Máltai Tanulmányok | „Tűrjél, lányom, majd jobb lesz” A párkapcsolati erőszak áldozatainak társas támogatottsága és a poszttraumás növekedés lehetőségei

Megosztás

Szöveg beállítások

Magyarországon európai mértékkel mérve alacsony a családon belül bántalmazottak szociális támogatása, sokszor a szülői minta is nehezíti a megküzdést. Aki mégis segítséget kap, az eljuthat a reziliencia és a poszttraumás növekedés megtapasztalásához – mutat rá szerzőink kutatása.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

Kutatásunk során párkapcsolati erőszakot átéltekkel (n = 29) vettünk fel személyes interjúkat, melyeket tematikus elemzéssel dolgoztunk fel. Vizsgálatunkkal annak feltárását céloztuk meg, hogy a családi háttér és a baráti kapcsolatok hogyan járulnak hozzá, hogy az áldozatok támogatást kapjanak a kapcsolatból való kilépéshez. Végül az áldozatok által elért poszttraumás növekedés megjelenésének formáit azonosítottuk. Eredményeink szerint a bántalmazott nőkre jellemző a családtól érkező társas támasz hiánya, a korábbi bántalmazó családi légkör, illetve a hagyományos nemi szerepekkel leírható, gyakran vallásos kulturális közeg, amely hátráltatja a kapcsolatból való kilépést. A baráti kapcsolatokból nyert támasz is gyakran feltételekhez kötött. A poszttraumás növekedés az interperszonális kapcsolatok elmélyüléseként és az énhatárok megszabásának képességeként jelent meg.

Kulcsszavak: társas támasz, párkapcsolati erőszak, poszttraumás növekedés

DOI: 10.56699/MT.2025.2.4

A világ számos országában a nők nagy része szenved el valamilyen bántalmazást párkapcsolatában. Arról azonban, hogy hány nő él meg valamiféle bántalmazást párja részéről, csak becsléseket fogalmazhatunk meg. Az eddig megjelent hazai kutatások megmaradtak a leíró jellegnél. A hazai és nemzetközi kutatások összehasonlíthatóságát gátolja az országok eltérő politikai és kulturális helyzete, amely miatt azok a nők ellen elkövetett erőszakhoz eltérően viszonyulnak (Tóth, 2018). A Magyarországon végzett 1998-as vonatkozó kutatásból kiderült, hogy a válaszadó nők harmada szerint sok házasságban előfordul, hogy a feleség fizikai bántalmazást szenved el a férjétől.

A párkapcsolati erőszak

Az informális támogatás hatása a

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
Csatlakozom Regisztráció részletei
Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

1. táblázat: A tematikus elemzés fő- és altémái. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Agoff, Carolina – Herrera, Cristina – Castro, Roberto (2007): The weakness of family ties and their perpetuating effects on gender violence. A qualitative study in Mexico, Violence Against Women, 13 (11), 1206–1220. DOI: https://doi.org/10.1177/1077801207307800
Ahmad, Farah – Riaz, Sarah – Barata, Paula – Stewart, Donna E. (2004): Patriarchal beliefs and perceptions of abuse among South Asian immigrant women, Violence Against Women, 10 (3), 262–282. DOI: https://doi.org/10.1177/1077801203256000
Anderson, Kim M. – Renner, Lynette M. – Danis, Fran S. (2012): Recovery. Resilience and growth in the aftermath of domestic violence, Violence Against Women, 18 (11), 1279–1299. DOI: https://doi.org/10.1177/1077801212470543
Baholo, Masemetse – Christofides, Nicola – Wright, Anne – Sikweyiya, Yandisa – Shai, Nwabisa Jama (2014): Women’s experiences leaving abusive relationships. A shelter-based qualitative study, Culture, Health & Sexuality, 17 (5), 638–649. DOI: https://doi.org/10.1080/13691058.2014.979881
Bancroft, Lundy (2003): Why does he do that? Inside the minds of angry and controlling men, New York City, Penguin.
Beeble, Marisa L. – Bybee, Deborah – Sullivan, Cris M. – Adams, Adrienne E. (2009): Main, mediating, and moderating effects of social support on the well-being of survivors of intimate partner violence across 2 years, Journal of Consulting and Clinical Psychology, 77 (4), 718–729. DOI: https://doi.org/10.1037/a0016140
Bosch, Kathy – Bergen, M. Betsy (2006): The influence of supportive and nonsupportive persons in helping rural women in abusive partner relationships become free from abuse, Journal of Family Violence, 21, 311–320. DOI: https://doi. org/10.1007/s10896-006-9027-1
Braun, Virginia – Clarke, Victoria (2006): Using thematic analysis in psychology, Qualitative Research in Psychology, 3 (2), 77–101. DOI: https://doi. org/10.1191/1478088706qp063oa
Browning, Christopher R. (2002): The span of collective efficacy. Extending social disorganization theory to partner violence, Journal of Marriage and Family, 64 (4), 833–850. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1741-3737.2002.00833.x
Bryngeirsdottir, Hulda S. – Halldorsdottir, Sigridur (2022): “I’m a winner, not a victim”. The facilitating factors of post-traumatic growth among women who have suffered intimate partner violence, International Journal of Environmental Research and Public Health, 19 (3), 1342. DOI: https://doi.org/10.3390/ ijerph19031342
Bui, Hoan N. (2003): Help-seeking behavior among abused immigrant women. A case of Vietnamese American women, Violence Against Women, 9 (2), 207–239. DOI: https://doi.org/10.1177/1077801202239006
Chan, Ko Ling – Tiwari, Agnes – Fong, Daniel Y. T. – Leung, Wing Cheong – Brownridge, Douglas A. – Ho, Pak Chung (2009): Correlates of in-law conflict and intimate partner violence against Chinese pregnant women in Hong Kong, Journal of Interpersonal Violence, 24 (1), 97–110. DOI: https://doi. org/10.1177/0886260508315780
Cordero, M. Isabel et al. (2012): Evidence for biological roots in the transgenerational transmission of intimate partner violence, Translational Psychiatry, 2 (4), e106–e106. DOI: https://doi.org/10.1038/tp.2012.32
Czerny, Astra B. – Lassiter, Pamela S. – Lim, Jae Hoon (2018): Post-abuse boundary renegotiation. Healing and reclaiming self after intimate partner violence, Journal of Mental Health Counseling, 40 (3), 211–225. DOI: https://doi.org/10.17744/ mehc.40.3.03
Dasgupta, Shamita Das – Warrier, Sujata (1996): In the footsteps of “Arundhati” Asian Indian women’s experience of domestic violence in the United States, Violence Against Women, 2 (3), 238–259. DOI: https://doi.org/10.1177/1077801296002003002
Dehingia, Nabamallika et al. (2022): Help seeking behavior by women experiencing intimate partner violence in India. A machine learning approach to identifying risk factors, PloS One, 17 (2), e0262538. DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0262538
Dias, Nicole Geovana et al. (2019): Social support and the intimate partner violence victimization among adults from six European countries, Family Practice, 36 (2), 117–124. DOI: https://doi.org/10.1093/fampra/cmy042
Dunham, Katherine – Senn, Charlene Y. (2000): Minimizing negative experiences. Women’s disclosure of partner abuse, Journal of Interpersonal Violence, 15 (3), 251–261. DOI: https://doi.org/10.1177/088626000015003002
Edwards, Katie M. – Dardis, Christina M. – Gidycz, Christine A. (2012): Women’s disclosure of dating violence. A mixed methodological study, Feminism & Psychology, 22 (4), 507–517. DOI: https://doi.org/10.1177/0959353511422280
El-Bassel, Nabila – Gilbert, Louisa – Rajah, Valli – Foleno, Anthony – Frye, Victoria (2001): Social support among women in methadone treatment who experience partner violence. Isolation and male controlling behavior, Violence Against Women, 7 (3), 246–274. DOI: https://doi. org/10.1177/10778010122182433
Fanslow, Janet L. – Robinson, Elizabeth M. (2010): Help-seeking behaviors and reasons for help seeking reported by a representative sample of women victims of intimate partner violence in New Zealand, Journal of Interpersonal Violence, 25 (5), 929–951. DOI: https://doi.org/10.1177/0886260509336963
Goodkind, Jessica R. – Gillum, Tameka L. – Bybee, Deborah I. – Sullivan, Cris M. (2003): The impact of family and friends’ reactions on the well-being of women with abusive partners, Violence Against Women, 9 (3), 347–373. DOI: https://doi. org/10.1177/1077801202250083
Heron, Rebecca L. – Eisma, Maarten – Browne, Kevin (2022): Why do female domestic violence victims remain in or leave abusive relationships? A qualitative study, Journal of Aggression, Maltreatment & Trauma, 31 (5), 677–694. DOI: https://doi.org/10.1080/10926771.2021.2019154
Landenburger, Kären M. (1998): The dynamics of leaving and recovering from an abusive relationship, Journal of Obstetric, Gynecologic & Neonatal Nursing, 27 (6), 700–706. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1552-6909.1998.tb02641.x
Lempert, Lora Bex (1997): The other side of help. Negative effects in the help-seeking processes of abused women, Qualitative Sociology, 20, 289–309. DOI: https://doi. org/10.1023/A:1024769920112
McCord Stafford, Allison – Burke Draucker, Claire (2019): Emerging adult women’s views-of-self in intimate partner relationships that are troubled, Issues in Mental Health Nursing, 40 (4), 289–296. DOI: https://doi.org/10.1080/01612840.2018.1524529
Moe, Angela M. (2007): Silenced voices and structured survival. Battered women’s help seeking, Violence Against Women, 13 (7), 676–699. DOI: https://doi. org/10.1177/1077801207302041
Murugan, Vithya – Mahapatra, Neely – Rai, Abha – Rijhwani, Leena (2023): South Asian women’s organizations. An exploratory study of Workers’ perceptions on intimate partner violence-related help-seeking, Journal of Family Violence, 38 (1), 175–187. DOI: https://doi.org/10.1007/s10896-021-00354-6
Rizo, Cynthia F. – Macy, Rebecca J. (2011): Help seeking and barriers of Hispanic partner violence survivors. A systematic review of the literature, Aggression and Violent Behavior, 16 (3), 250–264. DOI: https://doi.org/10.1016/j.avb.2011.03.004
Sabina, Chiara – Tindale, R. Scott (2008): Abuse characteristics and coping resources as predictors of problem-focused coping strategies among battered women, Violence Against Women, 14 (4), 437–456. DOI: https://doi. org/10.1177/1077801208314831
Sabri, Bushra et al. (2018): Multilevel risk and protective factors for intimate partner violence among African, Asian, and Latina immigrant and refugee women. Perceptions of effective safety planning interventions, Race and Social Problems, 10, 348–365. DOI: https://doi.org/10.1007/s12552-018-9247-z
Sanders, Cynthia K. (2014): Economic abuse in the lives of women abused by an intimate partner, Violence Against Women, 21 (1), 3–29. DOI: https://doi. org/10.1177/1077801214564167
Senter, Karolyn Elizabeth – Caldwell, Karen (2002): Spirituality and the maintenance of change. A phenomenological study of women who leave abusive relationships, Contemporary Family Therapy, 24, 543–564. DOI: https://doi. org/10.1023/A:1021269028756
Smith, Marilyn E. (2003): Recovery from intimate partner violence. A difficult journey, Issues in Mental Health Nursing, 24 (5), 543–573. DOI: https://doi. org/10.1080/01612840305290
Sylaska, Kateryna M. – Edwards, Katie M. (2014): Disclosure of intimate partner violence to informal social support network members. A review of the literature, Trauma, Violence, & Abuse, 15 (1), 3–21. DOI: https://doi. org/10.1177/1524838013496335
Tanyi Zsuzsanna (2015): A trauma pozitív hozadéka: a poszttraumás növekedés, in Kuritárné Szabó Ildikó – Tisljár-Szabó Eszter (szerk.): Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna: a családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia, Budapest, Oriold és Társai, 269–288.
Tóth Olga (2018): A nők elleni párkapcsolati erőszak Magyarországon, Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 8 (4), 1–28. DOI: https://doi.org/10.18030/socio. hu.2018.4.1
Trotter, Jennifer L. – Allen, Nicole E. (2009): The good, the bad, and the ugly. Domestic violence survivors’ experiences with their informal social networks, American Journal of Community Psychology, 43 (3–4), 221–231. DOI: https://doi. org/10.1007/s10464-009-9232-1
Valor-Segura, Inmaculada – Expósito, Francisca – Moya, Miguel (2011): Victim blaming and exoneration of the perpetrator in domestic violence. The role of beliefs in a just world and ambivalent sexism, The Spanish Journal of Psychology, 14 (1), 195–206. DOI: https://doi.org/10.5209/rev_SJOP.2011.v14.n1.17
Wachter, Karin – Cook Heffron, Laurie – Dalpe, Jessica – Spitz, Alison (2021): “Where is the women’s center here?” The role of information in refugee women’s help seeking for intimate partner violence in a resettlement context, Violence Against Women, 27 (12–13), 2355–2376. DOI: https://doi. org/10.1177/1077801220971364
Wright, Emily M. (2015): The relationship between social support and intimate partner violence in neighborhood context, Crime & Delinquency, 61 (10), 1333–1359. DOI: https://doi.org/10.1177/0011128712466890