Máltai Tanulmányok | Fejlesztéspolitika a Közel-Keleten az átalakuló világrend és a regionális konfliktusok tükrében

Megosztás

Szöveg beállítások

A nagyhatalmak által leginkább befolyásolt térség, átalakuló államközi kapcsolatok és segélyezési politika – a Közel-Kelet sokszínűsége a fejlesztések szempontjából is kihívást jelent a humanitárius szakemberek számára.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tágabb Közel-Kelet államainak sokszínűségét mutatja, hogy nemcsak rászorulói a fejlesztési segélyeknek, hanem néhány ország globális szinten is megjelenik támogatásokkal. A közel-keleti térségben a négy globális szereplő mellett regionális hatalmak is részt vállalnak a térség gyenge államainak aktív fejlesztésében. Miközben a szakirodalom a kisebb donorokat általában úgy tünteti fel, hogy azok inkább figyelembe veszik a támogatásban részesülő államok igényeit, addig a Közel-Keleten mind a globális, mind a regionális szereplők a saját érdekeiket és a régióról kialakított elképzeléseiket figyelembe véve alakítják politikájukat. Ennek legszemléletesebb példája a szíriai válság és az Aszad-rezsim által 2017-ben meghirdetett rekonstrukció. Szíriában a regionális és globális szereplők érdekei megakadályozzák az egységes, országos szintű fejlesztéspolitikát. A fejlesztéspolitika további célországai között a jemeni, a líbiai és a palesztin konfliktus említhető.

Kulcsszavak: Közel-Kelet és Észak-Afrika, gyenge államok, Szíria, GCC-államok

DOI: 10.56699/MT.2024.2.8

A nemzetközi segélyezés rendszere jelentős átalakuláson ment át a második világháborútól napjainkig (Gülseven, 2020). A szakirodalom szerint a nemzetközi fejlesztési együttműködési rezsim fejlődésének öt szakaszát különböztetjük meg (Beletskaya, 2022: 1390–1391). Az első közvetlenül a második világháborút követő időszakra, az újjáépítés korszakára tehető, amelynek fontos eleme Európa újjáépítése volt. Ennek egyik legfőbb eszköze Nyugat-Európában a Marshall-segély volt. A második szakasz a rezsim intézményesülésével kapcsolatos, amelynek lényegi eleme a fejlett államokat tömörítő OECD-n belül a DAC (Development Assistance

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A főbb közel-keleti államok donortevékenysége az OECD DAC alapján. OECD, 2023.

Felhasznált irodalom

Amour, Philipp O. (2020): Regional rivalries and security alliances in the Gulf Region and the Middle East, in Amour, Philipp O. (szerk.): The Regional Order in the Gulf Region and the Middle East, London, Palgrave Macmillan. DOI: https://doi. org/10.1007/978-3-030-45465-4
Asseburg, Muriel (2020): Reconstruction in Syria. Challenges and policy options for the EU and its member states, SWP Research Paper, 2020/RP 11, 20.07.2020.
Bakir, Ali (2022): The 2021-2022 „De-Escalation” Moment in the Middle East: a Net Assessment, Insight Turkey, 24 (2), 55–66. DOI: https://doi. org/10.25253/99.2022242.4
Beletskaya, M. Yu. (2022): International development cooperation: U.S. Policies, Herald of the Russian Academy of Sciences, 92 (15), S1390–S1396. DOI: https://doi. org/10.1134/S1019331622210043
Bindra, Sukhwant S. (2018): Foreign aid and foreign policy, World Affairs: The Journal of International Issues, 22 (3), 126–141.
Bodenstein, Thilo – Furness, Mark (2023): European aid to the MENA region after the Arab uprisings, UNI-WIDER Working Paper, 2023/48, United Nations University. DOI: https://doi.org/10.35188/UNU-WIDER/2023/356-7
Cafiero, Giorgio (2023): Assad in China: Syria’s new economic and diplomatic ally?, The New Arab, 2023. szeptember 25., https://www.newarab.com/analysis/assad- china-syrias-new-economic-and-diplomatic-ally (letöltve: 2024. 04. 24.).
CRS (2023): U.S. Foreign Assistance to the Middle East: Historical, Recent Trends, and the FY2024 Background Request, Congressional Research Service, 2023. augusztus 15., https://sgp.fas.org/crs/mideast/R46344.pdf (letöltve: 2024. 04. 24.).
Csicsmann László (2020): A 2019-es közel-keleti tüntetéshullám margójára, Külügyi Szemle, 19 (különszám), 7–37.
Daher, Joseph (2019): The Paradox of Syria’s Reconstruction, Carnegie Middle East Center, 2019. szeptember, https://carnegieendowment.org/files/7-17-19_Daher_ Syria.pdf (letöltve: 2024. 04. 24.).
Dandashly, Assem – Kourtelis, Christos (2023): The provision of Arab Gulf aid: The emergence of new donors, International Politics, 60 (2), 406–427. DOI: https://doi.org/10.1057/s41311-022-00418-4
EP (2023): EU Financial Assistance to Palestine. Briefing, 1/12/2023, European Parliament, https://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document/ EPRS_BRI(2023)754628 (letöltve: 2024. 04. 24.).
EU (2015): Towards a new European Neigborhood Policy, EU Commission, Brussels, https://eeas.europa.eu/archives/docs/enp/documents/2015/151118_staff-working-document_en.pdf (letöltve: 2024. 04. 24.).
EU Syria (2024): European Civil Protection and Humanitarian Aid Operations, Syria, European Commission, https://civil-protection-humanitarian-aid.ec.europa.eu/ where/middle-east-and-northern-africa/syria_en (letöltve: 2024. 04. 24.).
Gaub, Florence (2017): State vacuums and non-state actors in the Middle East and North Africa, in Kamel, Lorenzo (szerk.): The Frailty of Authority. Borders, Non- State Actors and Power Vacuums in a Changing Middle East, Róma, Edizioni Nuova Cultura, 51–66, https://www.iai.it/sites/default/files/newmed_authority.pdf (letöltve: 2024. 04. 24.).
Gülseven, Yahya (2020): Reconsidering development aid. A systemic analysis, World Review of Political Economy, 11 (2), 232–255. DOI: https://doi.org/10.13169/ worlrevipoliecon.11.2.0232
Kamrava, Mehran (2018): Multipolarity and instability in the Middle East, Orbis, 62(4), 598–616. DOI: https://doi.org/10.1016/j.orbis.2018.08.003
Kardas, Saban – Aras, Bulent (2023): What drove Syria back into the Arab Fold?, Middle East Policy, 30 (3), 70–80. DOI: https://doi.org/10.1111/mepo.12704
Kausch, Kristina (2014): Competitive Multipolarity in the Middle East. Istituto Affari Internazionali, IAI Working Papers 14., https://www.files.ethz.ch/isn/183837/ iaiwp1410.pdf (letöltve: 2024. 04. 24.).
Menshawy, Mustafa – Mabon, Simon (2021): The Muslim Brotherhood Faultline in Saudi-Qatari Relations, Insight Turkey, 23 (4), 51–62. DOI: https://doi. org/10.25253/99.2021234.4
Mubarak, Hussein (2023): Saudi Arabia and Iran Restore Relations. A Victory of Necessity,
Wilson Center, 2023. június 25., https://www.wilsoncenter.org/article/saudi-arabia-and-iran-restore-relations-victory-necessity (letöltve: 2024. 04. 24.).
OECD ILibrary (2023): Development Co-operation Profiles, https://www.oecd-ilibrary. org/development/development-co-operation-profiles_2dcf1367-en (letöltve: 2024. 04. 24.).
Santos, Catarina (2016): Hawala: An International Development Tool?, 2016. október 7., https://csisprosper.com/2016/10/07/hawala-an-international-development- tool/ (letöltve: 2024. 04. 24.).
UNHCR (2024): Syria Needs Overview, Reliefweb, https://reliefweb.int/report/ syrian-arab-republic/2024-unhcr-syria-needs-overview-february-2024 (letöltve: 2024. 04. 24.).
Young, Karen E. (2017): A new politics of GCC economic statecraft. The case of UAE aid and financial intervention in Egypt, Journal of Arabian Studies, 7 (1), 113–136. DOI: https://doi.org/10.1080/21534764.2017.1316051
Yu, Zhen (2020): China’s foreign aid to the Middle East. History and development, Asian Journal of Middle Eastern and Islamic Studies, 14 (2), 301–321. DOI: https://doi.org/10.1080/25765949.2020.1760548

Csicsmann László

Absztrakt

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló