Milyen folyamatok vezettek a képzett munkaerő elvándorlásához, a helyi közösségek válságához és az etnikai szegregációhoz az Ormánságban? Le lehet-e dolgozni a sok évtizedes hátrányt hazánk délnyugati szegletében?
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
Magyarországon a gazdasági központoktól távol fekvő, aprófalvas vidéki térségekben az egymással összekapcsolódó társadalmi problémák évtizedek óta képeznek megoldatlan, mélyülő válsághelyzetet. A leghátrányosabb helyzetben lévő falvak lakóit támogató Felzárkózó települések program sajátos jellemzője a lokális perspektíva érvényesítése, a helyi szükségletekre reagáló, diagnózisalapú beavatkozás. Jelen írás ezt a szemléletet erősíti. A tanulmány helytörténeti dokumentumok, a szocializmus utolsó évtizedeiben íródott falu- krónikák segítségével mutatja be azokat a kulcsfontosságú folyamatokat, amelyek ma is meghatározzák a Sellyei járás leszakadó, „felzárkózó” településeinek életét. A falusi élettér kiüresedése, a falu funkciótlanná válása, a közösségek válsága és hiánya, illetve az etnikai szegregáció problémaköre egyre markánsabban jelenik meg az éves szintű beszámolók anyagában, megelőlegezve, kezdeti fázisában bemutatva a jelenlegi válsághelyzetet.
Kulcsszavak: etnikai szegregáció, felzárkózó települések, helyi társadalom
A vidéki Magyarország jellegzetes problémáit állatorvosi lóként hordozzák a gazdasági központoktól távol fekvő, peremhelyzetű, aprófalvas térségek. A fiatalok és képzettebbek folyamatos elvándorlása az alacsony iskolázottsággal és rossz munkaerőpiaci pozícióval jellemezhető sokgyermekes családok beköltözése, illetve domináns jelenléte miatt többnyire nem vezet a kistelepülések elnéptelenedéséhez. Ezekben a közösségekben nemcsak az integrációt aláásó szocializációs minták és az alacsony hatékonyságú megküzdési stratégiák öröklődnek át, hanem a kitörést ellehetetlenítő életkörülmények is.
A felzárkóztató programok
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Boros Julianna (2018): A cigány/roma népesség története, gazdasági, társadalmi jellemzői Baranya megyében, in Orsós Anna (szerk.): Fókuszban az Akácliget. Egy elfeledett cigánytelep története, Pécs, PTE BTK NTI, 23–65.
Elek Péter et al. (1936): Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete, Budapest, Sylvester Rt.
Feischmidt Margit (2008): Menedék és depó – szociográfiai esszé egy baranyai aprófaluról, in Váradi Monika Mária (szerk.): Kistelepülések lépéskényszerben, Budapest, Új Mandátum, 102–132.
Kiss Géza (1937): Ormányság, Budapest, Sylvester Rt.
Kiss Z. Géza (1991): Ormánsági változások. Fejezetek a 18–19. századi társadalomtörténetből,
Kovács Katalin (2005): Polarizálódás és falutípusok a vidéki Magyarországon, in Bognár László et al. (szerk.): Nemzetfelfogások – falupolitikák, Budapest, Új Mandátum – MTA SZKI, 141–152.
Kovács Teréz (2005): A sellyei (siklósi) KSH-térség rövid leírása, in Baranyi Béla (szerk.): Roma integrációs folyamatok a csereháti és dél-baranyai kistérségekben, Budapest, Gondolat – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet, 29–52.
Kovai Cecília (2017): A cigány-magyar különbségtétel és a rokonság, Budapest, L’Harmattan.
Községi krónikák (é. n.): Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára, HU- MNL-BaML-XV.45
Ladányi János – Szelényi Iván (2004): A kirekesztettség változó formái, Budapest, Napvilág.
Ladányi János – Virág Tünde (2010): A szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció változó formái Magyarországon a piacgazdasági átmenet időszakában, in Ladányi János: Egyenlőtlenségek, redisztribúció, szociálpolitika, Budapest, Új Mandátum, 722– 748.
Majtényi György (2019): Egy forint a krumplis lángos – A Kádár-kor társadalma, Budapest, Libri.
Ragadics Tamás (2019): Közösségek és helyi társadalom az ormánsági kistelepüléseken, Pécs, Institutio, 31–55.
Ragadics Tamás (2020a): Közfoglalkoztatás a kistelepüléseken – funkciók és szükségletek lokális perspektívából, Civil Szemle, 17. évfolyam, 2020/3., 77–92.
Valuch Tibor (2013): Lehetett mit enni, volt mit venni… Az élelmiszerellátás és -fogyasztás változása Magyarországon 1956 és 1978 között, Korunk, 24. évfolyam, 2013/10., 41–52.
Váradi Monika Mária (szerk.): Kistelepülések lépéskényszerben, Budapest, Új Mandátum.
Virág Tünde (2008): „Ez itt a reménytelenség vidéke”. Falvak a Dráva mentén, in Váradi Monika Mária (szerk.): Kistelepülések lépéskényszerben, Budapest, Új Mandátum, 70–101.
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: