Jelenleg olvasottGyermekközpontú válás – kihívások és lehetőségek írta Pilinszki Attila32 perc XV. Benedek pápa béketörekvései és a magyar püspöki kar háborút támogató... Béke és lelki békesség – Pszichológiai elemzés az egyén néző...
Megosztás Szöveg beállítások

A tanulmány célja bemutatni azokat a kihívásokat, melyekkel az elvált/válófélben lévő családokkal dolgozó szakemberek találkoznak, továbbá keresni azokat a válaszokat, lehetőségeket, amelyek segíthetik az érintett családokat és szakembereket a válás folyamatában.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmány célja bemutatni azokat a kihívásokat, melyekkel az elvált/válófélben lévő családokkal dolgozó szakemberek találkoznak, továbbá keresni azokat a válaszokat, lehetőségeket, amelyek segíthetik az érintett családokat és szakembereket a válás folyamatában. Ezeket a kérdéseket 2021 őszén lefolytatott interprofesszionális műhelymunkák (három alkalom, huszonnégy fő) és a vonatkozó szakirodalom alapján vizsgáltuk. Kihívásként jelent meg a szakemberek beszélgetésében a gyermekek szempontjainak hangsúlyosabb figyelembevétele, illetve a szülők és gyerekek többszintű támogatása a válási folyamat során. Az elmúlt évtizedekben több civil és állami kezdeményezéssel találkozhatunk, amely a konfliktusos válások támogatására irányul, azonban ezek szórványosan és egységes koncepció nélkül működnek. A téma fontossága és a területen tapasztalható hiányosságok miatt szükséges lenne a kérdés szakmaközi átgondolása és rendszerszintű megoldások kidolgozása.

 

Kulcsszavak: válás, mediáció, gyermekközpontú, műhelymunka

A válás, a kapcsolatbomlás más európai országokhoz hasonlóan hazánkban is a lakosság jelentős részét érintő kérdések közé tartozik, még akkor is, ha az elmúlt évek válási statisztikáit tekintve Magyarországon a válások számában és arányában is csökkenés figyelhető meg. A teljes válási arányszám 2008-ban érte el a legmagasabb értéket, az ezt követő években csökkent. 2016-ban eszerint a házasságok mintegy 42 százalékában lehetett válásra számítani. Ugyanebben az évben a válások 55 százalékában volt érintett legalább egy közös kiskorú gyermek (Makay–Szabó, 2018). Fontos azonban megjegyezni, hogy a válási statisztikák kizárólag a házasságok felbomlására vonatkoznak, az élettársi

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

  • Amato, Paul R. (2010): Research on divorce: Continuing trends and new developments, Journal of Marriage and Family, 72. évfolyam, 2010/3., 650–666.
  • American Psychological Association (2013): Healthy divorce: How to make your split as smooth as possible, https://www.apa.org/topics/divorce-child-custody/healthy (le- töltve: 2022. 07. 03.).
  • Anderson, Shayne Ray – Anderson, Stephen A. – Palmer, Kristi L. – Mutchler, Matthew S. – Baker, Louisa K. (2011): Defining high conflict, The American Journal of Family Therapy, 39. évfolyam, 2011/1., 11–27.
  • Balázs Réka (2016): Kapcsolatügyeleti mediáció: a kapcsolattartás békés rendezése, Forum – Publicationes Doctorandorum Juridicorum, 6. évfolyam, 2016/6., 19–38.
  • Becher, Emily H. – Kim, Hyunjun – Cronin, Sarah E. – Deenanath, Veronica – McGuire, Jenifer K. – McCann, Ellie M. – Powell, Sharon (2019): Positive parenting and pa- rental conflict: Contributions to resilient coparenting during divorce, Family Relations, 68. évfolyam, 2019/1., 150–164.
  • Beckmeyer, Jonathon J. – Coleman, Marilyn – Ganong, Lawrence H. (2014): Post- divorce coparenting typologies and children’s adjustment, Family Relations, 63. évfo- lyam, 2014/4., 526–537.
  • Braver, Sanford L. – Griffin, William A. – Cookston, Jeffrey T. (2005): Prevention prog- rams for divorced nonresident fathers, Family Court Review, 43. évfolyam, 2005/1., 81–96.
  • Cohen, Orna – Levite, Ziva (2012): High-conflict divorced couples: Combining systemic and psychodynamic perspectives, Journal of Family Therapy, 34. évfolyam, 2012/4., 387–402.
  • Cook, Kay E. (2012): Social support in single parents’ transition from welfare to work: Analysis of qualitative findings, International Journal of Social Welfare, 21. évfolyam, 2012/4., 338–350.
  • Darwiche, Joëlle – Nunes, Cindy Eira – El Ghaziri, Nahema – Imesch, Camille – Besse- ro, Séverine (2021): Coparenting interventions and shared physical custody: Insights and challenges, in Bernardi, Laura – Mortelmans, Dimitri (szerk.): Shared Physical Custody: Interdisciplinary Insights in Child Custody Arrangements, Cham, Springer Inter- national Publishing, 253–282.
  • Elam, Kit K. – Sandler, Irwin – Wolchik, Sharlene A. – Tein, Jenn-Yun – Rogers, Adam (2019): Latent profiles of postdivorce parenting time, conflict, and quality: Children’s ad- justment associations, Journal of Family Psychology, 33. évfolyam, 2019/5., 499–510.
  • Feinberg, Mark Ethan (2003): The internal structure and ecological context of coparen- ting: A framework for research and intervention, Parent Science and Practice, 3. évfo- lyam, 2003/2., 95–131.
  • Glasl, Friedrich (1999): Confronting conflict: a first aid kit for handling conflict, Stroud, Hawthorn Press.
  • Jamison, Tyler B. – Coleman, Marilyn – Ganong, Lawrence H. – Feistman, Richard E. (2014): Transitioning to postdivorce family life: A Grounded Theory investiga- tion of resilience in coparenting, Family Relations, 63. évfolyam, 2014/3., 411–423.
  • KSH (2018): Statisztikai Tükör – Népmozgalom, 2017, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal. Lamela, Diogo – Figueiredo, Bárbara (2016): Coparenting after marital dissolution and children’s mental health: A systematic review, Jornal de Pediatria, 92. évfolyam, 2016/4., 331–342.
  • Lebow, Jay L. (2015): Separation and divorce issues in couple therapy, in Gurman, S. Alan – Lebow, Jay L. – Douglas, Snyder K. (szerk.): Clinical Handbook of Couple Therapy, New York, The Guilford Press, 445–463.
  • Liefbroer, Aart C. – Dourleijn, Edith (2006): Unmarried cohabitation and union sta- bility: Testing the role of diffusion using data from 16 European countries, Demog­ raphy, 43. évfolyam, 2006/2., 203–221.
  • Mahrer, Nicole E. – O’Hara, Karey L. – Sandler, Irwin N. – Wolchik, Sharlene A. (2018): Does shared parenting help or hurt children in high-conflict divorced families?, Journal of Divorce & Remarriage, 59. évfolyam, 2018/4., 324–347.
  • Makay Zsuzsanna – Szabó Laura (2018): Válás, in Monostori Judit – Őri Péter – Spé- der Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2018, Budapest, KHS–NKI, 29–45.
  • Owen, Jesse – Rhoades, Galena K. (2012): Reducing interparental conflict among parents in contentious child custody disputes: An initial investigation of the working together program, Journal of Marital and Family Therapy, 38. évfolyam, 2012/3., 542–555.
  • Pollet, Susan L. – Lombreglia, Melissa (2008): A nationwide survey of mandatory parent education, Family Court Review, 46. évfolyam, 2008/2., 375–394.
  • Pruett, Marsha Kline – Ebling, Rachel – Cowan, Philip A. (2011): Pathways from a Us co-parenting intervention to legal outcomes, International Journal of Law, Policy and the Family, 25. évfolyam, 2011/1., 24–45.
  • Smyth, Bruce M. – Moloney, Lawrence J. (2019): Post-separation parenting disputes and the many faces of high conflict: Theory and research, Australian and New Zea­ land Journal of Family Therapy, 40. évfolyam, 2019/1., 74–84.
  • Van Gasse, Dries – Mortelmans, Dimitri (2020a): Reorganizing the single-parent family system: Exploring the process perspective on divorce, Family Relations, 69. évfolyam, 2020/5., 1100–1112.
  • Van Gasse, Dries – Mortelmans, Dimitri (2020b): Social support in the process of household reorganization after divorce, Journal of Social and Personal Relationships, 37. évfolyam, 2020/6., 1927–1944.
  • Visser, Margreet – Finkenauer, Catrin – Schoemaker, Kim – Kluwer, Esther – Rij- ken, Rachel van der – Lawick, Justine V. – Bom, Hans – Schipper, J. Clasien de – Lamers-Winkelman, Francien (2017): I’ll never forgive you: High conflict divorce, social network, and co-parenting conflicts, Journal of Child and Family Studies, 26. évfolyam, 2017/11., 3055–3066.
Pilinszki Attila499 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk