A mai környezetpolitika nem képes teljesíteni azt a feladatot, hogy a fejlett gazdaságok erőforrás-használatát a szükséges mértékben csökkentse. Jelen írás az ökológiai lábnyom régiónkénti és időbeli alakulásának vizsgálatából kiindulva olyan változásokat, változtatásokat fogalmaz meg, amik szükségesek az ökológiai válság leküzdéséhez.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
Az ökológiai válság nem küzdhető le a világ erőforrás-használatának jelentős csökkentése nélkül. Az ökológiai lábnyom régiónkénti és időbeli alakulásának vizsgálata megmutatja, hogy a mai környezetpolitika nem képes teljesíteni azt a feladatot, hogy a fejlett gazdaságok erőforrás-használatát a szükséges mértékben harmadára–ötödére mérsékelje. Az egyéni és közösségi cselekvésnek is vannak korlátai. A fenntarthatatlanságot okozó társadalmi-gazdasági hajtóerőket szükséges megváltoztatni.
Létre kell hozni a kamatozó pénzrendszer alternatíváit, és meg kell szüntetni a kereskedelmi bankok pénzteremtési jogát. A gazdasági szabályozóknak tükrözniük kell a természeti erőforrások véges voltát, ehhez egy fosszilisenergia-kvótarendszer nyújthat hatékony és igazságos lehetőséget. Felelősebb működésre kell szorítani a vállalatokat a jogi személyiségük megszüntetésével, a befektető–állam vitarendezés felszámolásával, a multinacionális vállalatokat szabályozó nemzetközi szerződés megalkotásával.
Csak akkor lehetséges érdemi változás, ha kultúránk alapvető gondolkodási paradigmái megváltoznak. Ha feladjuk az emberi elme korlátlanságában való hitet, és megteremtjük a tudás és az erkölcs egységét. Ha felismerjük, hogy az együttműködő társadalom belső szabályozásához hozzátartozik a vallás, a hit a kozmikus rendben. Ha megváltoztatjuk a boldogsághoz fűződő viszonyunkat: a fogyasztás és önmegvalósítás helyett a megelégedettségre és a másik emberrel való törődésre fókuszálunk.
Bartus Gábor – Szalai Ákos (2014): Környezet, jog, gazdaságtan, Budapest, Pázmány Press.
Creutz, Helmut (1997): A pénz-szindróma – Utak a válságmentes piacgazdasághoz, Budapest, HIFA Hungária.
Dabóczi Kálmán (1998): David C. Korten: Tőkés társaságok nélküli világ – Élet a kapitalizmus után, Könyvismertetés, Kovász, 2. évfolyam, 1998/4., http://kovasz.uni-corvinus.hu/kov5/kortism.html (letöltve: 2020. 02. 28.).
Ferenc pápa (2015): Laudato si’ – Áldott légy kezdetű enciklikája, a közös otthon gondozásáról (2015. május 24.), Magyar Katolikus Püspöki Kar, 122. pont, https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=469#LS106 (letöltve: 2020. 05. 11.).
Fleming, David – Chamberlin, Shaun (2011): TEQs (Tradable Energy Quotas) – A Policy Framework for Peak Oil and Climate Change, London, All-Party Parliamentary Group on Peak Oil, and The Lean Economy Connection, https://www.teqs.net/APPGOPO_TEQs.pdf (letöltve: 2020. 02. 28.).
Frankl, Viktor Emil (2015): Orvosi lelkigondozás – A logoterápia és egzisztenciaanalízis alapjai, Budapest, Jel.
Korten, David C. (1996): Tőkés társaságok világuralma, Budapest, Magyar Kapu Alapítvány – Emberközpontú Fejlesztési Fórum.
Lietaer, Bernard – Arnsperger, Christian – Goerner, Sally – Brunnhuber, Stefan (2015): Pénz és fenntarthatóság – A hiányzó láncszem, Budapest, Image Kft.
Parrique, Timothée – Barth, Jonathan – Briens, François – Kerschner, Christian – Kraus-Polk, Alejo – Kuokkanen, Anna – Spangenberg, Joachim H. (2019): Decoupling debunked, Brüsszel, European Environmental Bureau, https://eeb.org/library/decoupling-debunked/ (letöltve: 2020. 02. 08.).
UNEP (2019): Global Environment Outlook – GEO-6: Healthy Planet, Healthy People, Nairobi.
Van Harten, Gus – Malysheuski, Pavel (2016): Who Has Benefited Financially from Investment Treaty Arbitration? An Evaluation of the Size and Wealth of Claimants (January 11, 2016), Osgoode Legal Studies Research Paper, No. 14/2016., https://ssrn.com/abstract=2713876 (letöltve: 2020. 05. 06.).
ábra: A hajtóerők rendszere a DPSIR-modellben. Forrás: Gyulai Iván (2012): A fenntartható fejlődés, Miskolc, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, 51.
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: