Máltai Tanulmányok | „Jelen vagyunk, segítünk!” A felzárkózó települések helyzete és segítőtevékenységek Baranya megyében

Megosztás

Szöveg beállítások

A Jelenlét fontosságáról – kik is a Felzárkózó Települések program kedvezményezettjei és milyen módokon tudják segíteni a karitatív szervezetek a sellyei járás leghátrányosabb településeinek életét?

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmányban a felzárkózó településeken zajló kutatási eredmények és a segítőtevékenység, a Jelenlét program keretein belül végzett szociális munka és közösségfejlesztés mindennapi gyakorlatának bemutatására törekszünk tíz Baranya megyei település tükrében. Az írás célja, hogy ismeretekkel szolgáljon a felzárkózó településeken megvalósuló szakmai tevékenységekről, illetve információt nyújtson e települések társadalmáról, gazdaságáról, a családokban zajló értékváltozásokról. A tanulmány fókuszában a Sellyei járás négy felzárkózó településén 2019 tavasza óta zajló kutatás eddigi eredményei állnak. A vizsgálat a társadalmi hierarchia alján elhelyezkedő hátrányos helyzetű, gyermekes háztartásokra és tagjaikra, a családi szerepekre, értékekre, konfliktusokra, valamint ezek összefüggéseiben a kulturális dimenziókra koncentrál. Jelen tanulmány érdekességét az adja, hogy a szerzők szakmai munkatársakként részt vesznek a Felzárkózó települések programban, így kutatói és megvalósítói szemszögből is bemutatják gyakorlati tapasztalataikat.

Kulcsszavak: felzárkózó települések, Jelenlét program, szociális munka, jó példák, társadalmi innovációk

DOI: https://doi.org/10.56699/MT.2023.2.7

A magyar kormány 2019 tavaszán újabb romastratégia előkészítését kezdte meg (a korábbi: Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Roma Stratégia 2011–2020). Kinevezték Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét a diagnózisalapú felzárkózási romastratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztosnak. A stratégia keretét a Felzárkózó települések program adja, melynek célja, hogy a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendeletben meghatározott településkörből a Központi

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A kutatásban szereplő települések főbb statisztikai adatai (2021). Forrás: TEIR adatbázis, települési tablók, eredmények, https://www.oeny.hu/oeny/ teir/#/tablo/HEP/ksh (letöltve: 2022. 11. 16.).

Felhasznált irodalom

Boros Julianna (2011): A települési szegregáció feltételezett okai és következményei,
Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle, 55. évfolyam, 2011/2., 107–123.
Boros Julianna (2022): A cigány, roma népesség társadalmi helyzete egy felzárkózó településen (kézirat).
Boros Julianna – Bucher Eszter (2019): Szerepváltozások hátrányos helyzetű településen élő családokban, Esély, 30. évfolyam, 2019/4., 3–31.
Bucher Eszter (2019): Civil szervezetek a terület- és településfejlesztés terén, Pécs, Institutio Kiadó.
Bucher Eszter (2021): A nők társadalmi egyenlőségét, szerepvállalását segítő nonprofit szervezetek Magyarországon, Civil Szemle, 18. évfolyam, 2021/3., 31–43.
Czibere Ibolya (2011): A szegénység értelmezésének szociológiai keretei: paradigmák egy- mással szemben, Debreceni Szemle, 19. évfolyam, 2011/2., 186–196.
Czibere Ibolya (2012): Nők mélyszegénységben, Budapest, L’Harmattan.
Kiss Dávid – Lantos Szilárd – Marozsán Csilla – Németh Nándor (2013): „Jelen- lét” – a roma integrációt szolgáló fejlesztések megalapozása, szociális munka kirekesztett közösségekben, szegregátumokban. Készült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízásából a PAIRS „Effective Programmes for the Active Integration/Inclusion of the Roma in South East Europe” című projekt keretében, Budapest, MMSZ, http://jelenlet.maltai.hu/ wp-content/uploads/2015/05/Jelenl%C3%A9t-tanulm%C3%A1ny.pdf (letöltve: 2022. 12. 23.).
Koncz Katalin (2002): A társadalmi kirekesztettség és a szegénységkockázat nemek szerinti különbségei, Esély, 13. évfolyam, 2002/1., 59–86.
Kovács Teréz (2005): A sellyei (-siklósi) KSH térség rövid leírása, in Baranya Béla (szerk.): Roma szegregációs folyamatok a csereháti és a dél-baranyai kistérségekben, Budapest, Gondolat Kiadó, 29–52.
Kroska, Amy (2007): Gender ideology and gender role ideology, in Ritzer, George (szerk.): The Blackwell Encyclopedia of Sociology, Malden, MA, Blackwell Publishing, 1867–1869.
MMSZ (2021): Kiválasztási módszertan a Felzárkózó települések programban részt vevő, települési programmegvalósító szervezetekhez, Budapest, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, https://fete.hu/wp-content/uploads/2021/12/Kivalasztasi- modszertan-a-Felzarkozo-Telepulesek-programban-reszt-vevo-telepulesi-program- megvalosito-szervezetekhez.pdf (letöltve: 2022. 12. 23.).
MMSZ (2022): Kapcsoskönyv – A Jelenlét program építőkockái, Budapest, MMSZ, https://fete.hu/wp-content/uploads/2022/05/Kapcsos_vegleges_oldalpar.pdf (letöltve: 2022. 12. 23.).
Oktatási Hivatal (2019): KIR-STAT2019 Internetes Adatgyűjtő Rendszer, https://statisztika.kir.hu/stat19/Login.aspx (letöltve: 2021. 10. 25.)
Ragadics Tamás (2019): Közösségek és helyi társadalom az Ormánság kistelepülésein, Pécs, Institutio Kiadó.