A makroszintű statisztikai adatok alapján a nonprofit szektor fejlődése kisebb hullámzásoktól eltekintve töretlennek mondható. Ám mi a helyzet akkor, ha a közpolitikai folyamatok alakítása szempontjából, a helyi politikai döntések előkészítésében való részvételük alapján vizsgáljuk őket? Erre a kérdésre ad választ Kákai László szociológus-politológus tanulmányában.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A makroszintű (szervezetszám, pénzügyi, munkaerőpiaci) statisztikai adatok azt a képet erősíthetik, hogy a nonprofit szektor fejlődése kisebb hullámzásoktól eltekintve töretlennek mondható. Azonban, ha a szervezeteket aszerint vizsgáljuk, hogy mennyiben képesek a közpolitikai folyamatokat alakítani, mennyiben vesznek részt a helyi politikai döntések előkészítésében, akkor egy egészen más nonprofit szektort látunk. Ebben a megközelítésben jobban „kibonthatóvá” válnak a hazai szektor kevésbé vizsgált és így kevésbé látható jellemzői, így a hálózati kapcsolatrendszer, a szolgáltatói szerep, a foglalkoztatottsági mutatók, illetve a helyi döntésekben való részvétel. Tanulmányom arra keresi a választ, hogy milyen szempontok alapján vizsgálható a hazai civil szervezetek hatékonysága, professzionalizációja, illetőleg az általam kiválasztott indikátorok alapján minősíthetjük-e a hazai nonprofit szektort hatékonynak, s milyen következtetések vonhatók le e mutatók mentén a magyar nonprofit szektor szereplőiről.
Manapság gyakran hallhatók olyan vélemények, hogy egyes intézmények, szervezetek nem elég professzionálisak vagy nem elég hatékonyak. Az elmúlt évtizedek egyre globalizálódó világában gyakorta visszatérő érv volt, hogy az egyes intézmények (állam, önkormányzatok, egyetemek stb.) mennyire képesek alkalmazkodni a gazdaság változó világához, s mennyire képesek átvenni és érvényre juttatni a piaci körülmények között érvényesülő mechanizmusokat. Közép-Európa, így Magyarország rendszerváltás utáni fejlődése is leírható e globalizálódó folyamathoz való alkalmazkodásként (úgy, mint a közszektor reformja:
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Bartal Anna Mária – Kákai László (2003): Civil szervezetek és civil projektek szerepe a dél-dunántúli régió fejlesztésében, Kutatási zárójelentés, a Baranya-Somogy-Tolna Megyei Önkormányzat megbízásából.
Bocz János (2009): „Jéghegyek” – Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei, Civil Szemle, 6. évfolyam, 2009/4., 24–50.
Csizmadia Zoltán (2008): Kapcsolathálózatok és társadalmi „tőkék” – A társadalmi viszonyok felértékelődése a szociológia legújabb szakaszában, in Némedi Dénes (szerk.): Modern szociológiai paradigmák, Budapest, Napvilág, 265–318.
Farkas Ferenc – Dobrai Katalin (2014): Szervezetfejlesztés és professzionalizáció – Hol tartanak a nonprofit szervezetek?, Budapest, Nonprofit Társadalomkutató Egyesület, Nonprofit Kutatások 16.
Horváth M. Tamás (2002): Helyi közszolgáltatások szervezése, Budapest–Pécs, Dialóg Campus.
Jenei György – Kuti Éva (2010): A versenyképesség javítását, a gazdaság fejlődését közvetlenül segítő nonprofit szervezetek problémái, Budapest, Corvinus Egyetem, TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 projekt.
Jordan, Pawel (2006): Hálózatok fejlődése és fejlesztése, Civil Szemle, 3. évfolyam, 2006/1., 119–138.
Kákai László (2004): Önkormányzunk értetek, de nélkületek! Pártok és civil szervezetek a helyi társadalmakban, Budapest, Századvég.
Kákai László (2007): Civil szervezetek a helyi és területi közszolgáltatások ellátásában, in Horváth M. Tamás (szerk.): Piacok a Főtéren – Helyi kormányzás és szolgáltatásszervezés, Budapest, MKI, 161–210.
Kákai László (2009): Kik is vagyunk mi? – Civil szervezetek Magyarországon, Pécs, Publikon.
Kákai László (2010): Lokális szerveződések hálózatosodása és az önkormányzatok, De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi folyóirat, 4. évfolyam, 2010/3–4., 1–19.
Kákai László (2018): Visszarendeződés? – Civil szervezetek a közszolgáltatásokban a közigazgatási reform után, Civil Szemle, 15. évfolyam, 2018/2., 51–71.
Kákai László (2019): Útkereső önkormányzatok Magyarországon, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Kákai László – Vető Balázs (2006): Civil szervezetek társadalmi beágyazottsága Baranya megyében, NCA-kutatás (01226/22/05).
Kákai László – Vető Balázs (2007): Kutatás a Dél-Dunántúl civil szervezeteinek együttműködési stratégiáiról, NCA-kutatás (00405/21/06).
Kákai László – Vető Balázs (2019): Állam vagy/és önkormányzat? – Adalékok az önkormányzati rendszer átalakításához, Politikatudományi Szemle, 28. évfolyam, 2019/1., 17–41.
Kinyik Margit – Vitál Attila (2005): Közfeladatok ellátása a nonprofit szektorban, Civil Szemle, 2. évfolyam, 2., 90–105.
Kuti Éva (2003): Kinek a pénze? Kinek a döntése?, Budapest, Nonprofit Kutatócsoport.
Kürtösi Zsófia (2004): A társadalmikapcsolatháló-elemzés módszertani alapjai, in Letenyei László (szerk.): Településkutatás szöveggyűjtemény, Budapest, Ráció, 663–685. http://www.socialnetwork.hu/cikkek/kurtZso05Let.pdf (letöltve: 2019. szeptember 23.).
Neff, David J. – Moss, Randall C. (2011): The Future of Nonprofits – Innovate and Thrive in the Digital Age, Hoboken, New Yersey, John Wiley and Sons, Inc.
Osváth László (2009): A civil szféra hálózatai és a társadalmi fejlődés, Civil Fórum, 10. évfolyam, 2., 16–19.
Pálné Kovács Ilona (2008): Helyi kormányzás Magyarországon, Budapest, Dialóg Campus.
Pálné Kovács Ilona (2009): Regionális hálózatok a Dél-Dunántúlon, in Pálné Kovács Ilona (szerk.): A politika új dimenziója a régió, Pécs–Budapest, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszéke – Századvég, 131–157.
Putnam, Robert D. – Leonardi, Robert – Nanetti, Reffarella Y. (1993): Making Democracy Work – Civic Traditions in Modern Italy, Princeton, New Jersey, Princeton University Press.
Scsaurszki Tamás (2009): Hálózatok, Civil Fórum, 10. évfolyam, 2009/2., 12–15.
Sebestény István (2015): Az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolata, 2012, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, Műhelytanulmányok 7.
Varga Istvánné (1996): A civil szervezetek jelentősége a helyi társadalomban, szerepük az önkormányzati döntések előkészítésében, Magyar Közigazgatás, 46. évfolyam, 12., 723–726.
Ábrajegyzék:
ábra: A számított főállású foglalkoztatottak aránya a nonprofit szervezetek jogi formája szerint, 1996–2019. Forrás: KSH, 1993–2020.
ábra: A szektorok közötti kapcsolatok, MDS. Forrás: Pálné Kovács Ilona (2009): Regionális hálózatok a Dél-Dunántúlon, in Pálné Kovács Ilona (szerk.): A politika új dimenziója a régió, Pécs–Budapest, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszéke – Századvég, 149.
ábra: A szervezetek kapcsolati hálói alapján kialakítható csoportok. Forrás: Kákai László (2010): Lokális szerveződések hálózatosodása és az önkormányzatok, De iurisprudentia et iure publico – Jog- és politikatudományi folyóirat, 4. évfolyam, 2010/3–4., 9.
ábra: A KKC-szektor főbb mutatóinak változása, 2011–2016. Forrás: KSH, 2011–2016.
ábra: A sűrű kapcsolati hálóval rendelkező civil szervezetek kapcsolati hálója. Forrás: Bartal Anna Mária – Kákai László (2003): Civil szervezetek és civil projektek szerepe a dél-dunántúli régió fejlesztésében, Kutatási zárójelentés, a Baranya-Somogy-Tolna Megyei Önkormányzat megbízásából.
ábra: A KKC-szervezetek száma szervezettípus, közhasznúság és önkormányzati kapcsolat szerint, 2011–2016. Forrás: KSH, 2011–2016.
Táblázatok jegyzéke:
táblázat: Jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli nonprofit szervezetek közfoglalkoztatási szerződéseinek száma, valamint az egy szerződésre jutó támogatott létszám, 2017. Forrás: BM (2018): Beszámoló a 2017. évi közfoglalkoztatásról, Budapest, Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság, https://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/download/c/7a/32000/Besz%C3%A1mol%C3%B3_2017_20180621.pdf, 66 (letöltve: 2019. 09. 23.).
táblázat: A civil szervezeteknél közfoglalkoztatásba lépők száma a szervezet fő tevékenysége szerint. Forrás: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közfoglalkoztatási adatbázisa, 2013, illetve BM (2018): Beszámoló a 2017. évi közfoglalkoztatásról, Budapest, Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság, https://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/download/c/7a/32000/Besz%C3%A1mol%C3%B3_2017_20180621.pdf (letöltve: 2019. 09. 23.).
táblázat: A közfoglalkoztatás keretében támogatott civil szervezetek száma a fő tevékenység szerint. Forrás: A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közfoglalkoztatási adatbázisa, 2013.
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: