„Édesvíz”, avagy a szupervízió szerepe a kiégés megelőzésében

Süki-Szijjártó Szilvia Ágnes2024/3 | 138-151.kb. 32 perc (13 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

„Jutalmam, hogy tehetem” – vallja sok karitatív szakember, ugyanakkor időnként a segítőknek is szüksége lehet támaszra. Hogyan ismerhetik fel a humán szférában dolgozók a kiégés jeleit? Mikor nyúljanak a szupervízió mentőövéért és milyen szerepet játszhat a hit?

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A segítő szakemberektől hosszan tartó, intenzív szellemi koncentrációt, érzelmi bevonódást és aktív beavatkozást követel munkavégzésük, miközben a látványos eredmények, pozitív visszajelzések és a hasznosság, sikeresség megélése esetükben viszonylag ritka. A kiégési kutatások a jelenséggel kapcsolatban döntően a szervezeti/munkahelyi kiváltó okokra koncentrálnak, azonban újabb vizsgálatok eredményei szerint az egyén maladaptív tulajdonságai, diszfunkcionális attitűdjei is fontos szerepet játszanak a kimerülésben. A tanulmányban épp ezért térek ki a hitre, amely a segítő személyének lehet mentális támasza, de gátló tényezője is a kiégés felismerésében és időbeni kezelésében. Egyéni életünknek meghatározó része a társas támogatás, amely a kiégés folyamata során nagymértékben csökkenhet. A szupervizor és a szupervizált kapcsolata megelőzheti a segítő szakember teljes kimerülését és elszigetelődését egy elmagányosodott állapotban. Megállapításaim szupervíziós és mentori eseteim feldolgozásán alapulnak.

Kulcsszavak: szupervízió, kiégés, hit, segítés, szerepek

DOI: 10.56699/MT.2024.3.10

„A hajó, amelyik éveket tölt a tengeren, ezernyi kagylót gyűjt össze. A kagylók rátapadnak az aljára, és végül olyan súlyt képeznek, amely veszélyezteti az egész szerkezet biztonságát. A hajónak szüksége van arra, hogy megszabadítsák a kagylóktól, aminek a legolcsóbb és legkönnyebb módja, ha lehorgonyozzák egy édesvízi kikötőben, ahol nem érheti sós víz. A kagylók hamarosan maguktól fellazulnak az oldalán, és lepotyognak. A hajó, terhétől megszabadulva, újra kifuthat a tengerre.”

(Sean Covey)

Tapasztalatom szerint a segítő munka velejárója, hogy – a fent idézett képet használva – akaratlanul is kagylók

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Felhasznált irodalom

Buber, Martin (1990): Én és Te, Budapest, Európa.
Farkas Vera (2023): Miért alakul ki bennünk szorongás, amikor döntés előtt állunk?, Mindset Pszichológia, 2023. 02. 25., https://mindsetpszichologia.hu/miert-alakul-ki-bennunk-szorongas-amikor-dontes-elott-allunk (letöltve: 2023. 04. 23.).
Ferencz Emese (2018): Munkahelyi mentálhigiéné a segítői szakmák látóhatárán, Keresztény Szó, 2018. 12. 10., https://epa.oszk.hu/00900/00939/00217/EPA00939_kereszteny_szo_2018_12_10.html (letöltve: 2023. 04. 21.).
Frankl, Viktor E. (1996): Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben, Nyíregyháza, Kötet Kiadó.
Kesserű Péter (2015): Ahogy láthatóvá válik a kimondhatatlan, Embertárs, 13 (2), 177–185. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315639901-9
Lukas, Elisabeth (2011): A logoterápia tankönyve, Szeged, Agapé.
Mihálka Mária (2015): A kiégésről, Nemzetközi és hazai kutatási kitekintés, Acta Sana, 10 (2), 7–18, https://ojs.bibl.u-szeged.hu/index.php/actasana/article/view/18481 (letöltve: 2023. 04. 20.).
Ónody Sarolta (2001): Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei, Új Pedagógiai Szemle, 51 (5), 80–85.
Rézsó-Nagy Réka (2016): Kiégni másképpen?!, Szakdolgozat, Budapest, ELTE Szociális Tanulmányok Intézete.
Siba Balázs (2015): Belső világok találkozása a szupervízióban, Embertárs, 13 (2), 161–167.
Szili Zsuzsanna (é. n.): Logoterápia és egzisztenciaanalízis – a modern kor pszichoterápiája 1–6., Napfényes Gyógyközpont, https://www. napfenyesgyogykozpont.hu/logoterapia-es-egzisztenciaanalizis-a-modern-kor- pszichoterapiaja-1-6-resz/ (letöltve: 2023. 04. 26.).
Tésenyi Timea – Joób Máté: (2013): Szerep-erőforrások a segítőszakmában, Embertárs, 11 (3), 259–264.
Tomka János – Bőgel György (2010): Vezetés egykor és most, A Biblia és a menedzsment, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Tomm, Karl (1990): Az interventív beavatkozó interjúzás, in Bíró Sándor – Komlósi Piroska (szerk.): Családterápiás olvasókönyv I., Budapest, Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, 75–117.
Tornay krisztina (2011): A szupervízió mint transzcendens pillantás, Embertárs, 9 (1), 48–70.
Varga Szabolcs (2015): A logoterápia alapfogalmainak szupervíziós vonatkozásai, Képzés és Gyakorlat, 13 (1–2), 399–410. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2015.1-2.28
Varga Szabolcs (2016): A logoterápia eszköz- és módszertárának alkalmazási lehetőségei a szupervízióban II., Képzés és Gyakorlat, 14 (1–2), 239–252. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2016.1-2.15
Versegi Beáta Mária (2018): Kapcsolatteremtő spiritualitás, Budapest, Kairosz.
Weiss, Helmut (2011): Lelkigondozás – Szupervízió – Pasztorálpszichológia, Kolozsvár, Exit Kiadó.