Jelenleg olvasottA túlfogyasztás csapdájában – A jelenlegi környezetpolitika kilátástalansága és a remény csírái írta Farkas István Tamás41 perc Nincs elveszett bárány! – Mustó Péter jezsuita és a köztünk élő... Tudjuk-e, milyen út vezet a Fenntartható Fejlődési Célok megvalósít...
Megosztás Szöveg beállítások

A mai környezetpolitika nem képes teljesíteni azt a feladatot, hogy a fejlett gazdaságok erőforrás-használatát a szükséges mértékben csökkentse. Jelen írás az ökológiai lábnyom régiónkénti és időbeli alakulásának vizsgálatából kiindulva olyan változásokat, változtatásokat fogalmaz meg, amik szükségesek az ökológiai válság leküzdéséhez.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Az ökológiai válság nem küzdhető le a világ erőforrás-használatának jelentős csökkentése nélkül. Az ökológiai lábnyom régiónkénti és időbeli alakulásának vizsgálata megmutatja, hogy a mai környezetpolitika nem képes teljesíteni azt a feladatot, hogy a fejlett gazdaságok erőforrás-használatát a szükséges mértékben harmadára–ötödére mérsékelje. Az egyéni és közösségi cselekvésnek is vannak korlátai. A fenntarthatatlanságot okozó társadalmi-gazdasági hajtóerőket szükséges megváltoztatni.

Létre kell hozni a kamatozó pénzrendszer alternatíváit, és meg kell szüntetni a kereskedelmi bankok pénzteremtési jogát. A gazdasági szabályozóknak tükrözniük kell a természeti erőforrások véges voltát, ehhez egy fosszilisenergia-kvótarendszer nyújthat hatékony és igazságos lehetőséget. Felelősebb működésre kell szorítani a vállalatokat a jogi személyiségük megszüntetésével, a befektető–állam vitarendezés felszámolásával, a multinacionális vállalatokat szabályozó nemzetközi szerződés megalkotásával.

Csak akkor lehetséges érdemi változás, ha kultúránk alapvető gondolkodási paradigmái megváltoznak. Ha feladjuk az emberi elme korlátlanságában való hitet, és megteremtjük a tudás és az erkölcs egységét. Ha felismerjük, hogy az együttműködő társadalom belső szabályozásához hozzátartozik a vallás, a hit a kozmikus rendben. Ha megváltoztatjuk a boldogsághoz fűződő viszonyunkat: a fogyasztás és önmegvalósítás helyett a megelégedettségre és a másik emberrel való törődésre fókuszálunk.

Kulcsszavak: ökológiai lábnyom, környezetpolitika, társadalmi-gazdasági hajtóerők, pénzrendszer, boldogság

 

Az IPBES[1]Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services – Biodiverzitási és

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

  1. ábra: A globális ökológiai lábnyom alakulása. Forrás: Global Footprint Network (2019): https://www.footprintnetwork.org/
  2. ábra: Az ökológiai lábnyom az országok bevételei szerint. Forrás: WWF International (2016): Living Planet Report 2016 – Risk and Resilience in a New Era, Gland, Switzerland, http://awsassets.panda.org/downloads/lpr_2016_full_report_low_res.pdf
  3. ábra: Németország ökológiai lábnyomának alakulása. Forrás: Global Footprint Network (2019): https://www.footprintnetwork.org/
  4. ábra: Kína ökológiai lábnyomának alakulása. Forrás: Global Footprint Network (2019): https://www.footprintnetwork.org/
  5. ábra: Magyarország ökológiai lábnyomának alakulása. Forrás: Global Footprint Network (2019): https://www.footprintnetwork.org/
  6. ábra: Afrika ökológiai lábnyomának alakulása. Forrás: Global Footprint Network (2019): https://www.footprintnetwork.org/
  7. ábra: Az ökológiai szerkezet néhány országban. Forrás: WWF International (2016): Living Planet Report 2016 – Risk and Resilience in a New Era, Gland, Switzerland, http://awsassets.panda.org/downloads/lpr_2016_full_report_low_res.pdf
  8. ábra: A hajtóerők rendszere a DPSIR-modellben. Forrás: Gyulai Iván (2012): A fenntartható fejlődés, Miskolc, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, 51.
Farkas István Tamás247 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

Az írás a falon

Eljön-e a „minőségi forradalom”, ami a fenntartható növekedésből sarjad, vagy az emberi és a gépi intelligencia szingularitása, az Ember 2.0…

2024/3 | 6-12.
Tovább

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked!

OKBővebb információk