„Ha Isten nem lett volna velünk…” Az emlékezés mint traumafeldolgozás a Zsoltárok könyvében

Kabai Sára Réka2024/3 | 13-23.kb. 27 perc (10 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

Hogyan szolgálhatja a történelmi traumák felidézése mindennapi életünkben a biztonság és hit meglelését? A zsidóság és a kereszténység közös imakincse a csoportemlékezeten keresztül nyújt segítséget a krízisekben csakúgy, mint az izolációtól való félelemben.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Izrael történetében központi szerepe van az emlékezésnek. Isten utasítja Mózest, aki parancsba adja a népnek, hogy emlékezzenek meg az Úr tetteiről, jegyezzék fel a Törvény szavait a kezükre, imaszíjaikra, és meséljék el unokáiknak is. Az emlékezés ezáltal a hit és az Istennel való kapcsolat alapjává és forrásává válik. 2014-ben jelent meg David Carr biblikus teológus könyve Holy Resilience [Szent reziliencia] címmel, mely új horizontot nyitott a Biblia és Izrael történetének szemléléséhez. Szerinte a Biblia válasz az őket ért traumákra (fogság, a Templom elpusztulása, betegségek, háborúk).

A két alapvető megküzdési stratégia közül az egyik, amikor nem beszélünk egy adott eseményről (hallgatás, tagadás). A választott nép ezzel szemben a másik utat választja, a történetek elmesélését, az emlékezést. Tanulmányomban a Zsoltárok könyvére koncentrálva szeretném bemutatni az emlékezés és a traumafeldolgozás kapcsolatát, mely elvezethet a valódi belső békére, mert Istenre mutat és alapoz.

Kulcsszavak: Ószövetség, traumakutatás, emlékezés, zsoltárok

DOI: 10.56699/MT.2024.3.2

Izraelre és a zsidó népre gondolva a mai kor emberének egyik első asszociációja ennek a népnek a viharvert történelme, a megpróbáltatások sora, a megsemmisüléshez közeli állapotok. Innen nézve nincs semmi újdonság abban, hogy traumáról és traumafeldolgozásról beszéljünk velük kapcsolatban. Amikor azonban elővesszük a Bibliát, különös tekintettel az Ószövetségre, mely írott tanúja e nép történelmének a kezdetektől, már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ebben a szövegben is találkozunk háborúkkal, deportálással, fogsággal, de ezek olyan messze vannak a mai kor emberétől – mind térben, mind időben –, hogy számára nem

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

Alexander, Jeffrey C. (2012): Trauma, A Social Theory, Cambridge, Polity Press. Bonanno, George A. (2009): The Other Side of Sadness, What the New Science of Bereavement Tells us about Life fter Loss, New York, Basic Books.
Carr, David (2014): Holy Resilience, New Haven – London, Yale University Press.
Caruth, Cathy (1996): Unclaimed Experience Trauma, Narrative, and History, Baltimore – London, The John Hopkins University Press. DOI: https://doi.org/10.1353/ book.20656
Frank, Arthur W. (2013): The Wounded Storyteller, Body, Illness and Ethics, Chicago, The University of Chicago Press.
Frechette, Christopher G. – Boase, Elizabeth (2016): Defining “trauma” as a useful lens for biblical interpretation in Boase, Elizabeth – Frechette, Christopher G. (szerk.): Bible through the Lens of Trauma, Atlanta, Society of Biblical Literature, 1–24. DOI: https://doi.org/10.2307/j.ctt1h1htfd.4
Hartman, Geoffrey (2003): Trauma within the limits of literature, European Journal of English Studies, 7 (3), 257–274. DOI: https://doi.org/10.1076/ejes.7.3.257.27984
Hays, Rebecca W. Poe (2016): Trauma, remebrance, and healing, The meeting of wisdom and history in Psalm 78, Journal for the Study of the Old Testament, 41 (2), 183–204. DOI: https://doi.org/10.1177/0309089216628420
Herman, Judith Lewis (2019): Trauma és gyógyulás, Az erőszak hatása a családon belüli bántalmazástól a politikai terrorig, Budapest, Háttér Kiadó – Kávé Kiadó – NANE Egyesület.
Kolk, Bessel van der (2020): A test mindent számontart, Az agy, az elme és a test szerepe a traumafeldolgozásban, Budapest, Ursus Libris.
Pápai Biblikus Bizottság (2019): Mi az ember? (Zsolt 8,5), A bibliai antropológia körképe, Budapest, Szent István Társulat.
Pennebaker, James W. (1997): Opening Up, The Healing Power of Expressing Emotions, New York – London, Guilford Press.
Sonnet, Jean-Pierre (2016): Writing the disaster, resilience, and fortschreibung, in Dubovsky, peter – Markl, Dominik – Sonnet, Jean-Pierre (szerk.): The Fall of Jerusalem and the Rise of the Torah, Tübingen, Mohr Siebeck, 349–357.
Strawn, Brent A. (2016): Trauma, psalmic disclosure, and authentic happiness, in Boase, Elizabeth – Frechette, Christopher G. (szerk.): Bible through the Lens of Trauma, Atlanta, Society of Biblical Literature, 143–160. DOI: https://doi. org/10.2307/j.ctt1h1htfd.11
Taylor, Miriam (2014): Trauma Therapy and Clinical Practice, Maidenhead, McGraw- Hill Education.
Verde, Danilo (2020): Trauma, poetry, and the body, On the psalter’s own words for wounds, Biblica, 101 (2), 208–230.