Máltai Tanulmányok | Kikényszerített megküzdők, hátszéllel indulók és stabilizálódott felnőttek – Magyar egyetemisták mentális egészségi profiljai

Megosztás

Szöveg beállítások

A stressz által legveszélyeztetettebb fiatal felnőttek korosztályában is kiemelt terhelést jelent az egyetemi képzés időszaka. A felsőoktatásban tanulók előtt álló mentális kihívásokat vizsgálták pszichológus szerzőink.

Cikk felolvasása00:00

Absztrakt

A tanulmányban ismertetett kutatás célja a magyar egyetemisták mentális egészsége és életmódja mentén elkülönülő csoportok azonosítása volt. Keresztmetszeti online kérdőíves vizsgálatunkban 2023 novemberében összesen 8444 magyar hallgató vett részt. A klaszteranalízis három fő csoportot azonosított: (1) Magas szintű kiégést, szorongást és depressziót mutató hallgatók, akik leginkább hajlamosak a szomatizációra, dolgoznak, anyagi hátterüket mégis elégtelennek ítélik meg, a legkevésbé elégedettek az egyetemmel. (2) Kiégés jeleit nem mutató, enyhe negatív affektivitással jellemezhető hallgatók, akik megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek, nem dolgoznak, szülői házban élnek, és elégedettek az intézményükkel. (3) A pszichológiai változók mentén kiegyensúlyozott hallgatók, akik dolgoznak, párkapcsolatban élnek, saját lakásban laknak, és elégedettek az egyetemválasztással. A hallgatók jólléte tehát célzott, csoportspecifikus intervenciókkal növelhető.

Kulcsszavak: egyetemi hallgatók, krízis, fiatal felnőttkor, szociodemográfia, klaszter

DOI: 10.56699/MT.2025.2.2

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO, 2022) szerint az elmúlt évtizedekben drámaian megnőtt a mentális zavarok előfordulása, még a nem iparosodott országokban is. A mentális zavarok, például a depresszió, komoly közegészségügyi terhet jelentenek, és a munkaképtelenség, a rokkantság (Rihmer–Német, 2014; Mann et al., 2005; Rihmer et al., 2017), valamint az idő előtti halálozás fő okai között szerepelnek minden korosztályban és kultúrában (Whooley, 2006). Csak Európában a depressziós rendellenességek prevalenciája 2,5 és 11 százalék között mozog (Arias-de la Torre et al., 2021). A mentális zavarok, különösen a depresszió és más

Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!

Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.

Csatlakozom Regisztráció részletei

Már regisztrált tag vagyok, bejelentkezem.

Felhasznált irodalom

Ábrajegyzék

táblázat: A kétlépéses klaszterelemzés során a végső modellt alkotó változók leíró adatai. Saját szerkesztés.
táblázat: A klaszterek leíró adatai további szociodemográfiai és tanulmányi jellemzők mentén. Saját szerkesztés.

ábra: A klinikai tünetekre vonatkozó mentálisegészség-mutatók aránya az egyes Saját szerkesztés.

I. ábra: A kutatásban részt vevő hallgatók gyakorisági eloszlása felsőoktatási intézmények szerint. Saját szerkesztés.
II. ábra: A kutatásban részt vevő hallgatók százalékos gyakorisági eloszlása tudományterületek szerint. Saját szerkesztés.
III. ábra: A kutatásban részt vevő hallgatók százalékos gyakorisági eloszlása képzési szintek szerint. Saját szerkesztés.

Felhasznált irodalom

Arias-de la Torre, Jorge – Vilagut, Gemma – Ronaldson, Amy – Serrano-Blanco, Antoni – Martín, Vicente – Peters, Michele – Valderas, Jose M. – Dregan, Alex – Alonso, Jordi (2021): Prevalence and variability of current depressive disorder in 27 European countries: A population-based study, The Lancet Public Health, 6 (10), e729–e738. DOI: https://doi.org/10.1016/S2468-2667(21)00047-5
Arnett, Jeffrey Jensen (2001): Conceptions of the transition to adulthood: Perspectives from adolescence through midlife, Journal of Adult Development, 8 (2), 133–143. DOI: https://doi.org/10.1023/A:1026450103225
Bayram, Nuran – Bilgel, Nazan (2008): The prevalence and socio-demographic correlations of depression, anxiety and stress among a group of university students, Social psychiatry and psychiatric epidemiology, 43, 667–672. DOI: https://doi. org/10.1007/s00127-008-0345-x
Behr, Andreas – Giese, Marco – Teguim Kamdjou, Herve D. – Theune, Katja (2020): Dropping out of university: A literature review, Review of Education, 8 (2), 614–652. DOI: https://doi.org/10.1002/rev3.3202
Bewick, Bridgette – Koutsopoulou, Gina – Miles, JeremyY – Slaa, Esther – Barkham, Michael (2010): Changes in undergraduate students’ psychological well-being as they progress through university, Studies in Higher Education, 35 (6), 633–645. DOI: https://doi.org/10.1080/03075070903216643
Boada-Grau, J. – Merino-Tejedor, E. – Sánchez-García, J.-C. – Prizmic-Kuzmica, A.-J. – Vigil-Colet, A. (2015): Adaptation and psychometric properties of the SBI-U scale for Academic Burnout in university students, Anales de Psicología, 31 (1), 290–297. DOI: https://doi.org/10.6018/analesps.31.1.168581
Böcskei Balázs – Fekete Marianna – Nagy Ádám – Szabó Andrea (2024): „Carpe Punctum!” instead of „Carpe Diem!”: New suggestions in the analysis of youth opinions and a research case of a possible COVID-Generation, Polish Sociological Review, 226 (2), 133–148.
Broer, Markus – Bai, Yifan – Fonseca, Frank (2019): A review of the literature on socioeconomic status and educational achievement, Socioeconomic Inequality and Educational Outcomes, 7–17. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-11991-1_2
Caldwell, Robert A. – Pearson, Jane L. – Chin, Raymond J. (1987): Stress moderating effects: Social support in the context of gender and locus of control, Personality and Social Psychology Bulletin, 13 (1), 5–17. DOI: https://doi. org/10.1177/0146167287131001
Campbell, Fiona – Blank, Lindsay – Cantrell, Anna – Baxter, Susan – Blackmore, Christopher – Dixon, Jan – Goyder, Elizabeth (2022): Factors that influence mental health of university and college students in the UK: A systematic review, BMC Public Health, 22 (1), 1778. DOI: https://doi.org/10.1186/s12889-022- 13943-x
Cullinan, John – Walsh, Sharon – Flannery, Darragh (2020): Socioeconomic disparities in unmet need for student mental health services in higher education, Applied Health Economics and Health Policy, 18, 223–235. DOI: https://doi. org/10.1007/s40258-019-00529-9
De Paula, W. – Breguez, G. S. – Machado, E. L. – Meireles, A. L. (2020): Prevalence of anxiety, depression, and suicidal ideation symptoms among university students: a systematic review, Brazilian Journal of Health Review, 3 (4), 8739–8756. DOI: https://doi.org/10.34119/bjhrv3n4-119
Drolet, Brian C. – Rodgers, Scott (2010): A comprehensive medical student wellness program – design and implementation at Vanderbilt School of Medicine, Academic Medicine, 85 (1), 103–110. DOI: https://doi.org/10.1097/ ACM.0b013e3181c46963
Gács Boróka – Tényi Tamás – Pálfi Krisztina – Major Jutta – Horváth-Sarródi Andrea (2023): Az orvostanhallgatók számára fenntartott mentálhigiénés segítségnyújtás szerepe, Orvosi Hetilap, 164 (45), 1778–1786. DOI: https://doi. org/10.1556/650.2023.32889
García-Mendoza, María Del Carmen – Parra, Águeda – Sánchez-Queija, Inmaculada – Arranz Freijo, Enrique Bernardino (2020): Emotional autonomy and adjustment among emerging adults: The moderating role of family relationships, Scandinavian Journal of Psychology, 61 (3), 380–387. DOI: https://doi. org/10.1111/sjop.12614
Gray, Marjory Roberts – Steinberg, Laurence (1999): Adolescent romance and the parent-child relationship: A contextual perspective, in Furman, Wyndol – Brown, B. Bradford – Feiring, Candice (szerk.): The Development of Romantic Relationships in Adolescence, Cambridge University Press, 235–262. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9781316182185.011
House, Lisa A. – Neal, Chelsea – Kolb, Jason (2020): Supporting the mental health needs of first generation college students, Journal of College Student Psychotherapy, 34 (2), 157–167. DOI: https://doi.org/10.1080/87568225.2019.1578940
Jagodics Balázs (2021): A diák kiégés összefüggései a követelmény-erőforrás modellel és a tanulmányi motivációval (doktori értekezés, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Doktori Iskola Szociálpszichológia Doktori Program).
Kopp Mária – Kovács Mónika Erika (szerk.) (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Budapest, Semmelweis.
Kövesdi Andrea – Hadházi Éva – Törő Krisztina (2022): Egyéni pszichés változók vizsgálata a COVID–19-járvány idején, in Horn Dániel – Bartal Anna Mária (2022): Fehér könyv a Covid–19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól, Budapest, ELKH, 52–67.
Kroenke, Kurt – Spitzer, Robert L. – Williams, Janet B. W. (2002): The PHQ-15: Validity of a new measure for evaluating the severity of somatic symptoms, Psychosomatic Medicine, 64 (2), 258–266. DOI: https://doi.org/10.1097/00006842-200203000-00008
KSH (2023/24): Oktatási adatok, 2023/2024 (előzetes adatok), https://www.ksh. hu/s/kiadvanyok/oktatasi-adatok-20232024-elozetes-adatok/index.html (letöltve: 2025. 03. 27.).
Liu, Yanwu (2021): Analysis and prediction of college students’ mental health based on K-means clustering algorithm, Applied Mathematics and Nonlinear Sciences, 7 (1), 501–512. DOI: https://doi.org/10.2478/amns.2021.1.00099
Magyar Országgyűlés (2011): 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100204.tv (letöltve: 2025. 04. 23.).
Magyarország Kormánya (2007): 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700051.kor (letöltve: 2025. 04. 23.).
Mann, J. John – Apter, Alan – Bertolote, Jose et al. (2005): Suicide prevention strategies: A systematic review, JAMA, 294 (16), 2064–2074. DOI: https://doi. org/10.1001/jama.294.16.2064
Matuz, András – Gács, Boróka – Birkás, Béla (2024): Reframing prolonged negative mental health effects of COVID-19: Cognitive restructuring promotes posttraumatic growth, Psychology & Health, 1–20. DOI: https://doi.org/10.1080/0 8870446.2024.2427654
Rihmer Zoltán – Döme Péter – Gonda Xénia – Bélteczki Zsuzsanna (2017): Az öngyilkossági veszély felmérése a rizikófaktorok hierarchikus osztályozása alapján, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 19 (3), 131–136., https://real.mtak.hu/85282/1/rihmer_honlapra.pdf (letöltve: 2025. 04. 23.).
Rihmer Zoltán – Németh Attila (2014): A depressziók kezelése és a hazai öngyilkossági halálozás kapcsolata – Fókuszban a 2007-es egészségügyi reform hatása, Neuropsychopharmacologia Hungarica, 16 (4), 195–204., https://mppt.hu/magazin/pdf/xvi-evfolyam-4-szam/rihmer.pdf (letöltve: 2025. 04. 23.).
Robinson, Oliver C. (2015): Emerging adulthood, early adulthood and quarter-life crisis: Updating Erikson for the twenty-first century, in Žukauskiene, Rita (szerk.): Emerging Adulthood in a European Context, New York, Routledge, 17–30.
Robinson, Oliver C. – Cimporescu, Maria – Thompson, Trevor (2021): Wellbeing, developmental crisis and residential status in the year after graduating from higher education: A 12-month longitudinal study, Journal of Adult Development, 28 (2), 138–148. DOI: https://doi.org/10.1007/s10804-020-09361-1
Salmela-Aro, Katarina – Kiuru, Noona – Leskinen, Esko – Nurmi, Jari-Erik (2009): School Burnout Inventory (SBI): Reliability and validity, European Journal of Psychological Assessment, 25 (1), 48–57. DOI: https://doi.org/10.1027/1015-5759.25.1.48
Spitzer, Robert L. – Kroenke, Kurt – Williams, Janet. B. – Löwe, Bernd. (2006): A brief measure for assessing generalized anxiety disorder: the GAD-7, Archives of Internal Medicine, 166 (10), 1092–1097. DOI: https://doi.org/10.1001/ archinte.166.10.1092
Stauder, Adrienne – Witthöft, Michael – Köteles, Ferenc (2021): Validation of the Hungarian PHQ-15. A latent variable approach, Ideggyógyászati Szemle, 74 (5–6), 183–190. DOI: https://doi.org/10.18071/isz.74.0183
Székely András – Gere Dömötör – Fűrész Tünde (2021): Életünk értelme – A koherenciaérzés összefüggése a családi és más szociodemográfiai és lelki mutatókkal, in Engler Ágnes – Purebl György – Susánszky Éva – Székely András (szerk.): Magyar lelkiállapot 2021. Család – egészség – közösség. Hungarostudy 2021 tanulmányok, Budapest, KINCS, 415–432.
Thompson, Diane – Goebert, Deborah – Takeshita, Junji (2010): A program for reducing depressive symptoms and suicidal ideation in medical students, Academic Medicine, 85 (10), 1635–1639. DOI: https://doi.org/10.1097/ ACM.0b013e3181f0b49c
WHO (2022): World Mental Health Report: Transforming Mental Health for All, Geneva, World Health Organization.
Whooley, Mary A. (2006): Depression and cardiovascular disease: Healing the broken-hearted, JAMA, 295 (24), 2874–2881. DOI: https://doi.org/10.1001/ jama.295.24.2874