Útkeresések, fejlesztések a világjárvánnyá vált demencia megelőzésében, kezelésében. Lesz-e hazánkban is Nemzeti demenciastratégia? Milyen innovációk segíthetnek, melyek a legígéretesebb terápiás módszerek?
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A demencia korunk népbetegsége, globális közegészségügyi probléma. Világszerte ötvenötmillió ember szenved benne, és ez a szám az előrejelzések szerint 2050-re eléri a százharminckilencmillió főt. A betegség az egészségügyi és szociális ellátórendszer terhelése mellett a gondozó családokat is kihívás elé állítja. A WHO a 2017 és 2025 közötti időtartamra meghirdette a Globális cselekvési tervet, melyet százkilencvennégy tagország támogat. A cselekvési tervben deklaráltan az alábbi részfeladatok szerepelnek: a demencia közegészségügyi prioritássá tétele, a demenciával kapcsolatos tudatosság és befogadás növelése, a demencia kockázatának csökkentése, az egészségügyi ellátás javítása, a demens beteget gondozó családok támogatása, a demenciával kapcsolatos egészségügyi információs rendszerek fejlesztése, valamint a kutatás és innováció támogatása. A tanulmány a cselekvési tervben meghatározott prioritások mentén mutat be hét kiemelkedő innovatív nemzetközi jó gyakorlatot, összevetve őket a hazai tapasztalatokkal.
Kulcsszavak: demencia, jó gyakorlat, demenciagondozás
A major neurokognitív betegségek vagy gyakran használt kifejezéssel élve demenciát okozó betegségek egyre nagyobb terhet rónak társadalmunkra. A demencia mára elterjedt, közismert kifejezéssé vált az időskori szellemi hanyatlás megnevezésére. A betegség definiálására több megközelítést jegyez a szakirodalom. A demencia az idegrendszer sejtes és/vagy rostos állományának előrehaladó pusztulását kísérő, fokozatosan súlyosbodó tünetegyüttes (Rajna, 2017), melynek hátterében számos betegség, patológiás folyamat állhat. A betegség kialakulásának pontos okát nem ismerjük, és a tudomány mai
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Chow, Selina et al. (2018): National dementia strategies: What should Canada learn?, Canadian Geriatric Journal, 21. évfolyam, 2018/2., 173–209. DOI: https://doi.org/10.5770/cgj.21.299
Chung, Jenny – Lai, Claudia – Chung, Betty – French, Peter (2002): Snoezelen for dementia, Cochrane Database of Systematic Reviews, 4. évfolyam, CD003152. DOI: https://doi.org/10.1002/14651858.cd003152
Deshmukh, Sunita R. – Holmes, John – Cardno, Alastair (2018): Art therapy for people with dementia, Cochrane Database of Systematic Reviews, 9. évfolyam (9), CD011073. DOI: https://doi.org/10.1002/14651858.cd011073.pub2
Livingston, Gill et al. (2020): Dementia prevention, intervention, and care: 2020 re- port of the Lancet Commission, The Lancet, Volume 396, Issue 10248, 413–446. DOI: https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30367-6
Ngandu, Tiia et al. (2015): A 2 year multidomain intervention of diet, exercise, cog- nitive training, and vascular risk monitoring versus control to prevent cognitive decline in at-risk elderly people (FINGER): a randomised controlled trial, The Lan- cet, Volume 385, Issue 9984, 2255–2263. DOI: https://doi.org/10.1016/s0140-6736(15)60461-5
Rajna Péter (2017): Öregedő agy – idősödő elme – örökifjú (?) lélek, Budapest, MultiArt. Rajna Péter (2020): Parkolópályán a demencia-terápia kutatás?, Szociálpolitikai Szemle, 6. évfolyam, 2020/2., 4–14.
Soong, Aijia – Au, Shu Ting – Kyaw, Bhone Myint – Theng, Yin Leng – Car, Lorainne Tudor (2020): Information needs and information seeking behaviour of people with dementia and their non-professional caregivers: a scoping review, BMC Geriat- rics, Volume 20, Issue 61. DOI: https://doi.org/10.1186/s12877-020-1454-y
Wall, Michelle – Duffy Anita (2010): The effects of music therapy for older peop- le with dementia, British Journal of Nursing, 19. évfolyam, 2010/2., 108–113. DOI: https://doi.org/10.12968/bjon.2010.19.2.46295
Wilcock, Jane et al. (2021): Co-designing toolkits to improve post-diagnostic support for people living with dementia, care partners and health and social care professio- nals (COGNISANCE), Alzheimer’s and Dementia, 2021. december 31. DOI: https://doi.org/10.1002/alz.054415
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: