A magyarországi roma történelem egyes kérdései

Binder MátyásOrsós Julianna

2022/2 | 13-28kb. 31 perc (15 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

A szerzők a magyarországi roma történelem főbb kérdéseit mutatják be, gazdag szakirodalmi bázisra támaszkodva.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A szerzők a magyarországi roma történelem főbb kérdéseit mutatják be, gazdag szakirodalmi bázisra támaszkodva. A kutatástörténeti és forrás kritikai bevezető után a középkori fejlemények, majd a különböző együttélési modellek, illetve az ezekhez kapcsolódó akkulturációs folyamatok kérdéseit tárgyalják. Történeti kontextusba helyezik azokat a 17–18. századi változásokat, melyek a kormányzat szemében „cigánykérdést” jelentettek. Röviden összegzik a 19. század végi polgárosodás, iparosodás főbb hatásait. A 20. század: a két világháború és a roma holokauszt ismertetése után az államszocializmus időszaka következik, amikor asszimilációs és integrációs kísérletekre egyaránt sor került. A szöveg a rendszerváltással zárul.

Kulcsszavak: roma történelem, együttélés, asszimiláció, integráció

A magyarországi roma történelem összefoglalása egy rövid tanulmányban már nem igazán lehetséges, köszönhetően az elmúlt évtizedekben megjelent forráskiadvá- nyok és szaktörténeti munkák jelentős számának (vö. Binder, 2009; 2014; 2015a).

Ugyanakkor éppen ez a tudományos teljesítmény teszi lehetővé, hogy közismertnek tartott kérdések mentén haladva felhívjuk a figyelmet a romák történelmével kapcsolatos hétköznapi tudás hiányosságaira. Mivel eddig a 20. század történetéről készült a legtöbb kutatás, terjedelmi korlátaink miatt jelen szövegben a középkori és kora újkori fejlemények dominálnak.

Kutatástörténet, források és történelem

Bár a történettudomány valóban jó ideig „nem vett tudomást” a roma közösségekről, nem mondhatjuk, hogy a cigányoknak^[1]A dolgozatban a „roma” és a „cigány” szavakat szinonimaként használjuk, azzal együtt, hogy a „roma” kifejezés emancipációs törekvések hatására az 1980-as

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Bársony János (2008): Romák sorsa az 1940-es évek második felében Magyarországon, Múltunk, 53. évfolyam, 2008/1., 222–256.
Bársony János – Daróczi Ágnes (szerk.) (2004): Pharrajimos – Romák sorsa a nácizmus idején, Budapest, L’Harmattan.
Bernáth Gábor – Brassói Vivien – Orsós Julianna (2015): Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok, agyonvernek – Az európai roma holokauszt, Budapest.
Binder Mátyás (2008): A roma nemzetépítés – történeti és kulturális antropológiai keresztmetszetben, Eszmélet, 20. évfolyam, 77. sz. 130–160.
Binder Mátyás (2009): „A cigányok” vagy a „cigánykérdés” története? – Áttekintés a magyarországi cigányok történeti kutatásairól, Regio, 20. évfolyam, 2009/4., 35–59.
Binder Mátyás (2010): A cigányokról alkotott történeti kép változása a rendszerváltás tükrében Szlovákiában és Magyarországon, in Krausz Tamás – Mitrovits Miklós – Zaho- rán Csaba (szerk.): Rendszerváltás és történelem – Tanulmányok a kelet-európai átalakulásról, Budapest, L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 313–343.
Binder Mátyás (2013): A „cigány–magyar” együttélés változatai a magyar történetírásban, in Szuhay Péter (szerk.): Távolodó világaink – A cigány–magyar együttélés változatai, Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 15–24.
Binder Mátyás (2014): A romákkal kapcsolatos levéltári forrásfeltárás és forráskiadás Magyarországon, Romológia folyóirat, 2. évfolyam, 2014/6–7., 64–78.
Binder Mátyás (2015a): Romák a magyar történetírásban – Digitális szövegtár és bibliográfia, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet, http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/romak-a-magyar- tortenetirasbanszovegtar (letöltve: 2022. 04. 30.).
Binder Mátyás (2015b): Magyarországi roma történelem – kutatók, források és szövegek, in Cserti Csapó Tibor (szerk.): Alapirodalmak a hazai cigány/roma népességre vonatkozó társadalomtörténet, társadalomismeret oktatásához, Pécs, PTI BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, 16–49.
Binder Mátyás (2016a): „Roma – identitás – politika” a rendszerváltás utáni Magyar- országon, in Földes György – Antal Attila (szerk.): Holtpont – Társadalomkritikai tanulmányok Magyarország elmúlt 25 évéről, Budapest, Napvilág, 249–275.
Binder Mátyás (2016b): Roma közösségek Kelet-Európában – Historiográfiai és társada- lomtörténeti esszé, in Juhász József (szerk.): Kelet-európai sorsfordulók – Tanulmányok a 80 éves Palotás Emil tiszteletére, Budapest, L’Harmattan – ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék, 350–359.
Bogdán Péter – Molnár István Gábor – Setét Jenő (2019): Roma reprezentáció a ma- gyar főváros közterein, Working Paper, Budapest, Tom Lantos Intézet.
Breisach, Ernst (2004): Historiográfia, Budapest, Osiris.
Csalog Zsolt (1973): Etnikum? Faj? Réteg? Adalékok a „cigányság” fogalmához, Világosság, 14. évfolyam, 1973/1., 38–44.
Csorna Zsigmond (1992): A hagyományos gazdálkodási kép és az etnikai azonosság- tudat a Kárpát-medencében – 18–19. század, in Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 1., Kolozsvár, Gloria, 7–23.
D. Szakács Anita (2009): Munczy Béla cigányprímás első világháborús frontnaplói (1916–1917), in Márfi Attila (szerk.): Cigánysors – A cigányság történeti múltja és jelene II., Pécs, Emberháza Alapítvány – Erdős Kamill Cigánymúzeum – Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, 91–95.
Deáky Zita – Nagy Pál (2008): Cigány katonák a második világháborúban és 1956-ban, in Ilyés Sándor – Keszeg Vilmos (szerk.): Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 16. – Az eltűnt katona, Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság, 103–115.
Dupcsik Csaba (2006): „…itt az alkalom a kivégzésükre”, Holmi, 18. évfolyam, 2006/6., 824–832.
Dupcsik Csaba (2009): A magyarországi cigányság története – Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890–2008, Budapest, Osiris.
Dupcsik Csaba (2015): A cigányok társadalomtörténete a 19–20. század fordulóján, in Cserti Csapó Tibor (szerk.): Alapirodalmak a hazai cigány/roma népességre vonatkozó társadalomtörténet, társadalomismeret oktatásához, Pécs, PTI BTK NTI, 295–328.
Erdős Zoltán (2007): Értelmezés és megértés – A magyarországi cigányság korai történe- tének historiográfiája, Iskolakultúra, 17. évfolyam, 2007/11–12., 129–144.
Fosztó László (2002): Van-e cigány nemzettudat?, in Fedinec Csilla (szerk.): Társadalmi önismeret és nemzeti önazonosság Közép-Európában, Budapest, Teleki László Alapítvány, 207–224.
Hajnáczky Tamás (szerk.) (2019): Cigányzenészek harca a két világháború közötti Magyarországon, Budapest, Gondolat.
Hajnáczky Tamás (szerk.) (2020): Cigányzenészek a boldog békeidők Magyarországán, Budapest, Gondolat.
Hobsbawm, Eric (2006): Történelem „odalentről”, in Hobsbawm, Eric: A történelemről, a történetírásról, Budapest, Napvilág, 227–242.
Kállai Ernő (2002): A cigányzenészek helye és szerepe a magyar társadalomban és a magyar kultúrában, in Kovács Nóra – Szarka László (szerk.): Tér és terep – Tanulmányok az etnicitás és az identitás kérdésköréből, Budapest, Akadémiai Kiadó, 327–345. Kállai Ernő (2005): Helyi cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon, Budapest, Gondolat – MTA ENKI.
Kardos Ferenc (szerk.) (2008): „Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni” – Források a zalai cigányság 18. századi történetéhez, Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár.
Kardos Ferenc (2014): Nyomtalanul? Névtelen romák holokausztja – A roma holokauszt jelene a történeti kutatásban és a társadalomban, in Márfi Attila (szerk.): A lágerek népe – Névtelen romák holokausztja, Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 50–76.
Karsai László (1992): A cigánykérdés Magyarországon 1919–1945 – Út a cigány Holocaust- hoz, Budapest, Cserépfalvi.
Kemény István (2000): Előszó, in Kemény István (szerk.): A romák/cigányok és a láthatatlan gazdaság, Budapest, Osiris – MTA KI, 7–18.
Kertesi Gábor (2000): A cigány foglalkoztatás leépülése és szerkezeti átalakulása 1984 és 1994 között – Munkatörténeti elemzés, Közgazdasági Szemle, 47. évfolyam, 2000/5., 406–443.
Kligman, Gail (2001): A „másság” társadalmi felépítése – A „roma” azonosítása a posztszocialista közösségekben, Szociológiai Szemle, 10. évfolyam, 2001/4., 66–84.
Kovács Éva (2009): Elismerés vagy felismerés – Válasz a Fundamentum körkérdésére, Fundamentum, 2009/2., 48–52.
Ladányi János (2003): Romaügyek pedig nincsenek!, Egyenlítő, 1. évfolyam, 2003/1., 21–26.
Ladányi János (2011): Integráció, asszimiláció, szegregáció, in Bárdi Nándor – Tóth Ágnes (szerk.): Asszimiláció, integráció, szegregáció – Párhuzamos értelmezések és modellek a kisebbségkutatásban, Budapest, Argumentum, 49–53.
Ladányi János – Szelényi Iván (2004): A kirekesztettség változó formái – Közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata, Budapest, Napvilág.
Ladányi János – Szelényi Iván (2005): Szegénység a posztkommunista átmeneti idő- szakban, Az elemző – Közép és kelet-európai politikai és gazdasági szemle, 1. évfolyam, 2005/2., 123–140.
Landauer Attila (szerk.) (2016): A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567–1953), Budapest, KGRE – L’Harmattan.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Baranyay család Levéltára (P 18)
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Kamara Archívuma, Beningnae resolutiones (E 21)
Majtényi Balázs – Majtényi György (2012): Cigánykérdés Magyarországon 1945–2010, Budapest, Libri.
Marsovszky Magdolna (2006): Az antiszemitizmus – „Egy pozitív program negatív része”, Eszmélet, 18. évfolyam, 2006/69., 37–63.
Mészáros László (1976): A hódoltsági latinok, görögök és cigányok történetéhez – 16. századi oszmán török szórványadatok, Századok, 110. évfolyam, 1976/3., 474–489.
Mezey Barna (szerk.) (1986): A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422–1985, Budapest, Kossuth.
Nagy Pál (1998): A magyarországi cigányok a rendi társadalom korában, Kaposvár, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Kiadója.
Nagy Pál (2004): „Fáraó népe” – A magyarországi cigányok korai története (14–17. század), Pécs, PTE BTK.
Nagy Pál (2008): Cigány csoportok és együttélési modellek változásai a Kárpát-medencében a 15–20. században, in Miklósi László (szerk.): Romák a történelemtanításban – Történelemtanárok 17. országos konferenciája, Budapest, Történelemtanárok Egylete, 35–50.
Nagy Pál (2009): Előszó, in Landauer Attila – Nagy Pál (szerk.): Írások a magyarországi beásokról, Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó, 5–13.
Nagy Pál (2017): Civitas Zingarorum, in Napi történelmi forrás, https://ntf.hu/index. php/2017/01/25/civitas-zingarorum1 (letöltve: 2022. 04. 30.).
Nagy Pál (2019): Beás cigányok a Kárpát-medencében – Historikus metszetek a 18–19. század- ból, Pécs, PTE BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék.
Nagy Pál (2020): Parasztok, cigányok, proletárok – Az alsó kaszt és a cigány etnicitás történeti értelmezéséhez (19–20. század), Aetas, 35. évfolyam, 2020/1., 131–149.
Orsós Julianna (2019): Verbőci István és a késő középkori concivilitas, in Kis Iván et al. (szerk.): Micae Mediaevales VIII. – Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyar- országról és Európáról, Budapest, ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola, 55–66.
Polyák Laura (2002): Cigányok Mucsáról – Az élclapi karikatúrák cigányképe, Beszélő, évfolyam, 2002/7–8., 89–96.
Pomogyi László (1995): Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon, Budapest, Osiris–Századvég.
Prónai Csaba (2000): A cigány közösségek gazdasági tevékenységeinek kulturális antro- pológiai megközelítései, in Kemény István (szerk.): A romák/cigányok és a láthatatlan gazdaság, Budapest, Osiris – MTA KI, 176–198.
Purcsi Barna Gyula (2001): Fekete személyi igazolvány és munkatábor – Kísérlet a ci- gánykérdés „megoldására” az ötvenes évek Magyarországán?, Beszélő, 6. évfolyam, 2001/6., 26–36.
Purcsi Barna Gyula (2004): A cigánykérdés „gyökeres és végleges megoldása” – Tanulmá- nyok a XX. századi „cigánykérdés” történetéből, Debrecen, Csokonai.
Romsics Ignác (2008): Szakosodás, szintetizálás és interdiszciplinaritás a 20. századi történetírásban, in uő: Történelem, történetírás, hagyomány – Tanulmányok és cikkek, 2002–2008, Budapest, Osiris, 165–176.
Sághy Erna (2008): Cigánypolitika Magyarországon az 1950–1960-as években, Múltunk, évfolyam, 2008/1., 273–308.
Sárosi Bálint (1971): Cigányzene…, Budapest, Gondolat.
Soós István (1994): Kísérlet a magyarországi cigánykérdés megoldására – Az 1792/93. évi országgyűlési politikai-közigazgatási bizottság cigányügyi munkálatai, in Draskó- czy István (szerk.): Scripta Manent, Budapest, ELTE BTK, 237–245.
Székelyi Mária – Örkény Antal – Csepeli György (2001): Romakép a mai magyar tár- sadalomban, Szociológiai Szemle, 10. évfolyam, 2001/3., 19–46.
Szomszéd András (1987): A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében (17. sz. második felétől a 19. sz. közepéig), in Bagyinszky Istvánné – Szvircsek Ferenc (szerk.): A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve XIII., Salgótarján, Nógrád Megyei Mú- zeumok Igazgatósága, 157–207.
Szuhay Péter (2005): A holocausttól a pharrajimosig – Egy szemünk előtt kialakuló rítus mint a romák történelmének metaforája, Élet és Irodalom, 49. évfolyam, 2005/46., 8. Tamás Ágnes (2010): Nemzetiségi sztereotípiák a 19. század második felének magyar élclapjaiban, in T. Litovkina Anna – Barta Péter – Hidasi Judit (szerk.): A humor dimenziói, Budapest, Tinta, 201–208.
Tóth Péter (1993): Cigányok Miskolcon a 18. század közepén, in Veres László – Viga Gyula (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve XXX–XXXI., Miskolc, Herman Ottó Múzeum, 205–215.
Tóth Péter (1998): Gondolatok a cigányok magyarországi történetéről és annak forrá- sairól, in Gémes Balázs (szerk.): Pillanatképek a romák múltjából, Szekszárd, Romoló- giai Kutatóintézet, 37–44.
Tóth Péter (2005a): A cigányok megjelenése a középkori Magyarországon, in Márfi Attila (szerk.): Cigánysors – A cigányság történeti múltja és jelene I., Pécs, Emberháza Alapítvány – Erdős Kamill Cigánymúzeum – Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, 15–19.
Tóth Péter (2005b): Mária Terézia cigánypolitikája, in Márfi Attila (szerk.): Cigánysors – A cigányság történeti múltja és jelene I., Pécs, Emberháza Alapítvány – Erdős Kamill Cigánymúzeum – Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, 39–44.
Tóth Péter (2006): A magyarországi cigányság története a feudalizmus korában, Pécs, Böl- csész Konzorcium.
Zsupos Zoltán (1996): Az erdélyi sátoros taxás és aranymosó fiskális cigányok a 18. században – Cigány néprajzi tanulmányok 4–5., Budapest, Magyar Néprajzi Társaság.