Hogyan tud a katolikus egyház jogrendje érvényes válaszokat adni a jelen társadalmunk családjogi dilemmáira? Milyen módon tölthetik be hatékonyan feladatukat az egyházi bíróságok a házassági életközösségek felbomlása esetén? – Kánonjogászi tanulmány a családpasztorációról
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A Ferenc pápa pontifikátusa alatt megvalósuló kánonjogi reformok mind az egyházi bíróságot, mind annak lelkipásztori feladatait, mind pedig a család intézményét (újra) az érdeklődés középpontjába állították. E tanulmány a három fogalom metszéspontját kívánja néhány szemponttal megvilágítani. Ehhez elsőként a katolikus egyház belső jogrendszerének és a „családjog” fogalmának összeegyeztethetőségét vizsgálja meg. Rámutat az önálló „egyházi családjog” hiányának okaira, melyek részben a latin jogrend szemléletmódjára vezethetők vissza, azonban egy elkülönülő jogág hiánya külsődleges tényezőkkel is magyarázható. A tanulmány e kérdéskör bemutatása után az egyházi bíróságok mint a jogalkalmazás megkülönböztetett helyeinek szerepét járja körbe a felbomlott családok pasztorális kísérésének fényében. Kritikusan kibontja, hogy e törvényszékek milyen feladatokat képesek hatékonyan ellátni, és melyek mutatnak túl rajtuk.
Kulcsszavak: családjog, egyházjog, egyházi bíróság
A katolikus egyház jogrendjére is érvényes a kijelentés, miszerint ius semper reformandum. A jog folytonos megújulásra szoruló természetét hangsúlyozó aforizma Ferenc pápa pontifikátusára is találó, hiszen a jelenlegi egyházfő rég nem látott törvényhozói teljesítményt tudhat magáénak (Schüller, 2020: 1–17). Minden jelentős jogi átalakításnak vannak „nyertesei”, mely első látásra nyersnek ható jelzőn olyan szereplőket és intézményeket érthetünk, amelyek egy változás következtében akár a gyakorlat, akár a (teológiai) gondolkodás homlokterébe kerültek. A jelenlegi egyházfő működésével kapcsolatban kétségtelenül ilyen „nyertesként” tarthatók számon számos egyéb mellett az egyházi bíróságok, illetve a
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Berkmann, Burkhard Josef (2018): Internes Recht der Religionen. Einführung in eine vergleichende Disziplin, Stuttgart, Verlag Kohlhammer. DOI: https://doi.org/10.17433/978-3-17-034035-0
Bier, Georg (2020): Der willensbestimmende Irrtum in einer „Kultur des Provisorischen”, De Processibus Matrimonialibus, 25–26. évfolyam, 2018/2019, 21–40.
Casiraghi, Anna Luisa (1986): Il diritto di famiglia nel nuovo Codice di diritto canonico, in Theriault, Michael – Thorn, Jean (szerk.): Le nouveau Code de droit canonique, Actes du V. Congres international de droit canonique, organise par l’Universite Saint-Paul et tenu à l’Universite d’Ottawa du 19 au 24 août 1984. Bd. 2., Ottawa, Université Saint Paul, 853–880.
Demel, Sabine (2018): Zivile – Kirchliche – Sakramentale Ehe. Ein Reformvorschlag zur Überwindung rechtlicher Widersprüche in der kirchlichen Ehegesetzgebung, in Meckel, Thomas – Pulte, Mathias (szerk.): Ius semper reformandum. Reformvorschläge aus der Kirchenrechtswissenschaft, Paderborn, Verlag Schöningh, 85–96. DOI: https://doi.org/10.30965/9783657788934_006
Eckart, M. Angelika (1999): Bezogene Indivituation in der Ehe. Eine pastoralpsyhologische Studie über den Beitrag systematischer Therapiemodelle für die institutionelle katholische Eheberatung, Frankfurt am Main, Peter Lang Verlag.
Eisenring, Gabriela (1992): Die eheliche Gemeinschaft und das Kindesverhältnis in der katholischen Rechtsordnung. Beitrag zu einem Systematisierungsversuch eines Familienrechts in der Kirche, Freiburg, Universitätsverlag.
Erdő Péter (2003): Családjog az egyházban, in Puskás Attila (szerk.): A Szent Titok vonzásában. A hetvenéves Fila Béla köszöntése, Budapest, Új Ember Kiadó.
Gallagher, Clarence (1983): Marriage and the family in the revised Code, Studia canonica, 17. évfolyam, 1983/1., 149–170.
Graulich, Markus (2019): „Familienrecht-Katholisch”, in Hallermann, Heribert – Meckel, Thomas – Droege, Michael – de Wall, Heinrich (szerk.): Lexikon für Kirche- und Religionsrecht, Paderborn, Verlag Ferdinand Schöningh, 23–24.
Hallermann, Heribert (2016): Ignorantia iuris – (k)ein Problem für die Kirche? Abschiedsvorlesung am 06. Juli 2016 in Würzburg, Archiv für katholisches Kirchenrecht, 185. évfolyam, 369–389. DOI: https://doi.org/10.30965/2589045X-1850201
Hecke, Simon (2017): Kanonisches Recht, Zur Rechtsbildung und Rechtsstruktur des römisch-katholischen Kirchenrechts, Wiesbaden, Springer Verlag. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-658-15749-4_5
Heimerl, Hans (1982): Die Familie im Kirchenrecht, Theologisch-praktische Quartalschrift, 130. évfolyam, 1982/4., 328–339.
Kiss Gábor (2022): Közelebb hozni a házassági semmisségi pereket. Szinodalitás és az eljárásjog, in Vik János: Közelebb hozni a teológiát, Kolozsvár–Budapest, Didaché Alapítvány – Jezsuita Kiadó, 141–156.
Krall, Jutta (2022): Educatio liberorum – kirchenrechtliche Aspekte im Kontext von Ehe, Familie und Pastoral, Berlin, Duncker & Humblot. DOI: https://doi.org/10.3790/978-3-428-55406-5
Krämer, Klaus – Vellguth, Klaus – Ebertz, Michael N. – Faye, Anne Béatrice (2016): Familie. Miteinander leben in Kirche und Welt, Freiburg–Basel–Wien, Herder Verlag.
Laffitte, Jean (2014): A Családjogi Charta – a Katolikus Egyház javaslata, Iustum Aequum Salutare, 10. évfolyam, 2014/1., 7–15.
Mussinghoff, Heinrich (1984): Familienrecht im Codex Iuris Canonici, Österreichisches Archiv für Kirchenrecht, 34. évfolyam, 1983/1984, 96–130.
Müller, Stephan E. (1997): Krisen-Ethik der Ehe. Versöhnung in der Lebensmitte, Würzburg, Echter Verlag.
Riedel-Spangenberger, Ilona (1995): Familie als „Schule reich entfalteter Humanität”. Theologische Grundlegung und Ausgestaltung eines kirchlichen Familienrechts, in Bachl, Gottfried (szerk.): Familie leben. Herausforderungen für kirchliche Lehre und Praxis. (Schriften der Katholischen Akademie Bayern 153), Düsseldorf, Patmos Verlag, 127–149.
Sanders, Rudolf (2017): Damit das Ehenichtigkeitsverfahren ein Ort der Heilung werden kann, De Processibus Matrimonialibus, 24. évfolyam, 131–164.
Schüller, Thomas (2020): Das Pontifikat Papst Franziskus’ aus kirchenrechtlicher Perspektive, Theologische Revue, 116. évfolyam, 2020/1., 3–16.
Seewald, Michael (2018): Dogma im Wandel. Wie Glaubenslehren sich entwickeln, Freiburg im Breisgau, Herder Verlag.
Travers, Patrick J. (2018): „Amoris laetitia” and canon 915: a merciful return to the „letter of the law”, Periodica de re canonica, 107. évfolyam, 2018/3., 367–418. Vries, Jan (1994): Die christliche Familie aus kanonistischer Sicht, in Aymans,
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: