A tanulmány a Németországot érintő, 2015-ben kezdődő migrációs folyamatra és társadalmi hatásaira fókuszál. Kitér a 2015 előtti német migrációs politikára, majd a 2015-ös migrációs helyzet társadalomra gyakorolt hatásai közül az országba érkezők társadalmi integrációját, a belpolitikai helyzet, a terrorizmus és a bűnügyi helyzet változását tárgyalja.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A tanulmány a Németországot érintő, 2015-ben kezdődő migrációs folyamatra és társadalmi hatásaira fókuszál. Kitér a 2015 előtti német migrációs politikára, majd a 2015-ös migrációs helyzet társadalomra gyakorolt hatásai közül az országba érkezők társadalmi integrációját, a belpolitikai helyzet, a terrorizmus és a bűnügyi helyzet változását tárgyalja.
Kulcsszavak: Németország, migráció, integráció, politika
A német migrációs politika 2015 előtt
Németország, ahogy napjainkban, úgy 2015 előtt is migrációs célország volt. Ez több tényezőre vezethető vissza. Az egyik az, hogy az ország rendkívül nagy ember- és gazdasági veszteséggel jött ki a második világháborúból. Az ország talpra állásához külföldről érkezők segítségére is szükség volt. A világháborút követő két államra szakadás eltérő migrációs politikát jelentett a létrejött országokban. A két állam fejlettségi különbsége a keleti részben igényt keltett az elvándorlásra a nyugati rész felé. Ennek megakadályozása érdekében épült a berlini fal (1961), és ez volt az egyik okozója a vasfüggöny mögötti többi országhoz képest szigorúbb határellenőrzésnek a két német állam határán. Ennek ellenére létezett legális módja az áttelepülésnek, mely változó intenzitással (átlagosan évente tízezer fő) zajlott (Schlachta, 2015). A nyugatnémet állam a mezőgazdasági és az építőipari szektorban keletkezett munkaerőhiányt először az áttelepítettekkel és a keleti részről menekültekkel igyekezett betölteni. Amikor e folyamatnak megmutatkoztak a korlátai, a Német Szövetségi Köztársaság (a továbbiakban: NSZK) államközi szerződésekkel biztosította külföldi munkaerő érkezését. 1955-ben Olaszországgal, 1960-ban Görögországgal és Spanyolországgal, 1961-ben
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
A német tartományi választások eredményei: https://wahl.tagesschau.de/ (letöltve: 2020. 01. 31.).
Bajor tartományi választási eredmények és az ahhoz kapcsolódó közvélemény-kutatások, 2018: https://wahl.tagesschau.de/wahlen/2018-10-14-LT-DE-BY/umfrage-afd.shtml (letöltve: 2020. 01. 31.).
Bartha Attila (2016): A Németországba irányuló migráció földrajza 1950-től napjainkig, 15–19., http://midra.uni-miskolc.hu/document/24067/18861.pdf (letöltve: 2020. 01. 31.).
Fórizs Sándor (2018): Külföldiek, menekültek a német bűnügyi statisztikában, in Hautzinger Zoltán – Gaál Gyula (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XX., Pécs, Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály, 166., http://www.pecshor.hu/periodika/XX/forizs.pdf (letöltve: 2020. 01. 31.).
Hankiss Ágnes (2017): A „magányos farkas” legendája, Arc és Álarc, I. évfolyam, 2017/2–3., 208–209.
Petrus Szabolcs (2019): Keletről nyugatra, délről északra – orvosexodus Európában, http://azuzlet.hu/keletrol-nyugatra-delrol-eszakra-europai-orvosexodus/ (letöltve: 2020. 01. 31.).
Sallai János – Ritecz György (2016): A migráció okai, trendjei és kezelésének lehetőségei 2.0, Budaörs, Hanns Seidel Alapítvány.
Sclachta Krisztina (2015): Német–német migráció a XX. század második felében, Forrás, 47. évfolyam, 2015/7–8., 71., http://www.forrasfolyoirat.hu/1507/slachta.pdf (letöltve: 2020. 01. 31.).
Suhajda Attila (2019): 2017-es pillanatkép a németországi legfontosabb „migráns” társadalmi csoportokról, Határrendészeti Tanulmányok, XVI. évfolyam, 2019/1., 77–85.
Wallraff, Günther (1987): Legalul, Budapest, Magvető.
Zohlnhöfer, Reimut – Saalfeld, Thomas (2019): Szünet közben, politikai változás és válságmenedzsment – a Merkel-kormány mérlege 2013–2017, Wiesbaden, Springer Fachmedien Wiesbaden GmbH, 196–200., 516–525.
Ábrajegyzék:
1. ábra: Az egyes pártok eredményei a német szövetségi választásokon 1949 és 2017 között. Forrás: https://wahl.tagesschau.de/wahlen/2017-09-24-BT-DE/index.shtml (letöltve: 2020. 01. 30.).
1. táblázat: A legutóbbi tartományi választások eredményei Németországban. Átvett adatok alapján saját szerkesztésű táblázat. Forrás: https://wahl.tagesschau.de/ (letöltve: 2020. 01. 31.).
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: