Jelen tanulmányban a szerzők a becsült roma népességarányon alapuló vizsgálatunkban a hazai cigányság lakhatási körülményeit vizsgálják .
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A hazai cigányság lakhatási körülményei jellemzően rosszabbak az országos átlagnál. A cigányság területi szegregálódásának különböző formái miatt a helyzet a nagy arányban roma népességű kistelepüléseken a leghátrányosabb. A becsült roma népességarányon alapuló vizsgálatunkban igyekszünk feltárni a lakások jellemzőit és infrastrukturális ellátottságát a települések csoportosításán keresztül.
Kulcsszavak: életkörülmények, infrastruktúra, lakások, roma népesség, területi különbségek
A hazai roma lakosság lakhatási helyzetének problémaköre közismertnek tekinthető, ami szorosan összefügg azzal a ténnyel, hogy több területi szinten is megfigyelhető a cigány származású népesség földrajzi elkülönülésének, azaz szegregálódásának a folyamata.[1]Tanulmányunkban a „roma” és „cigány” szavakat szinonimaként használjuk, kikerülve az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzust. A roma népesség jelentős része deprivált és marginalizált helyzetéből fakadóan kedvezőtlen lakhatási körülmények között él.
Módszertan, hipotézis
A lakhatási szegénység és a szegregálódás problémakörét doktori kutatások és egy 2016-ban lezajlott átfogó terepi vizsgálat (Szilágyi–Pénzes, 2016) során mi is megtapasztaltuk. A felmérést két megyében (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg) folytattuk le. Ennek alapján megállapítottuk, hogy a vizsgálatba bevont 261 település roma lakosságának 7,3%-a telepszerűen elkülönülve él, míg további 9,1% élesen elkülönülve a
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
1057/2021. (II. 19.) Korm. határozat a Magyarország egyes területei közötti gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében szükséges fejlesztési program, továbbá a„Fel- zárkózó települések” hosszú távú programjának kiterjesztéséről
Ádány Róza – Juhász Attila – Nagy Csilla (2018): A rosszindulatú daganatos betegségek morbiditási és mortalitási kockázatának eloszlása hazánkban a deprivációval összefüggésben, Magyar Belorvosi Archívum, 71. évfolyam, 2018/5., 244–256.
Bernát Anikó (2014): Leszakadóban: a romák társadalmi helyzete a mai Magyarországon, in Kolosi Tamás – Tóth István György (szerk.): Társadalmi riport, Budapest, TÁRKI, 246–267.
Cserti Csapó Tamás (2008): Területi-szociológiai jellemzés a magyarországi cigány népesség körében, in Forray R. Katalin (szerk.): A magyarországi cigány/roma közösségek, Pécs, PTE BTK Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék, 75–109.
Cserti Csapó Tamás (2018): Elillant évtized III. A cigány, roma csoportok társadalmi integrációjának alakulása a lakhatási körülmények terén a kelet-közép-európai régió országaiban a Roma Integráció Évtizede eredményeinek tükrében, Romológia, 6. évfolyam, 2018/1., 110–134.
Dövényi Zoltán (2005): Az árvizek település- és településhálózat-formáló hatása a Felső-Tisza-vidéken, Földrajzi Közlemények, 54. évfolyam, 2005/1–2., 85–109.
Fónai Mihály – Vitál Attila (2008): A tiszavasvári magyarcigány és oláhcigány lakosság szociális helyzete és egészségi állapota, A Falu, 23. évfolyam, 2008/4., 63–82. Hablicsek László (2007): Kísérleti számítások a roma lakosság területi jellemzőinek alakulására és 2021-ig történő előrebecslésére, Demográfia, 50. évfolyam, 2007/1., 7–54.
Hablicsek László – Hablicsekné Richter Mária – Lángi Tamás (2019): A magyarországi romák népességszámának prognózisa regionális szinten 2061-ig, Competitio, 18. évfolyam, 2019/1–2., 39–74.
Hajnáczky Tamás (2018): CS-lakás program, Romológia, 6. évfolyam, 2018/1., 52–54.
Herrmann Antal (szerk.) (1895): A Magyarországon 1893. január 31-én végrehajtott czigányösszeírás eredményei, Magyar Statisztikai Közlemények, Budapest, Athenaeum R. Társulat Könyvnyomda.
Kemény István (szerk.) (1976): Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról, Budapest, MTA.
Kemény István – Janky Béla – Lengyel Gabriella (szerk.) (2004): A magyarországi cigány- ság 1971–2003, Budapest, Gondolat – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (1998): A cigány népesség Magyarországon, Budapest, Socio-typo.
Kocsis Károly – Kovács Zoltán (1991): A magyarországi cigánynépesség társadalom- földrajza, in Utasi Ágnes – Mészáros Ágnes (szerk.): Cigánylét, Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete, 78–105.
Kocsis Károly – Tátrai Patrik (2021): A népesség összetétele – Etnikum, nyelv, in Kocsis Károly (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasz – Társadalom, Budapest, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet, 78–83.
Koós Bálint (2015): A szegénység és depriváció a magyar településállományban az ezredfordulót követően – avagy kísérlet a települési deprivációs index létrehozására, Tér és Társadalom, 29. évfolyam, 2015/1., 53–68.
L. Ritók Nóra – Veres Tamás – Lisztes Ferenc – Héderné Berta Edina (2019): Esély- teremtés, az Igazgyöngy Alapítvány munkája esettanulmányokon keresztül, elektronikus tankönyv, SZTE ETSZK, http://eta.bibl.u-szeged.hu/3154/1/eselyteremtes.pdf (letöltve: 2022. 05. 25.).
Ladányi János (2012): Leselejtezettek: a kirekesztett népesség társadalom- és térszerkezeti elhelyezkedésének átalakulása Magyarországon a piacgazdasági átmenet időszakában, Budapest, L’Harmattan.
Ladányi János – Szelényi Iván (2004): A kirekesztettség változó formái – Közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata, Budapest, Napvilág.
Ladányi János – Virág Tünde (2009): A szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció változó formái Magyarországon a piacgazdasági átmenet időszakában, Kritika, 38. évfolyam, 2009/7–8., 2–7.
Nagy Gyula (2021): Environmental justice and its geographical aspects in Hungary, Tér és Társadalom, 35. évfolyam, 2021/4., 76–103.
Papp Sándor – Nagy Gyula – Boros Lajos (2017): A kedvezményezett települések objektív életminőség alapján történő lehatárolási lehetőségei, Területi Statisztika, 57. év- folyam, 2017/6., 639–664.
Pásztor István Zoltán – Pénzes János (2018): A cigányság lélekszáma és helyzete egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében, Földrajzi Közlemények, 142. évfolyam, 2018/2., 154–169.
Pénzes János (2016): A cigányság területi-települési viszonyai Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, in Szilágyi Ferenc – Pénzes János (szerk.): Roma népesség Magyarország északkeleti határtérségében, Nagyvárad, Partium, 9–47.
Pénzes János – Demeter Gábor (2021): Peripheral areas and their distinctive characte- ristics: The case of Hungary, Moravian Geographical Reports, 29. évfolyam, 2021/3., 217–230.
Pénzes János – Pásztor István Zoltán (2014): Romák Magyarországon, A földgömb, 32. évfolyam, 2014/11., 17–18.
Pénzes János – Tátrai Patrik – Pásztor István Zoltán (2018): A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben, Területi Statisztika, 58. évfolyam, 2018/1., 3–26.
Pósfai Zsuzsanna – Nagy Gábor (2017): Crisis and the reproduction of core-periphery relations on the Hungarian Housing Market, European Spatial Research and Policy, 24. évfolyam, 2017/2., 17–38.
Sértő-Radics István – Strong, John (2004): Empowerment and Ethnic Relations – A Com- parative Study of Hungarian Roma and African-Americans in Selected Rural Communities, http://www.magyartelepulesek.hu/uszka/file/last%20version62.pdf (letöltve: 2022. 04. 23.).
Süli-Zakar István – Pálóczi Ágnes – Szabó Dávid (2013): Társadalomföldrajzi vizsgá- latok Északkelet-Magyarország cigány lakossága körében, in Kozma Gábor (szerk.): Emberközpontú társadalomföldrajz, Debrecen, Didakt Kft., 41–55.
Szilágyi Ferenc – Pénzes János (szerk.) (2016): Roma népesség Magyarország északkeleti határtérségében, Nagyvárad, Partium.
Tátrai Patrik (2014): Etnikai folyamatok Magyarországon az ezredforduló után, Terüle- ti Statisztika, 54. évfolyam, 2014/5., 506–523.
Váradi Monika – Virág Tünde (2014): Faces and causes of roma marginalization – Ex- periences from Hungary, in Szalai Júlia – Zentai Violetta (szerk.): Faces and Causes of Roma Marginalization in Local Contexts – Hungary, Romania, Serbia, Budapest, Cent- ral European University, 35–66.
Váradi Monika Mária – Virág Tünde (2015): A térbeli kirekesztés változó mintái vi- déki terekben, Szociológiai Szemle, 25. évfolyam, 2015/1., 89–113.
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg:
A magyarországi roma történelem egyes kérdései 
