Olaszországban ma már minden 12. ember bevándorló – hogyan változott megítélésük a kétezres évek menekülthullámát követően, van-e jele a paradigmaváltásnak a segélyezési politikában, és mennyire eredményesek az olasz kormány erőfeszítései?
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
Olaszország történelme során mindvégig vándorlásnak kitett terület volt, ám az utóbbi tíz évben fokozódott a migrációs nyomás. Az érkezők számának növekedésével az ország számtalan kihívással találta szemben magát, amelyeket az olasz állam hullámzóan, hol szigorodó, hol enyhülő törvénykezéssel, de főképpen határrendészeti kérdésként kezelt. A tanulmány célja, hogy az Olaszország felé irányuló bevándorlás tanulmányozásához új elemeket adjon azáltal, hogy bemutatja a bevándorláspolitika külpolitikai dimenzióit és egyik eszközét, a fejlesztési segélyeket. Az olasz migrációs trendek és a bevándorláspolitika rövid áttekintése mellett ismerteti az olasz fejlesztési együttműködési rendszert, annak általános jellemzőit és az olasz humanitárius segélyeket, miközben ezek migráció-szempontú vizsgálata is mindvégig fókuszban marad.
Kulcsszavak: bevándorlás, Olaszország, bevándorláspolitika, a bevándorláspolitika külpolitikai dimenziói, fejlesztési együttműködés
Olaszország geopolitikai és történelmi sajátosságai következtében mindig is a különböző migrációs folyamatoknak kitett ország volt, amely az elmúlt közel húsz évben a Földközi-tenger „közepén” és az EU külső határaként a globális migrációs áramlások csomópontjává vált, és a bevándorláshoz kapcsolódó számtalan kihívással kellett szembenéznie. A Globális Észak és Dél közötti szakadék a 2000-es évek eleje óta egyre jobban kiszélesedett. A 2011-es arab tavasz és a líbiai háború, a 2015-ös szíriai válság, a 2020-as világjárvány, a 2021-es afganisztáni politikai és humanitárius válság, a 2022-es ukrán válság, valamint a közelmúltbeli afrikai és ázsiai éghajlati változások mind-mind migrációs hullámok sokaságát
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
ábra: Olaszország hivatalos fejlesztési támogatásának (ODA) három fő eleme, 2010–2021, millió euró. Openpolis, 2023b.
ábra: Az OECD DAC-országok rangsora a hivatalos fejlesztési támogatások bruttó nemzeti jövedelemhez viszonyított aránya szerint (2022). Openpolis, 2023a.
ábra: Az olasz humanitárius segélyekről szóló határozatok száma éves bontásban, 2021–2023. Esteri.it, é. n. b.
ábra: A humanitárius segélyek eloszlása 2021 és 2023 között. it, é. n. b.
Corte dei Conti (2022): Lagestionedellerisorseassegnateall’Agenziaitalianaperla cooperazione allo sviluppo, Strumenti finanziari, moduli operativi e sistemi di valutazione, Deliberazione 12 gennaio 2022, n. 1/2022/G.
Dömös Mariann (2019): Azolaszországibevándorlásalulnézetből.Civilszervezetekés a migráció, Doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem.
Dömös, Mariann (2023b): Una panoramica storica sulle tendenze migratorie italiane, in Petkova, Ingrid – Németh, Linda – Salamon, Eszter (szerk.): Contributi alle ricerche romanze, Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 158–164.
Dömös Mariann (2024): Interjú a Munkaügyi és Szociálpolitikai Minisztérium munkatársával, Róma, 2024. 01. 11.
Dömös, Mariann – Tarrósy, István (2019): Integration of migrants in Italy: local actors and African communities, European Spatial Research and Policy, 26 (2), 95–114. DOI: https://doi.org/10.18778/1231-1952.26.2.05
Esteri.it (é. n. b): Cooperazione internazionale allo sviluppo, https://www.esteri.it/it/ politica-estera-e-cooperazione-allo-sviluppo/cooperaz_sviluppo/ (letöltve: 2024. 03. 07.).
Fontana, Iole – Rosine, Matilde – Carignani, Sheizer Samuk (2022): La Dimensione EsternadellaPoliticadiMigrazioneItaliana(DEPMI).WorkingReport, Siracusa, The Siracusa International Institute for Criminal Justice and Human Rights.
Gazzetta Ufficiale (2014): Disciplina generale sulla cooperazione internazionale per lo sviluppo. Legge 2014, n. 125, https://www.gazzettaufficiale.it/eli/ id/2014/08/28/14G00130/sg (letöltve: 2024. 05. 14.).
Gazzetta Ufficiale (2021–2023): Bilancio di previsione dello Stato per l’anno finanziario 2021 e bilancio pluriennale per il triennio 2021-2023. Legge 2020, n. 178, https://www.gazzettaufficiale.it/eli/id/2021/01/18/21A00174/sg (letöltve: 2024. 05. 07.).
Gcap Italia – Engim Internazionale (2018): Sviluppo sostenibile: per chi? Una visione critica per la coerenza delle politiche italiane ed europee. 1 Rapporto di monitoraggio dell’Agenda 2030 di Gcap Italia nel quadro del progetto “Make Europe Sustainable for All”, Roma, https://www.gcapitalia.it/wp-content/uploads/2018/06/Scheda- Stampa-Rapporto-Gcap-Italia.pdf (letöltve: 2024. 03. 09.).
Normattiva.it (1987): Nuova disciplina della cooperazione dell’Italia con i Paesi in via di sviluppo. Legge 1987, n. 49, https://www.normattiva.it/uri-res/ N2Ls?urn:nir:stato:legge:1987-02-26;49 (letöltve: 2024. 05. 14.).
OECD DAC (2021–2022): Members’ official development assistance in 2021 and 2022 on a grant equivalent basis, https://www.oecd.org/dac/ financing-sustainable-development/development-finance-data/statisticsonresourceflowstodevelopingcountries.htm (letöltve: 2024. 05. 07.).
Pascale, Frederica (2024): Il governo Meloni si impegna a dare priorità allo sviluppo dell’Africa, Euractiv, https://euractiv.it/section/capitali/news/il-governo-di- meloni-si-impegna-a-dare-priorita-allo-sviluppo-dellafrica/ (letöltve: 2024. 03. 07.).
Tanács-Mandák Fanni (2018): A bevándorlás és az olasz közvélemény. Trendek az elmúlt tíz évben, KKI Elemzések, https://kki.hu/assets/upload/14_KKI- elemzes_ITA_Tanacs-Mandak_20180410.pdf (letöltve: 2024. 03. 24.).
Triennale (2021–2023): Cooperazione internazionale per lo sviluppo. Documento triennale di programmazione e di indirizzio, https://www.esteri.it/wp-content/ uploads/2022/07/Documento-triennale-programmazione-indirizzo-2021-2023. pdf (letöltve: 2024. 05. 14.).
Tuttitalia (2024): Cittadini stranieri in Italia – 2022, https://www.tuttitalia.it/ statistiche/cittadini-stranieri-2022/ (letöltve: 2024. 05. 07.).
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: