Máltai Tanulmányok | „Cigányzenészek harcai” – Két forráskötet és a történelemtanítás

Megosztás

Szöveg beállítások

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A recenzió két olyan forráskötet ismertetésére vállalkozik, amelyet Hajnáczky Tamás szerkesztett, s amelyek a magyar cigányzenészeknek a XX. század első felében zajló érdekvédelmi szerveződését ismertetik. Bemutatja a kötetek jelentőségét a romákkal kapcsolatos kutatástörténet és társadalomtörténet szempontjából, valamint vázolja a források lehetséges alkalmazását a történelemtanítás területén.

Kulcsszavak: cigányzenészek, történeti források, történelemdidaktika, roma történelem

Írásom nem hagyományos recenzió, nem korlátozódik Hajnáczky Tamás két kötetének (2019, 2020) kritikai ismertetésére, hanem megpróbálja hangsúlyozni jelentőségüket a kutatástörténet és a társadalomtörténet szempontjából, valamint felveti alkalmazásukat a történelemoktatás területén is. Ebből fakadóan bízom benne, hogy nem csupán kutatók és a roma történelem iránt érdeklődők számára lehet vonzó a két forráskiadvány bemutatása, hanem pedagóguskollégák is nyitottak lesznek irányukba. Mivel a hazai roma közösségek megjelenítése a köznevelés szabályozó dokumentumaiban és tartalomhordozóiban – az eddigi eredmények dacára is – fejlesztendő terület (vö. Bogdán, 2016), talán nem árt néhány fogalmi és terminológiai kérdést tisztázni. E célt szolgálja az első fejezet, melyet követően a köteteket először a kutatástörténet, majd a történelemdidaktika kontextusában mutatom be.

Fogalmi keretek

Bár a roma/cigány közösségek sokfélesége már a XIX. századi tudományosságban is köz ismert volt, egészen az 1970es évekig egyfajta homogenizáló beszédmód uralta a romákkal foglalkozó tudományos közbeszédet. Ezt váltotta fel az a felismerés, hogy „a cigányok” nem jellemezhetők egységes csoportként, de ezzel együtt tényszerűen

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

3/2020. számú elvi állásfoglalás: A romák történelmének iskolai tantervekbe és tan anyagokba történő szakszerű és hatékony beemeléséről, https://nemzetisegijogok. hu/web/njbh//anemzetisegiombudsmanhelyettes32020szamuelviallasfoglalasaaromaktortenelmenekiskolaitantervekbeestananyagokba tortenoszakszerueshatek?inheritRedirect=true (letöltve: 2022. 02. 08.).
Balázs Géza (2007): Hatalom és helyesírás, Magyar Nyelvőr, 131. évfolyam, 2007/4., 402–413.
Balázsi József Attila (2001): A cigány szó és származékai pejoratív kifejezésekben, Magyar Nyelv, 97. évfolyam, 2001/3., 313–324.
Binder Mátyás (2008): A roma nemzetépítés – történeti és kulturális antropológiai keresztmetszetben, Eszmélet, 20. évfolyam, 2008/77., 130–160.
Binder Mátyás (2010): A cigányokról alkotott történeti kép változása a rendszerváltás tükrében Szlovákiában és Magyarországon, in Krausz Tamás – Mitrovits Miklós – Zahorán Csaba (szerk.): Rendszerváltás és történelem – Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról, Budapest, L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 313–343.
Binder Mátyás (2014): A romákkal kapcsolatos levéltári forrásfeltárás és forráskiadás Magyarországon, Romológia folyóirat, 2. évfolyam, 2014/6–7., 64–78.
Binder Mátyás – Pálos Dóra (2016): Romák a kerettantervekben és a kísérleti tankönyvekben – Tanulmány, elemzések, ajánlások, 2016, http://www.cfcf.hu/aboutus/tanagyag kutatas (letöltve: 2016. 10. 12.).
Bogdán Péter (2016): A romák/cigányok tankönyvi jelenlétét elemző kutatásokról, Új Pedagógiai Szemle, 66. évfolyam, 2016/5–6., 127–135.
F. Dárdai Ágnes (2006a): A történelmi tanulás sajátosságai, in uő: Történelmi megismerés –Történelmi gondolkodás, I. kötet, Pécs, PTE, 14–29.
F. Dárdai Ágnes (2006b): Történelemdidaktika és a kontroverzív történelemtanítás in uő: Történelmi megismerés – Történelmi gondolkodás, I. kötet, Pécs, PTE, 30–43.
Gyáni Gábor (1997): A mindennapi élet mint kutatási probléma, Aetas, 12. évfolyam, 1997/1., 151–161.
Gyertyánfy András (2018): Az elbeszéléstől a forrásokig, a forrásoktól az elbeszélésig – A történelemtanítás súlypontjának változásai, Történelemtanítás, 9. évfolyam, 2018/1–2., http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2018/08/gyertyanfy andrasazelbeszelestolaforrasokigaforrasoktolazelbeszelesig090103/ (letöltve: 2022. 02. 11.).
Hajnáczky Tamás (szerk.) (2019): Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon, Budapest, Gondolat.
Hajnáczky Tamás (szerk.) (2020): Cigányzenészek a boldog békeidők Magyarországán, Budapest, Gondolat.
Herrmann Antal (1895): A Magyarországon 1893. január 31én végrehajtott czigányösszeírás eredményei, Magyar Statisztikai Közlemények, Budapest, Athenaeum R. Társulat.
Hobsbawm, Eric J. (2006): Történelem „odalentről”, in uő: A történelemről, a történetírásról, Budapest, Napvilág, 227–242.
Jenkins, Richard (2005): Az etnicitás újragondolása: identitás, kategorizálás és hatalom, in Kántor Zoltán – Majtényi Balázs (szerk.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről, Budapest, Rejtjel, 127–147.
Kállai Ernő (2018): A cigányok és a zene – A cigányzene és a zenész cigány fogalmának változása az elmúlt évszázadokban, Belvedere Meridionale, 30. évfolyam, 2018/3., 120–140.
Karsai László (1992): A cigánykérdés Magyarországon 1919–1945 – Út a cigány Holocausthoz, Budapest, Cserépfalvi.
Kemény István (2000): Előszó, in uő (szerk.): A romák/cigányok és a láthatatlan gazdaság, Budapest, Osiris – MTA KI, 7–18.
Kojanitz László (2011): A forrásfeldolgozástól a kutatásalapú tanulásig, Történelemtanítás, 2. évfolyam, 2011/4., http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2012/01/ kojanitzlaszloaforrasfeldolgozastolakutatasalaputanulasig020405 (letöltve: 2022. 02. 17.).
Koronczai Barbara (2005): Cigány zene – cigányzene, Pro Minoritate, 14. évfolyam, 2005/2., 3–25.
Kovács János (1895): A czigányok Szegeden I–III., Ethnographia, 6. évfolyam, 1895/3., 187–198; 4., 280–288; 5–6., 388–393.
Ladányi János – Szelényi Iván (2000): Ki a cigány? (1997) in Horváth Ágota – Landau Edit – Szalai Júlia (szerk.): Cigánynak születni – Tanulmányok, dokumentumok, Buda pest, Új Mandátum, 179–191.
Lucassen, Leo (1991): The Power of Definition, Stigmatization, Minoritisation and Eth nicity, The Netherlands Journal of Social Sciences, Vol. 27. 1991, 80–91.
Majtényi Balázs – Majtényi György (2012): Cigánykérdés Magyarországon 1945–2010, Bu dapest, Libri.
Monitor (2014): Monitor – kritikai platform és nyitott műhely (szerzői közösség): Fekete pont 2014 – A cigányság reprezentációja az általános és középiskolai tankönyvekben, https://monitorlive.wordpress.com/category/tanulmanypdf (letöltve: 2015. 11. 05.).
Nagy Pál (1998): A magyarországi cigányok a rendi társadalom korában, Kaposvár, A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Kiadója.
Oblath Márton (2006): A „cigány” kategória diszkurzív és történeti konstrukciója, Anthropolis, 3. évfolyam, 2006/1., 51–60.
Orsós Anna (2015): Összegző tanulmány a kutatási eredményekről – A roma kultúra reprezentációja a tartalomszabályozók, tartalomhordozók körében, valamint ezek fejlesztési lehetőségei, Pécs, PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék.
Pomogyi László (1995): Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon, Budapest, Osiris–Századvég.
Prónai Csaba (1995): Cigánykutatás és kulturális antropológia, Budapest–Kaposvár, ELTE BTK.
Purcsi Barna Gyula (2004): A cigánykérdés „gyökeres és végleges megoldása” – Tanulmányok a XX. századi „cigánykérdés” történetéből, Debrecen, Csokonai Kiadó.
Sárosi Bálint (1971): Cigányzene, Budapest, Gondolat.
Szíjjártó Csaba (2002): A cigány útra ment… Magyar cigányzenészek külföldjárása a kiegyezés előtt, Budapest, Masszi.
Szuhay Péter (1997): Akiket cigányoknak neveznek – akik magukat romának, muzsikusnak vagy beásnak mondják, Magyar Tudomány, 104. évfolyam, 1997/6., 656–675. Szuhay Péter (2000): A cigány etnikai csoportok öndefiníciói, in Kemény István (szerk.): A magyarországi romák, Budapest, Press Publica.
Terestyéni Tamás (2005): Középiskolai tankönyvek etnikai tartalmai, in Neményi Mária – Szalai Júlia (szerk.): Kisebbségek kisebbség – A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai, Budapest, Új Mandátum, 283–315.
Zipernovszky Kornél (2017): „Ki fog győzni – a jazz vagy a cigány – nehéz megjósolni” – A cigányzenészek megvédik a magyar nemzeti kultúrát, Replika, 2017/1–2., 67–87.

Binder Mátyás

oktatás pedagógia367 megtekintés

Absztrakt

Fogalmi keretek

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló