A lakáspolitika területi hatásai Magyarországon, különös tekintettel a 2016 utáni időszakra. A jövedelem és a lakásépítések kistérségi/járási szintű összefüggéseinek elemzése
Van-e összefüggés az egyes járásokban élők anyagi viszonyai és az új lakások építésének intenzitása között? Milyen tényezők befolyásolták az egyes régiók sajátosságainak kialakulását, és hol ugrott meg jelentősebben az elmúlt két évtizedben az új otthonok száma?
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A lakáspolitikák egyik sarokköve a kedvezőtlen jövedelmi viszonyokkal jellemezhető népesség lakáshelyzetének javítása. Ennek ellenére a rendszerváltás utáni Magyarországon egyre inkább a kormányzati szintű lakáspolitikák „liberális” arculata látszik érvényesülni, ami döntően a (felső) középosztálynak szánt közpolitikai eszközökkel és a lakhatási szegénység csökkentését célzó intézkedések marginalizálódásával jellemezhető. A tanulmány arra a kérdésre kíván választ adni, hogy mennyiben folytatódtak ezek a tendenciák 2010 után. A regresszióelemzés segítségével szignifikáns összefüggést állapítottunk meg a hazai járások jövedelmi viszonyai és lakásépítési hajlandóságuk között, rámutatva, hogy a 2016-ban kezdődő lakáspolitikai kurzus sem foglalkozott kellő mértékben a lakhatási szegénység problémáival, és ez korszakunk végére a rendszer bizonyos korrekcióját – a szerényebb jövedelmi helyzettel jellemezhető „preferált kistelepülések” felé irányuló fokozottabb figyelmet – tette szükségessé.
Pósfai Zsuzsanna és Jelinek Csaba 2018-ban megjelent tanulmányukban a rendszerváltást követő magyarországi lakáspolitikák mindinkább domináns pozícióba jutó liberális és ezzel párhuzamosan marginalizálódó szociális arculatát különböztette meg. Előbbi a lakást egyfelől a tőke felhalmozásának, másfelől a tőke kinyerésének és kivonásának folyamatába bevonó (ezért döntően a [felső] középosztálynak szánt), utóbbi pedig a lakhatási szegénység csökkentését célzó (a társadalmi reprodukció feszültségeinek helyi, rövid távú kezelésére összpontosító) közpolitikai eszközökkel
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
táblázat: A korrigált R2 értékei (1999–2018). Az adatok forrása: KSH, 1999, 2004, 2009, 2013, 2018.
táblázat: Az ezer lakosra jutó épített lakások számának alakulása a 2004-ben pozitív deviánsként viselkedő kistérségekben (2004–2009). Az adatok forrása: KSH, 2004,
táblázat: A standardizált B értékei (1999–2018). Az adatok forrása: KSH, 1999, 2004, 2009, 2013, 2018.
táblázat: A standardizált B értékei (2013–2018) az egy standard hibán belüli – jól illeszkedő – változók figyelembevételével. Az adatok forrása: KSH, 2013, 2018.
táblázat: Az ezer lakosra jutó épített lakások számának alakulása a 2013-ban vagy 2018-ban pozitív deviánsként viselkedő járásokban (2013–2018). Az adatok forrása: KSH, 2013, 2018.
Gagyi Ágnes – Jelinek Csaba – Pósfai Zsuzsanna –Vigvári András (2019): Lakhatási helyzet a válság után, Financializációs folyamatok, kettészakadó lakáspolitikák és a háztartások túlélési stratégiái, Fordulat, 12 (2), 199–224.
Horváthné Kökény Annamária – Tóth Flóra (2017): A családok otthonteremtési kedvezménye a családok szemszögéből, Gradus, 4 (2), 528–533.
Kormány (2001): 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról.
Kormány (2009a): 125/2009. (VI. 15.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, valamint a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet módosításáról.
Kormány (2009b): 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról.
Kormány (2011): 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet az otthonteremtési kamattámogatásról.
Kormány (2016a): 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról.
Kormány (2016b): 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családok otthonteremtési kedvezményéről.
Kormány (2019): 109/2019. (V. 13.) Korm. rendelet a Magyar Falu Program megvalósulása érdekében a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egyes otthonteremtési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 46/2019. (III. 12.) Korm. rendelet eltérő szöveggel történő hatálybalépéséről.
Kormány (2020): 510/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról.
KSH (1994): A KSH elnök 9006/1994. (SK 3.) számú közleménye a statisztikai kistérségek lehatárolásáról.
KSH (1999): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. KSH (2004): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. KSH (2009): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. KSH (2013): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.
KSH (2018): Területi statisztikai évkönyv, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. Lakner Zoltán (2006): A magyar lakáspolitika társadalmi hatásai, Esély, 17 (5), 55–64.
Mádi László (2008): Lakáspolitika – Otthonteremtés, Történések és tapasztalatok a közelmúlt magyarországi időszakából, PhD-értekezés, Sopron, Nyugat-Magyarországi Egyetem.
Magyar Országgyűlés (1993): 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról.
Magyar Országgyűlés (2011): 2011. évi CLXX. törvény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról.
Pósfai Zsuzsanna – Jelinek Csaba (2018): Reproducing Socio-Spatial Unevenness Through the Institutional Logic of Dual Housing Policies in Hungary, in Thilo, Lang – Görmar, Franziska (szerk.): Regional and Local Development in Time of Polarisation, London, Palgrave Macmillan, 197–226. DOI: https://doi.org/10.1007/978-981-13-1190-1
Tatay Tibor – Sági Judit – Lentner Csaba (2019): A családi otthonteremtési kedvezmény költségvetési terheinek előre számítása, 2020–2040, Statisztikai Szemle, 97 (2), 528–533. DOI: https://doi.org/10.20311/stat2019.2.hu192
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: