Jelenleg olvasottTársadalmi jelen és fenntartható jövő a nemzetközi segélyezésben írta Solymári DánielSolymári Dániel11 perc Szüntelenül megújuló fiatalság – Az ifjúság és a jövő a keresztény... A politika fogalmának története a politikai közösség elméletétől a...
Megosztás Szöveg beállítások

A nemzetközi fejlesztési együttműködési szcéna egyik legizgalmasabb  kérdése napjainkban , hogy a fejlesztési segélyezés mennyire tudja és kívánja a helyi, valós szükségleteket a donor saját érdekei elé helyezni. Ám erre csak akkor adhatunk valós válaszokat, ha a szakpolitikák alakítását, a tervezést és a megvalósítást is teljesen átjárja egy új, közösségi bevonásra is épülő, ha szükséges, a donorérdekeket háttérbe szorító szemlélet. Jelen tanulmány e „fenntartható segélyezésről” gondolkodik.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A nyolcvanas, kilencvenes évekre kulcskérdéssé vált, hogy a fejlesztési segélyezés mennyire tudja és kívánja a helyi, valós szükségleteket a donor saját érdekei elé helyezni. Mindez napjaink egyik legizgalmasabb segélyezési kérdése, amelyre csak akkor adhatunk valós válaszokat, ha a szakpolitikák alakítását, a tervezést és a megvalósítást is teljesen átjárja egy új, közösségi bevonásra is épülő, ha szükséges, a donorérdekeket háttérbe szorító szemlélet. Jelen írásunkban e „fenntartható segélyezésről” gondolkodunk.

Kulcsszavak: fenntarthatóság, nemzetközi segélyezés, post-development, segélyezési etika

 

Bevezető gondolatok

A nemzetközi segélyezés és általában a nemzetközi kapcsolatok etikai vonatkozása máig nem jelenik meg kellő hangsúllyal a szakmai  diskurzusban. Pedig ez olyan terület, amely alapjaiban határozza meg a rezsimben szereplők elvi hozzáállását. A második világháborút követő időszak egyik fejlesztési hozadéka – párhuzamosan a pozitivista  mozgalmakkal – az volt, hogy felerősödött a humán faktor szerepe a közgondolkodásban: azaz középpontba került az egyén. Megnőtt a jelentősége az olyan új megközelítésmódoknak, mint az urbanizáció, a globalizáció vagy éppen a megváltozott társadalmi életterek hatása az emberekre; a személy jelentősége értékelődött fel, a gondolkodás vált nyitottabbá (Haslam, 2017: 556–561). Olyan, korábban a segélyezés területén nem használt fogalmak kerültek előtérbe, mint: a másik  elfogadása, az empátia, az odafigyelés, a nyitott és érzékeny gondolkodás; az
őslakosok, a helyi közösségek hagyományainak, szokásainak tisztelete, közösségi bevonás, területi igények, fenntarthatóság (Etzioni, 1988). Mindezek nem voltak szempontok korábban, sőt, gyakran

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

  • Bebbington, Anthony J. –Hickey, Samuel –Mitlin, Diana C.  (2008): Can NGOs make a difference? – The challenge of development alternatives, London, Zed Books, 3–37.
  • Etzioni, Amitai (1988): The Moral Dimension: Toward a New Economics, New York, Free Press.
  • Gutiérrez, Gustavo –Müller, Gerhard Ludwig (2016): A szegények oldalán – A felszabadítás teológia, Budapest, Új Ember, 2017.
  • Haslam, Paul A. –Schafer, Jessica –Beaudet, Pierre (2017): Introduction to International Development, Oxford, Oxford University Press.
  • Havasi Éva – Altorjai Szilvia (2005): A jövedelem mint az anyagi jólét és a szegénység mérőszáma, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 5–35.
  • Hayter, Teresa (1971): Aid as Imperialism, Middlesex, Penguin Books, 183–193.
  • Irwine, Renwick (2004): Learning from Poor People’s experience: Immersions, https://www.participatorymethods.org/resource/learning-poor-peoples-experience-immersions (letöltve: 2020. 12. 02.).
  • Juhász Judit – Bajmócy Zoltán – Gébert Judit – Málovics György (2015): Szegénység, képességek, lehetőségek, Közgazdasági Szemle, LXII (5), 544–564.
  • Nussbaum, Martha (2006): Beyond the social contract: Capabilities and global justice, Oxford Development Studies, Cambridge 32, 1:3–18.
  • Sen, Amartya (1999): Development as Freedom, New York, Oxford University Press, 35–54.
  • Solymári Dániel (2019): Az újsegélyezés történeti kontextusa – Post-development: régi elvek új köntösben, Embertárs, 17. évfolyam, 2019/3., 213–223.
  • Tarrósy István (2018): Térségi biztonsági kérdések és megoldások az afrikai kontinensen: Az Afrikai Unió és a regionális gazdasági közösségek (RECs) biztonsági architektúrája, Afrika Tanulmányok, XII(1–3), 5–30.
Solymári DánielSolymári Dániel261 megtekintés

Ajánló

Alapgondolat

A társadalmi kihívások lapja

A Máltai Tanulmányok a társadalomtudományos stúdiumokból merítő, a minket körülvevő világ emberi és társadalmi problémáira reflektáló negyedéves, tudományos folyóirat. Elkötelezetten interdiszciplináris megközelítésű, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységi köreihez szorosan kapcsolódó orgánum.

Egy folyóirat, egy honlap

A folyóirat weboldalán, megtartva a tudományos közlés formáit, olvasmányos, olvasható formában adjuk közre az egyes esszéket, tanulmányokat, recenziókat. Cikkeink teljesen akadálymentesítettek, így a hallás- és látássérültek számára is igyekszünk azokat alkalmassá tenni. Utóhang rovatunkban extra, csak a weblapon olvasható tartalommal jelentkezünk.

Minőségbiztosítás, akkreditációk

Minden tudományos folyóiratnak fontos, hogy a hozzá kapcsolódó szak- és tudományterületi kör azt ismerje, elismerje. Ez természetesen magas szöveggondozási és lapszerkesztési elvárást is támaszt. A Máltai Tanulmányok kettős „vak letorálású” folyóirat, amelyet besorolt az MTA, indexál az MTMT, a CIEPS, a MATARKA, az OSZK, az EBSCO és a Proquest. Etikai irányelveink a COPE tagságunkból is erednek.

Máltai Tanulmányok Szerkesztőség


Magyar Máltai Szeretetszolgálat
ISSN e: 2732-0332
ISSN ny: 2676-9468
NMHH: CE/14647/3-2019.
1011 Budapest, Bem rakpart 28.
Tel.: +36-1-391-4700
Fax.: +36-1-391-4228
Email: maltaitanulmanyok@maltai.hu

Az oldalunkon sütiket (cookie) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt biztosítsuk Neked.

OKBővebb információk