (2017): ‘Commodity-led Development in Latin America’ in Alternative Pathways to Sustainable Development, Lessons from Latin America, International Development Policy, 2017/9., 51–76., https://journals.openedition.org/poldev/2354 (letöltve: 2020. 03. 06.).
Phillips, Tom (2019): Jair Bolsonaro demands Macron withdraw ’insults’ over Amazon fires, 2019. 08. 27., https://www.theguardian.com/world/2019/aug/27/jair-bolsonaro-demands-emmanuel-macron-withdraw-insults-over-fires (letöltve: 2020. 03. 04.).
Romano, Silvina Alejandra – Kelly, Julián – Lavornia, Juan (2020): Economy and nature: Perspectives from South America, in Lorenzo, Cristian (szerk.): Latin America in Times of Global Environmental Change, Cham, Switzerland, Springer Nature, 107–134.
Soltész Béla (2011): Latin-Amerika: integrációk túlkínálata, Fordulat, 2011/4., 124–143.,
http://fordulat.net/pdf/16/F16_Soltesz.pdf (letöltve: 2020. 03. 04.).
Soltész Béla (2012): Az elmúlt évek politikai mérlege, in A feltörekvő Chile: merre tovább, mintaállam? Kitekintő.hu Elemzések 10, 14–20., http://www.mat.hu/hun/downloads/docs/kitekinto_elemzofuzet_chile_2012.pdf (letöltve: 2020. 03. 04.).
Soltész Béla (2019a): Brazília, in Szente-Varga Mónika – Bács Zoltán György (szerk.): Dél-Amerika a 21. században – társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusok, Budapest, Dialóg Campus, 41–58.
Soltész Béla (2019b): Chile, in Szente-Varga Mónika – Bács Zoltán György (szerk.): Dél-Amerika a 21. században – társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusok, Budapest, Dialóg Campus, 59–76.
Tosun, Jale (2013): Environmental Policy Change in Emerging Market Democracies – Central and Eastern Europe and Latin America Compared, Toronto, University Of Toronto Press.
Walsh, Catherine (2009): Estado plurinacional e intercultural. Complementaridad y complicidad hacia el „Buen Vivir”, in Acosta, Alberto – Martínez, Esperanza (szerk.): Plurinacionalidad, Democracia en la diversidad, Quito, Abya Yala, 161–184.
Yamin Vázquez, Patricio (2020): Environmental concern in the Global South: Tackling the post-materialist thesis and the impact of ideology, in Lorenzo, Cristian (szerk.): Latin America in Times of Global Environmental Change, Cham, Switzerland, Springer Nature, 75–90.

Ábrajegyzék:

ábra: Az emberi tevékenység hatása a környezetre Dél-Amerikában a Global Human Influence Index alapján. Forrás: Columbia University – Socioeconomic Data and Applications Center (SEDAC) (2008): Global Human Influence Index (Geographic), v2 (1995–2004), https://sedac.ciesin.columbia.edu/data/set/wildareas-v2-human-influence-index-geographic/maps
ábra: Mezőgazdasági és bányászati termékek világpiaci átlagárának változása az 1980-as bázisévhez viszonyítva (1980 = 100). Forrás: Ocampo, José Antonio (2017): ‘Commodity-led development in Latin America’ in alternative pathways to sustainable development, Lessons from Latin America, International Development Policy, 2017/9., 51–76., https://journals.openedition.org/poldev/2354
ábra: Az erdőirtás által leginkább veszélyeztetett három régió: Amazónia, a Cerrado és a Gran Chaco. Forrás: Greenpeace France (2019): Hooked on Meat – How Europe’s Soya Addiction Is Feeding The Climate Emergency, Greenpeace France, 12., https://cdn.greenpeace.fr/site/uploads/2019/06/hooked_on_meat_EN_web.pdf
ábra: Antropogén és biomassza-eredetű légszennyezés Dél-Amerikában. Forrás: Molina, Luisa T. – Gallardo, Laura – Baumgardner, Darrel – Andrade, Maria de Fatima (2015): Pollution and its impacts on the South American cryosphere, Earth's Future, 3. évfolyam, 2015/12., 345–369., https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/2015EF000311
ábra: A 2019-es dél-amerikai erdőtüzek területi és bióma szerinti elosztása. Forrás: La Prensa del Perú (2019): Bolsonaro evalúa enviar el Ejército para combatir incendios en la Amazonía, 2019. 08. 23., https://laprensa.peru.com/actualidad/noticia-amazonia-brasil-jair-bolsonaro-evalua-enviar-ejercito-combatir-incendios-nndc-91955

Soltész Béla

Latin-Amerika környezetvédelem268 megtekintés

Absztrakt

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló