A XXI. század különböző közel-keleti eseményeinek hatására az Oszmán Birodalom felosztásával létrehozott regionális területi viszonyok átalakulni látszottak, ám a tanulmány által vizsgált három ország – Libanon, Szíria és Irak – egyike sem bomlott fel. A száz évvel ezelőtt létrehozott területi államok keretei között viszont jelentős társadalmi változások zajlanak.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A XXI. század elején a közel-keleti rendben előbb a 2003-as iraki háború, majd az arab tavasz eseményei, végül az Iszlám Állam területfoglalásai olyan változásokat jeleztek, illetve indítottak el, melyek az Oszmán Birodalom felosztásának eredményeként létrehozott regionális viszonyokat bontották meg. Mára úgy tűnik, hogy ennek a regionális rendnek az alapegységei, a területi államok ellenálltak e kihívásoknak, és a tanulmányban vizsgált három állam (Libanon, Szíria, Irak) egyike sem bomlott fel. A mindhárom országot meghatározó etnikai-szektariánus rendszer átalakulóban van, az etnikai és vallási közösségek arányai változnak, a közösségek együttélése és politikai részvétele azonban a száz évvel ezelőtt létrehozott területi államok keretei között marad.
Kulcsszavak: Közel-Kelet, Libanon, Szíria, Irak, a regionális hatalmi egyensúlyok megbomlása, etnikai-szektariánus rendszer
Bevezető gondolatok
A szűkebben meghatározott Közel-Kelet – ezen belül is a Földközi-tengertől a Perzsa-öbölig terjedő úgynevezett termékeny félhold – a hidegháborút követően, a XX. század végén, a XXI. század elején meglehetősen megváltozott képet mutatott: egyrészt a hidegháborús katonai szembenállás, az Egyesült Államok vezette nyugati tábor és a Szovjetunió vezette keleti blokk hatalmi játszmái, proxy küzdelmei megszűnni látszottak, amikor Madridban 1991-ben kezdetét vette az arab–izraeli békefolyamat. Másrészt a Szovjetunió néhány hónappal későbbi felbomlásával a korábbi arab szocialista államok végleg elveszítették „iránytűjüket”, azt a hatalmat, mely ideológiai sarokpontja volt az általuk „átvett” szocialista modellnek.
A körvonalazódó Pax Americanában, melyet az Egyesült Államok „unipoláris pillanatának”
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Csicsmann László (2018): A kurd államiság esélyei a Közel-Keleten a geopolitikai rivalizálás tükrében, Regio, 26. évfolyam, 2018/1., 24–51.
Csicsmann László (2020a): A 2019-es közel-keleti tüntetéshullám margójára: „arab tavasz 2.0”?, Külügyi Szemle, 19., különszám, 7–37.
Csicsmann László (2020b): Nem állami szereplők a Közel-Keleten – Az észak-szíriai kurd autonómia (a Rodzsava) példája, Nemzet és Biztonság, 13. évfolyam, 2020/1., 4–23.
Gaub, Florence (2017): State vacuums and non-state actors in the Middle East and North Africa, in Lorenzo Kamel (szerk.): The Frailty of Authority – Borders, Non-State Actors, and Power Vacuums in a Changing Middle East, Roma, Edizioni Nuova Cultura, 51–66.
Landis, Joshua (2012): The Syrian uprising of 2011 – Why the Assad regime is likely to survive to 2013?, Middle East Political Council Journal, 19. évfolyam, 2012/1., 72–84.
Mackey, Sandra (2008): Mirror of the Arab World – Lebanon in Conflict, New York – London, W.W. Norton and Company.
N. Rózsa Erzsébet (2007): Az iraki konfliktus és a tágabb Közel-Kelet, Külügyi Szemle, 6. évfolyam, 2007/2–3., 152–199.
N. Rózsa Erzsébet (2017): Felkelők, terroristák és az állami erőszak a szíriai konfliktusban, Világtörténet, 7. (39.) évfolyam, 2017/4., 647–662.
N. Rózsa Erzsébet (2018): A kisebbség fogalma a Közel-Keleten – Egy esettanulmány: a kurdok, Regio, 26. évfolyam, 2018/1., 4–23.
Rome MED 2021 Forum: Special Dialogue with Abdallah Bou Habib, Minister of Foreign Affairs and Emigrants of Lebanon at the Rome MED 2021 Forum, organized by ISPI on December 4, 2021, https://www.youtube.com/watch?v=wY6EIgbX3gU (letöltve: 2021. 12. 07.).
Salloukh, Bassel F. (2009): Democracy in Lebanon – The primacy of the sectarian system, in Brown Nathan J. – Shahin, Emad (szerk.): The Struggle over Democracy in the Middle East. Regional Politics and External Policies, London, Routledge, 134–140.
Szalai, Máté (2018): Small States in the Middle East – The Foundations and Application of the Complex Model of Size (Doktori tézisek), Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem, http://phd.lib.uni-corvinus.hu/1033/1/szalai_mate_den.pdf (letöltve: 2021. 12. 07.).
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: