Van-e piaca a társadalmi problémák megoldásának? – A társadalmi vállalkozás dilemmái hazánkban és más országokban

Ruszkai Zsolt2020/3-4 | 299-316.kb. 27 perc (17 oldal)

Megosztás

Szöveg beállítások

A harmadik szektor, vagy ma leginkább szociális gazdaságnak, társadalmi vállalkozásoknak hívott szegmens felé különösen a 2008-as világválság után fordult figyelem, mivel ez a szektor sokkal jobban tudta kezelni a válságot, mint a gazdaság más szereplői. Az írás nemzetközi példákkal és a magyarországi helyzet feltárásával mutatja be a szektor működési környezetét.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Theodore Levitt az 1970-es években harmadik szektornak hívta azokat a szervezeteket és szereplőket, amelyek és akik a forprofit piaci és az állami szektor között helyezkednek el. Azóta ennek a szektornak, melyet ma leginkább szociális gazdaságnak vagy még inkább társadalmi vállalkozásoknak hívunk, komoly elméleti háttértudománya alakult ki. Magyarországon az ezzel kapcsolatos folyamatok természetesen később indultak el, leginkább az uniós csatlakozás után kapott szárnyra e szektor fejlődése. A kilencvenes évek óta egyre nő a szociális gazdaság szerepe, nonprofit szervezetek számos állami feladatot vállaltak át, szem előtt tartva a pénzügyi fenntarthatóságot, és forprofit cégek törekednek arra, hogy a gazdasági haszon mellett jelentős társadalmi hatást érjenek el. Különösen a 2008-as gazdasági válság után terelődött a figyelem a szociális gazdaságra, mivel ez a szektor sokkal jobban, rugalmasabban tudta kezelni a válságot, kevesebb munkahely szűnt meg a társadalmi vállalkozásoknál, mint a gazdaság más szereplőinél. Emiatt az Európai Bizottság kiemelt figyelemmel támogatja ezt a területet. A legtöbb országban nincs még deklarált törvényi kerete a társadalmi vállalkozások működésének, de ahol van, ott – különösen például az Egyesült Királyságban – jelentős és sikeres térhódítást valósítottak meg ezek a szervezetek. Sok országban az állami támogatások külön célozzák a két szektor (nonprofit és forprofit) együttműködését, hogy növekedjen és erősödjön a társadalmi vállalkozások száma. Számba véve a világszerte működő társadalmi vállalkozások működésének rendszerét világos, hogy milyen úton lehet javítani, szélesíteni a társadalmi vállalkozások működését, és növelni a számukat: szükséges

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Anastasiadis, Maria – Gspurning, Waltraud – Lang, Richard (2018): Social Enterprises and their Ecosystems in Europe – Country Report Austria, European Commission.
European Commission (2019): Social Enterprises and their Ecosystems in Europe – Comparative Synthesis Report, European Commission.
Kerlin, Janelle A. (2006): Social Enterprise in the United States and Europe – Understanding and Learning from the Differences, International Society for Third-Sector Research and The Johns Hopkins University.
Lingane, Alison – Olsen, Sara (2004): Guidelines for social return on investment, California Management Review, 46. évfolyam, 2004/3., 116–135.
Monzón Campos, José Luis – Chaves-Ávila, Rafael (2012): The Social Economy in the European Union, European Economic and Social Committee.
Philipp, Stefan – Brugner, Philipp (2018): Extended Interregional Analysis on the Social Enterprise Ecosystems in Six European Regions, Zentrum für Sociale Innovation, 2018 (prezentáció).
Polacková, Zuzana (2019): Social Enterprises and their Ecosystems in Europe – Country Report Slovakia, European Commision.
Technopolis Group (2018): Social Business Initiative (SBI) follow up – Co-operation between social economy enterprises and traditional enterprises, Technopolis Group.
Tóth Laura – Varga Éva – Varga Péter (2011): A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon, Budapest, NESsT EUROPE Nonprofit Kft.

Ábrajegyzék:

1. ábra: Nonprofit szervezetek bevételeinek nagysága és megoszlása a forrás szerint, 2007–2017. Forrás: KSH (é. n.): Összefoglaló táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Gazdasági és nonprofit szervezetek, vállalkozások teljesítménye, https://www.ksh.hu/stadat_eves_3_2 (letöltve: 2020. 10. 28.).
2. ábra: A szociális gazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott között. Forrás: European Economic and Social Committee (2017): Recent Evolutions of the Social Economy in the European Union, CIRIEC-International.
3. ábra: Tevékenységi területek megoszlása bevétel szerint, 2017. Forrás: KSH (é. n.): Összefoglaló táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Gazdasági és nonprofit szervezetek, vállalkozások teljesítménye, https://www.ksh.hu/stadat_eves_3_2 (letöltve:
2020. 10. 28.).
1. táblázat: A társadalmi vállalkozások számát és elfogadottságát összehasonlító táblázat az Európai Unió összefoglalója alapján. Forrás: European Union (2019): Social enterprises and their ecosystems in Europe – Comparative synthesis report, European Commission, https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8274 (letöltve: 2020. 10. 28.).

Ruszkai Zsolt