Máltai Tanulmányok | A családi gondozók szerepe a Társas kapcsolatok konstrukcionista gondozási modell értelmezésében

Megosztás

Szöveg beállítások

Komoly erőforrások rejlenek az otthonokba került idős emberek hozzártartozóinak segítőkészségében. A konvojmodell szerint az életkor előrehaladtával a támogatói feladatkörök megcserélődhetnek, de a gondozói szerepkonstrukciók megértése hozzásegíthet egy hatékonyabb együttműködéshez a demenciával élők érdekében.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Kutatásunk célja a demenciával élő időseket támogató családtagok gondozói szerepének feltárása a változó gondozási folyamatban. Kvalitatív kutatásunkban tíz olyan családi gondozó szerepinterpretációit tártuk fel mélyinterjúkon keresztül, akiknek a gondozottjait felvették idősek otthonába. Elemzésünkben ezeknek a családi gondozói szerepeknek a változásait és azok jelentőségét igyekszünk bemutatni, egy általunk kialakított szociológiai gondozási modell, a Társas kapcsolatok konstrukcionista gondozási modell dimenzióján keresztül. A kutatás az aktuális társas támogatók, jelen esetben a családtagok és a gondozásban részt vevő szakemberek közötti interakciók során konstruálódó családgondozói szerepfelfogásokat igyekezett megragadni, melyek hatással vannak a gondozás alakítására, az idősek és gondozóik jóllétére. A családi gondozók által nyújtott segítség megfelelő szakpolitikai támogatással erőforrásként vonható be az idősotthonban a demenciával élő idősek gondozásába.

Kulcsszavak: demencia, családi gondozó, gondozási modell, idősek otthona

DOI: 10.56699/MT.2025.1.7

A demencia pszichiátriai kórkép, amely fokozatos mentális és fizikai leépülést jelent. Három fázisa ismert: az enyhe, a középsúlyos és a súlyos demencia. Az Európai Unióban 2018-ban 9,1 millió hatvan év feletti demenciával élőt tartottak nyilván (Alzheimer’s Disease International, 2015). Becslések szerint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országaiban 2021-ben több mint huszonegymillió ember szenvedett demenciában (OECD, 2021: 256), melynek egyik fő okaként az időskort említhetjük (Kiss, 2017). Ha ez a növekedési tendencia folytatódik, 2050-re a létszámuk a duplájára emelkedhet. Magyarország népességén belül

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

ábra: A demens időseket támogató gondozói háló időbeli változásai. Saját szerkesz- tés.
ábra: A Társas kapcsolatok konstrukcionista gondozási Saját szerkesztés.

táblázat: A családi gondozók feladatainak időbeli változásai. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Alzheimer’s Disease International (2015): World Alzheimer Report 2015, London, Alzheimer’s Disease International, https://www.alzint.org/u/WorldAlzheimerReport2015.pdf (letöltve: 2025. 03. 10).
Bauer, Michael – Fetherstonhaugh, Deirdre – Tarzia, Laura – Chenco, Carol (2014): Staff-family relationships in residential aged care facilities: The views of residents’ family members and care staff, Journal of Applied Gerontology, 33 (5), 564–585. DOI: https://doi.org/10.1177/0733464812468503
Berger, Peter L. – Luckmann, Thomas (2016): The Social Construction of Reality, London, Penguin Books.
Bonder, B. R. – Miller, B. – Linsk, N. (1991): Who should do what? Staff and family responsibilities for persons with Alzheimer’s disease in nursing homes, Clinical Gerontologist: The Journal of Aging and Mental Health, 10 (4), 80–84.
Cronin, Mary (2018): Special mothers’ in Ireland: Gender, identity and the social construction of caring for a relative with an intellectual disability, International Journal of Care and Caring, 2 (4), 575–580. DOI: https://doi.org/10.1332/2397882 18X15411706605330
Cruz-Ortiz, Maribel – Jenaro-Río, Cristina – Pérez-Rodríguez, Ma. del Carmen – Hernández-Blanco, María Lourdes – Flores-Robaina, Noelia (2011): Changes in the care context: Challenges for nursing, Revista Latino-Americana de Enfermagem, 19 (4), 1039–1046. DOI: https://doi.org/10.1590/S0104-11692011000400025
Fetherstonhaugh, Deirdre – Rayner, Jo-Anne – Solly, Kane – McAuliffe, Linda (2021): ’You become their advocate’: The experiences of family carers as advocates for older people with dementia living in residential aged care, Journal of Clinical Nursing, 30 (5–6), 676–686. DOI: https://doi.org/10.1111/jocn.15589
Gaálné Szabó Edith (2022a): Családon belüli idősgondozás problémái változó világunkban, in Makkos Anikó – Kecskés Petra – Boldizsár Boglárka (szerk.): A múltból táplálkozó jövő – hagyomány és fejlődés, Győr, Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, 340–349., https://lib.sze.hu/images/Apaczai/kiadv%C3%A1ny/2021/08_02_Csala%CC%81don%20belu%CC%88li%20ido%CC%8Bsgondoza%CC%81s%20proble%CC%81ma%CC%81i%20 va%CC%81ltozo%CC%81%20vila%CC%81gunkban.pdf (letöltve: 2025. 03. 03.).
Gaálné Szabó Edith (2022b): Demens időseket gondozó családtagok és szakemberek kölcsönös szerepviszonyulásai, Párbeszéd: Szociális munka folyóirat, 9 (1), 1–16. DOI: https://doi.org/10.29376/parbeszed.2022.9/1/3
Gaálné Szabó Edith (2023): Társas támogatás: Családtagok mint a demenciával élő idősek gondozói, Civil Szemle, 20 (3), 91–116.
Greene, Vernon L. – Monahan, Deborah J. (1982): The impact of visitation on patient well-being in nursing homes, The Gerontologist, 22 (4), 418–423. DOI: https://doi.org/10.1093/geront/22.4.418
Kahn, Robert L. – Antonucci, Toni C. (1980): Convoys over the life course: Attachment, roles, and social support, in Baltes, Paul B. – Brim, Orville G. (szerk.): Life Span Development and Behavior, New York, Academic Press, 253–286.
Kane, Rosalie A. (2001): Long-term care and a good quality of life: Bringing them closer together, The Gerontologist, 41 (3), 293–304. DOI: https://doi.org/10.1093/ geront/41.3.293
Keefe, Janice – Fancey, Pamela (2000): The care continues: Responsibility for elderly relatives before and after admission to a long term care facility, Family Relations, 49 (3), 235–244. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1741-3729.2000.00235.x
Kellett, Ursula M. (1998): Meaning-making for family carers in nursing homes, International Journal of Nursing Practice, 4 (2), 113–119. DOI: https://doi. org/10.1046/j.1440-172X.1998.00072.x
Kellett, Ursula M. (1999): Transition in care: Family carers’ experience of nursing home placement, Journal of Advanced Nursing, 29 (6), 1474–1481. DOI: https://doi. org/10.1046/j.1365-2648.1999.01035.x
Kelley, Lisa Skemp – Swanson, Elizabeth – Maas, Meridean L. – Tripp-Reimer, Toni (1999): Family visitation on special care units, Journal of Gerontological Nursing, 25 (2), 14–21. DOI: https://doi.org/10.3928/0098-9134-19990201-05
Kemp, Candace L. – Ball, Mary M. – Perkins, Molly M. (2013): Convoys of care: Theorizing intersections between formal and informal care, Journal Of Aging Studies, 27 (1), 15–29. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jaging.2012.10.002
Kiss Gabriella (2017): A demens személyeket gondozó családok terhelődése, szerepfeszültsége a gondozottak kognitív leépülése mentén, Erdélyi Társadalom, 15 (2), 83–107.
Kopasz Marianna (2020): A demenciával élőket gondozó családtagok életminősége, Társadalomtudományi Szemle, 10 (4), 60–77. DOI: https://doi.org/10.18030/socio.hu.2020.4.60
KSH (é. n.): Magyarországnépességének száma nemek és életkor szerint, január 1., https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html (letöltve: 2025. 03. 10.).
KSH (2019): Időskorúak gondozása – Idősek tartós bentlakásos elhelyezése, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/idos/idoskoruak_gondozasa/index.html (letöltve: 2025. 03. 10.)
Larsen, Lill Sverresdatter (2017): Speaking on behalf of the person with dementia in home-based care, https://munin.uit.no/bitstream/handle/10037/11485/thesis. pdf?sequence=5 (letöltve: 2025. 02. 27.).
Magyar Országgyűlés (1993): 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99300003.tv (letöltve: 2024. 11. 30.).
Montgomery, Rhonda J. V. (1982): Impact of institutional care policies on family integration, The Gerontologist, 22 (1), 54–58. DOI: https://doi.org/10.1093/ geront/22.1.54
Naleppa, Matthias J. (1996): Families and the institutionalized elderly: A review, Journal of Gerontological Social Work, 27 (1–2), 87 –111. DOI: https://doi. org/10.1300/J083v27n01_07
OECD (2021): Health at a Glance 2021: OECD Indicators, Paris, OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/ae3016b9-en
Ross, Margaret M. – Rosenthal, Carolyn J. – Dawson, Pamela (1997): Spousal caregiving in the institutional setting: Visiting, Journal of Clinical Nursing, 6 (6), 473–483. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1365-2702.1997.tb00344.x
Stephan, Astrid – Möhler, Ralph – Renom-Guiteras, Anna – Meyer, Gabriele (2015): Successful collaboration in dementia care from the perspectives of healthcare professionals and informal carers in Germany: Results from a focus group study, BMC Health Services Research, 15 (208), 1–13. DOI: https://doi. org/10.1186/s12913-015-0875-3
Symonds, Anthea (1998): The social construction of public care: From community care to care by the state, in Symonds, Anthea – Kelly, Anne (szerk.): The Social Construction of Community Care, London, Bloomsbury Academic, 18–32. DOI: https://doi.org/10.1007/978-1-349-14107-4
Szabó Lajos (2015): Interprofesszionális Demencia Alapprogram, https://inda.info.hu/ (letöltve: 2022. 01. 10.).
SZMM (2007): 36/2007. (XII. 22.) SZMM-rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700036.smm (letöltve: 2024. 09. 25.).
Szöllősi Gábor (2012): A társadalmi problémák (konstrukcionista) elméletének alapjai, Miskolc, Z-Press Kiadó.
Tróbert Anett Mária (2019): Idős hozzátartozót gondozók megterheltsége, http://repo.lib.semmelweis.hu//handle/123456789/8645 (letöltve: 2024. 05. 13.).
Utley-Smith, Queen – Colón-Emeric, Cathleen S. – Lekan-Rutledge, Deborah – Ammarell, Natalie – Bailey, Donald – Corazzini, Kirsten – Piven, Mary L. – Anderson, Ruth A. (2009): Staff perceptions of staff-family interactions in nursing homes, Journal of Aging Studies, 23 (3), 168–177. DOI: https://doi.org/10.1016/j. jaging.2007.11.003
Weicht, Bernhard (2015): The Meaning of Care: The Social Construction of Care for Elderly People, Basingstoke, Palgrave Macmillan. DOI: https://doi. org/10.1057/9781137274946

Gaálné Szabó Edith

Absztrakt

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Ajánló