Hogyan lehet megvédeni az emberi méltóságot és egyben szakszerű választ találni egy régóta húzódó áldatlan helyzetben? A Hős utcai szegregátum lakóiért küzdő civil és karitatív szervezetek harcáról – egy önkéntes segítő szakember szemszögéből.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A hírhedt Hős utcai telep felszámolásában segédkezet nyújtó karitatív szervezetek, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve az MR Közösségi Lakásalap és a terepen évek óta önkéntesen működő civilek közös munkája egy éve kezdődött. Nagyjából ötven lakos elhelyezésére (húsz tulajdonos kivásárlására) teszünk/tettünk kísérletet, amire annak ellenére kell hogy sor kerüljön, hogy az önkormányzat a Belügyminisztérium 2,1 milliárd forintos támogatásával már megpróbálta felszámolni a szegregátumot (láthatóan sikertelenül). Miért volt szükség az állami dotációval és az erősnek mondott helyi szociális intézményrendszerrel együtt is egy karitatív egyesület beavatkozására, a civilek jelenlétére? Az eset kapcsán számos dilemma felmerül: Képes-e az MRKL az emberi méltóságon alapuló és egyszerre szakszerű válaszokat kínálni a lakhatási válság bizonyos szegmenseiben? Lehetséges-e együttműködés önkéntes civilek (ha tetszik, „aktivisták”) és az első állami, de igazából mégsem állami szociális lakásügynökség között?
Kulcsszavak: szegregátum, civilek, esetmunka, önkéntes munka, szakmai dilemmák
Jelen tanulmány célja a helyzetjelentés, illetve néhány dilemma, nehézség megfogalmazása a Hős utcai szegregátum felszámolásával kapcsolatban, a Kontúr Egyesület perspektívájából.
A bevezető részben megkísérlem definiálni a Hős utcai problémát, majd a beavatkozás szükségességét támasztom alá szakmai szempontok nyomán, végül az önkéntes alapon jelen lévő Kontúr Egyesület és Református Cigánymisszió, illetve az állam által támogatott (nagyobb mozgástérrel rendelkező) karitatív civilek és általuk tulajdonolt szervezetek (Máltai Szeretetszolgálat, MRKL)
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Fenton, Jane (2014): Can social work education meet the neoliberal change head on?, Critical and Radical Social Work, 2. évfolyam, 2014/3., 321–335. DOI: https://doi.org/10.1332/204986014X14074186108718
Gans, Herbert J. (1992): Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? – avagy a legalsó osztály szerepe Amerikában, Esély, 4. évfolyam, 1992/3., 3–17.
Hegedüs József – Somogyi Eszter (2018): A lakások megfizethetősége és a társadalmi egyenlőtlenségek, Budapest, KSH.
Kovács Annamária – Szeitl Blanka – Vigvári András (2016): Terepen a Hős utcában. Felmerülő elméleti és módszertani dilemmák egy budapesti szegregátumban végzett kutatás során, in Angyal Emese et al. (szerk.): Kötetlen. Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium tanulmánykötete, Budapest, ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, 14–26.
Kovács Vera (2014): A Város Mindenkié csoport „Utcáról lakásba” kísérlete Kőbányán, Esély, 25. évfolyam, 2014/1., 92–106.
Mihály Bulcsú (2020): Mire jó egy szegénytelep a város közepén? – avagy tágabb kontextusok a segítő szemszögéből egy városi szegregátum kapcsán, Párbeszéd – Szociális munka folyóirat, 7. évfolyam, 2020/2. DOI: https://doi.org/10.29376/parbeszed.2020.7/2/2
Smith, Neil (2013): Dzsentrifikáció és egyenlőtlen fejlődés, in Jelinek Csaba – Bodnár Judit – Czirfusz Márton – Gyimesi Zoltán (szerk.): Kritikai városkutatás, Budapest, L’Harmattan, 89–114.
Tomay Kira (2006): Slumosodás és városrehabilitáció Budapesten, Tér és Társadalom, 20. évfolyam, 2006/1., 93–107. DOI: https://doi.org/10.17649/TET.20.1.1041
Török Zsófia Sára – Mihály Bulcsú (2019): A szociális munka válsága a lakhatási válság szemszögéből, Párbeszéd – Szociális munka folyóirat, 6. évfolyam, 2019/3. DOI: https://doi.org/10.29376/parbeszed.2019.6/3/7
Vigvári András – Gagyi Ágnes (2018): Informal practices in housing financialisation. The transformation of an allotment garden in Hungary, Critical Housing Analysis, 5. évfolyam, 2018/2., 46–55. DOI: https://doi.org/10.13060/23362839.2018.5.2.442
Wacquant, Loïc (2007): Territorial stigmatization in the age of advanced mar- ginality, Thesis Eleven, 91. évfolyam, 2007/1., 66–77. DOI: https://doi.org/10.1177/0725513607082003
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: