Máltai Tanulmányok | A nemzetközi fejlesztésfinanszírozás kérdőjelei

Megosztás

Szöveg beállítások

Van-e esély rá, hogy összegyűljön az a közel négytrillió dollár, amely az ENSZ által 2030-ra kitűzött fejlesztési célokhoz hiányzik, hogy a Globális Dél államai felzárkózhassanak a fejlett országokhoz? Gondolatok a nemzetközi segélyezés átalakulásáról, hatékonyságának erősítéséről, új donorok és módszerek bevonásáról.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Ahhoz, hogy 2030-ra megvalósuljanak a Fenntartható fejlesztési célok, évi 3900 milliárd dollárra van szükség. Ehhez a DAC-országok mintegy 185 milliárd dolláros segélyei még akkor sem elegendők, ha időközben teljesítenék a 0,7 százalékos ODA/GNI-arányos célt, és bevetnék az innovatív fejlesztésfinanszírozás szerteágazó eszköztárát. A feltörekvő donorok támogatásai egyelőre még szerények, bár növekvő tendenciát mutatnak, és hozzájárulnak a TOSSD növeléséhez. Így szükségszerű az olyan külső erőforrások intenzívebb fejlesztési célú bevonása, mint a közvetlen külföldi beruházások és a hazautalások, valamint a fejlődő országokból való illegális pénzügyi eszközkiáramlás megfékezése.

Kulcsszavak: finanszírozási szakadék, SDG, ODA, új donorok, innovatív finanszírozás, TOSSD

DOI: 10.56699/MT.2024.2.1

A címben szereplő „nemzetközi fejlesztés” kifejezés korántsem egyértelmű, ugyanakkor használata nem véletlen. Szűkebb értelemben nemzetközi fejlesztésen a nemzetközi fejlesztési együttműködést, vagyis a fejlett országok fejlődő országoknak nyújtott segélyeit, a nemzetközi segélyezési rendszert értjük. Tágabb értelemben pedig azt a tevékenységet/folyamatot, amelynek révén a kevésbé fejlett országok növekedni, fejlődni fognak, és felzárkózni a fejlett országokhoz, és amelyet a 2015-ben elfogadott Fenntartható fejlesztési célok (Sustainable Development Goals, SDGs) irányoznak elő. A célok 2030-as elérését – többek között – a fejlett országok támogatásai segíthetik elő.

Mindkét tevékenység megvalósításához jelentős pénzügyi erőforrások szükségesek. Kérdés, hogy a nemzetközi segélyezés mennyiben tud hozzájárulni az úgynevezett finanszírozási szakadék (financing gap) csökkentéséhez. A DAC-országok

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

ábra: Az ODA alakulása a DAC-országok GNI-jának százalékában. OECD, 2023b:
ábra: A DAC-országok kötelezettségvállalásai szektorok szerint, 2010–2021. OECD, 2023b: 120.
ábra: A Fenntartható fejlődési célok finanszírozási hiányának tényleges és hipotetikus segélyalapú forrásai. Saját összeállítás és szerkesztés a tanulmányban szereplő adatok alapján, OECD, 2022b; UN, 2015; UN, 2023; tossd.org
ábra: Az ODA, az OOF, az FDI és a hazautalások alakulása a fejlődő országokban 2000 és 2021/2022 között. Carey et al., 2023: 4.

táblázat: A DAC-országok nettó ODA-jának alakulása (USD, folyó áron). UN, 2023: A15. táblázat.
táblázat: Az összes donor ország segélynyújtása, 2014–2019 (milliárd dollár, folyó áron). OECD, 2020.

Felhasznált irodalom

African Union (2019): Domestic resource mobilization: fighting against corruption and illicit financial flows, Addis Ababa, African Union.
Balogh Réka (2019): A civilszervezetek szerepe a nemzetközi fejlesztésben, in Kiss Judit (szerk.): Nemzetközi segélyezés a 21. század elején. Új irányok, új lehetőségek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 81–105.
Benn, Julia – Sangeré, Cecile – Hos, Tomas (2017): Amounts mobilized from the private sector by official development finance interventions. OECD Development Co-operation, Working Paper, No. 36, Paris, OECD.
Brautigam, Deborah (2009): The Dragon’s Gift. The Real Story of China in Africa, New York, Oxford University Press.
Brown, Stephen (2021): The impact of Covid-19 on development assistance, International Journal, 76 (1), 42–54. DOI: https://doi. org/10.1177/0020702020986888
Carey, Eleanor – Harsh, Desai – Yasmin, Ahmad (2023): Tracing the impacts of Russia’s war of aggression against Ukraine on official development assistance (ODA), Development Co-operation Profiles, Paris, OECD. DOI: https://doi. org/10.1787/5096b978-en
Convergence (2018): The State of Blended Finance 2018, Toronto, Convergence.
Guarnaschelli, Serena – Lampert, Sam – Marsh, Ellie – Johnson, Lucy (2014): Innovative Financing for Development. Scalable business models that produce economic, social and environmental outcomes, Washington, Innovative Financing Initiative.
Kiss Judit (2019a): A donorközösség átalakulása: új donorok megjelenése, in Kiss Judit (szerk.): Nemzetközi segélyezés a 21. század elején. Új irányok, új lehetőségek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 51–80. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634543442
Kiss Judit (2019b): Nemzetközi fejlesztésfinanszírozás: innovatív eszközök és mechanizmusok, in Kiss Judit (szerk.): Nemzetközi segélyezés a 21. század elején. Új irányok, új lehetőségek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 107–142. DOI: https://doi. org/10.1556/9789634543442
Kiss Judit (2023): The political economy of remittances. The case of Sub-Saharan Africa, Centre for Economic and Regional Studies, Institute of World Economics, Working Paper, No. 270, 1–48.
Kondoh, Hisahiro (2015): Convergence of aid models in emerging donors? Learning processes, norms and identities, and recipients, Working Paper, No. 106., Tokyo, Japan International Cooperation Agency (JICA) Research Institute.
Li, Xiaoyun – Zhang, Chuanhong (2021): New Landscape of Development Co-operation in Post COVID-19. Implications for the Northeast Asia Countries, China International Development Research Network (CIDRN), College of International Development and Global Agriculture, China Agricultural University (CIDGA/CAU).
Manning, Richard (2006): Will Emerging Donors Change the Face of International Cooperation, GRIPS Development Forum, 2003. november 5.
OECD (2017): Blended finance. Mobilising resources for sustainable development and climate action in developing countries. Policy perspectives, Paris, OECD.
OECD (2018): Making blended finance work for Sustainable Development Goals, Paris, OECD.
OECD (2020): Development finance of countries beyond the DAC, https://www. oecd.org/dac/dac-global-relations/non-dac-reporting.htm (letöltve: 2024. 04. 23.).
OECD (2022a): 2022 Report on the Implementation of the DAC Recommendation on Untying Official Development Assistance, Paris, OECD.
OECD (2022b): Global Outlook on Financing for Sustainable Development 2023, Paris, OECD.
OECD (2023a): DAC Recommendation on Untying Official Development Assistance, Paris, OECD.
OECD (2023b): Development Co-operation Report 2023, Debating the Aid System, Paris, OECD.
Rowlands, Dane (2008): Emerging Donors in International Development Assistance. A Synthesis Report, Ottawa, IDRC and CRDI.
Signé, Landry – Sow, Mariama – Madden, Payce (2020): Illicit financial flows in Africa, Africa Growth Initiative at Brookings – Policy Brief.
Solymári Dániel (2019): Paradigmaváltás a nemzetközi segélyezésben: a tervezéstől a megvalósításig, in Kiss Judit (szerk.): Nemzetközi segélyezés a 21. század elején. Új irányok, új lehetőségek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 157–173.
Udvari Beáta (2019): A nemzetközi fejlesztési együttműködés átalakuló rendszere. Alapfogalmak, változó célok és modalitások, in Kiss Judit (szerk.): Nemzetközi segélyezés a 21. század elején. Új irányok, új lehetőségek, Budapest, Akadémiai Kiadó, 9–50.
UN (2015): Addis Ababa Action Agenda, New York, UN, https://sustainabledevelopment.un.org/index. php?page=view&type=400&nr=2051&menu=35 (letöltve: 2024. 04. 23.).
UN (2023): World Economic Situation and Prospects 2023, UN.
UNCTAD (2020): Tackling illicit financial flows for sustainable development in Africa, Geneva, UNCTAD.
Woods, Ngaire (2008): Whose aid? Whose influence? China, emerging donors and the silent revolution in development assistance, International Affairs, 84 (6), 1205–1221. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1468-2346.2008.00765.x

Kiss Judit

Absztrakt

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló