A Jelenlét fontosságáról – kik is a Felzárkózó Települések program kedvezményezettjei és milyen módokon tudják segíteni a karitatív szervezetek a sellyei járás leghátrányosabb településeinek életét?
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A tanulmányban a felzárkózó településeken zajló kutatási eredmények és a segítőtevékenység, a Jelenlét program keretein belül végzett szociális munka és közösségfejlesztés mindennapi gyakorlatának bemutatására törekszünk tíz Baranya megyei település tükrében. Az írás célja, hogy ismeretekkel szolgáljon a felzárkózó településeken megvalósuló szakmai tevékenységekről, illetve információt nyújtson e települések társadalmáról, gazdaságáról, a családokban zajló értékváltozásokról. A tanulmány fókuszában a Sellyei járás négy felzárkózó településén 2019 tavasza óta zajló kutatás eddigi eredményei állnak. A vizsgálat a társadalmi hierarchia alján elhelyezkedő hátrányos helyzetű, gyermekes háztartásokra és tagjaikra, a családi szerepekre, értékekre, konfliktusokra, valamint ezek összefüggéseiben a kulturális dimenziókra koncentrál. Jelen tanulmány érdekességét az adja, hogy a szerzők szakmai munkatársakként részt vesznek a Felzárkózó települések programban, így kutatói és megvalósítói szemszögből is bemutatják gyakorlati tapasztalataikat.
Kulcsszavak: felzárkózó települések, Jelenlét program, szociális munka, jó példák, társadalmi innovációk
A magyar kormány 2019 tavaszán újabb romastratégia előkészítését kezdte meg (a korábbi: Nemzeti Társadalmi és Felzárkózási Roma Stratégia 2011–2020). Kinevezték Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét a diagnózisalapú felzárkózási romastratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztosnak. A stratégia keretét a Felzárkózó települések program adja, melynek célja, hogy a 105/2015. (IV. 23.) kormányrendeletben meghatározott településkörből a Központi
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
táblázat: A kutatásban szereplő települések főbb statisztikai adatai (2021). Forrás: TEIR adatbázis, települési tablók, eredmények, https://www.oeny.hu/oeny/teir/#/tablo/HEP/ksh (letöltve: 2022. 11. 16.).
Felhasznált irodalom
Boros Julianna (2011): A települési szegregáció feltételezett okai és következményei,
Acta Sociologica – Pécsi Szociológiai Szemle, 55. évfolyam, 2011/2., 107–123.
Boros Julianna (2022): A cigány, roma népesség társadalmi helyzete egy felzárkózó településen (kézirat).
Boros Julianna – Bucher Eszter (2019): Szerepváltozások hátrányos helyzetű településen élő családokban, Esély, 30. évfolyam, 2019/4., 3–31.
Bucher Eszter (2019): Civil szervezetek a terület- és településfejlesztés terén, Pécs, Institutio Kiadó.
Bucher Eszter (2021): A nők társadalmi egyenlőségét, szerepvállalását segítő nonprofit szervezetek Magyarországon, Civil Szemle, 18. évfolyam, 2021/3., 31–43.
Czibere Ibolya (2011): A szegénység értelmezésének szociológiai keretei: paradigmák egy- mással szemben, Debreceni Szemle, 19. évfolyam, 2011/2., 186–196.
Czibere Ibolya (2012): Nők mélyszegénységben, Budapest, L’Harmattan.
Kiss Dávid – Lantos Szilárd – Marozsán Csilla – Németh Nándor (2013): „Jelen- lét” – a roma integrációt szolgáló fejlesztések megalapozása, szociális munka kirekesztett közösségekben, szegregátumokban. Készült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízásából a PAIRS „Effective Programmes for the Active Integration/Inclusion of the Roma in South East Europe” című projekt keretében, Budapest, MMSZ, http://jelenlet.maltai.hu/wp-content/uploads/2015/05/Jelenl%C3%A9t-tanulm%C3%A1ny.pdf (letöltve: 2022. 12. 23.).
Koncz Katalin (2002): A társadalmi kirekesztettség és a szegénységkockázat nemek szerinti különbségei, Esély, 13. évfolyam, 2002/1., 59–86.
Kovács Teréz (2005): A sellyei (-siklósi) KSH térség rövid leírása, in Baranya Béla (szerk.): Roma szegregációs folyamatok a csereháti és a dél-baranyai kistérségekben, Budapest, Gondolat Kiadó, 29–52.
Kroska, Amy (2007): Gender ideology and gender role ideology, in Ritzer, George (szerk.): The Blackwell Encyclopedia of Sociology, Malden, MA, Blackwell Publishing, 1867–1869.
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: