A tanulmány a történelemtanítás jellegzetességeinek változásait mutatja be, döntően a központi tartalmi szabályozás dokumentumain keresztül.
Cikk felolvasása00:00
Absztrakt
A tanulmány a változó történelemtanítás jellegzetességeit döntően a központi tartalmi szabályozás dokumentumain keresztül mutatja be. Az elmúlt évtizedek jelentős modernizációs törekvései a tartalmi dokumentumokban (tantervekben, vizsgakövetelményekben, tankönyvekben) diagnosztizálhatók. A változások a tananyagtartalmak hangsúlyainak változásaiban és a szemlélet- és feldolgozásmódok (kompetenciaközpontúság) módosulásában érhetők tetten. Az írás arra is rámutat, hogy a központilag menedzselt tartalmi, módszertani reformok nem eredményeztek rendszerszintű, mélyreható és minőségi eredményeket hazánkban, és a jövő feladata a történelemtanítás teljes struktúrájának újragondolása, amely a tudomány világának és a mindennapi pedagógiai praxisnak a folyamatos, nyilvános párbeszédét, a közélet demokratikus elköteleződését igényli. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy az eredményes reformintézkedések nem nélkülözhetik a helyi innovációs tapasztalatok fölhasználását, valamint a változásban érintett intézményi közösségek tanulási és tudásmegosztási képességét.
Kulcsszavak: tartalmi szabályozás, tantervek, vizsgakövetelmények, központi és helyi szabályozás, szakmai autonómia, történelmi műveltség, tartalmi kánon, kompetenciaalapú oktatás, kulcskompetenciák, történelmi gondolkodás
Néhány évvel ezelőtt egy konferencián szürreálisnak neveztem a hazai történelem oktatást, mondván, hogy mind az elmélet, mind a gyakorlat terén a különböző történelmi idősíkok jellemzői egymásra csúsztak, és ezek a sokszor egymásnak is ellentmondó jelenségek párhuzamosan funkcionálnak (Kaposi, 2020). Számba venni is nehéz az elmúlt évtizedekben a történelemtanításra ható különböző ingamozgásokat. Például
Csatlakozzon ingyen és olvasson tovább!
Regisztráljon honlapunkon hogy ingyenesen hozzáférjen a Máltai Tanulmányok összes rovatának archívumához teljes terjedelemben.
A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, be vezetéséről és alkalmazásáról, Magyar Közlöny, 78. évfolyam, 2012/66., 10708., https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200110.kor (letöltve: 2022. 04. 20.).
A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról, Magyar Közlöny, 86. évfolyam, 2020/17., 290–446.
Benziger, Karl (2017): The Strong State and Embedded Dissonance – History Education and Populist Politics in Hungary, Yesterday and Today, 18., https://reposi tory.nwu.ac.za/handle/10394/26128, DOI: http://dx.doi.org/10.17159/2223 0386/2016/n18a4 (letöltve: 2022. 04. 20.).
Chapman, Arthur (szerk.) (2021): Knowing History in Schools – Powerful Knowledge and the Powers of Knowledge, London, University College London Press, https://www. uclpress.co.uk/products/130698, DOI: 10.14324/111.9781787357303 https:// library.oapen.org/handle/20.500.12657/51810 (letöltve: 2022. 04. 20.).
EMMIrendelet 51/2012. (XII. 21.) a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről.
EFOP 3.2.15 VEKOP 17201700001 „A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérésiértékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása” című kiemelt projekt
F. Dárdai Ágnes – Kaposi József (2008): A kezdet vége, avagy a történelemérettségi vizsga fejlesztésének további lépései, in Bánkuti Zsuzsa – Lukács Judit (szerk.): Tanulmányok az érettségiről, Budapest, OFI, 169–186.
F. Dárdai Ágnes – Kaposi József (2021): A történelemtanítás elmúlt 30 éve (1990–2020) – Helyzetkép és perspektíva, Magyar Pedagógia, 121. évfolyam, 2021/2., 137–167., http://www.edu.uszeged.hu/mped/document/F.Dardai_Mped20212.pdf (le töltve: 2022. 04. 20.).
Glatz Ferenc (szerk.) (1990): Magyarok Európában, Budapest, Háttér–Téka.
Glatz Ferenc (szerk.) (1993): Vezérfonal a magyar és egyetemes történelem oktatásához, Buda pest, MTA Történelemtudományi Intézet.
Halász Gábor (2018): Kurrikulum-fejlesztés, kurrikulum-szabályozás és kurrikulum-implementá- ció: alapvető összefüggések és globális trendek, https://www.oktatas2030.hu/wpcontent/ uploads/2020/10/nemzetkzitrendeksgyakorlatok.pdf (letöltve: 2022. 04. 20.).
Kamp Alfréd (2015): A történelemtanárok tanítási gyakorlatának és a digitális pedagó giával kapcsolatos nézeteinek felmérése. Online országos kérdőíves kutatás történe lemtanárok körében, a szerző doktori dolgozatának kézirata.
Kaposi József (2015): Válogatott tanulmányok II. – Tanterv – Történelem – Módszertan, Buda pest, Szaktudás Kiadó Ház Zrt.
Kaposi József (2016): A történelemtanítás kihívásai és lehetőségei az új nemzeti alap tanterv és a kerettantervek alapján, Történelemtanítás, 7. új évfolyam, 2016/1–2., https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2016/07/kaposijozsefatortene lemtanitaskihivasaieslehetosegeiazujnemzetialaptantervesakerettantervek alapjan070103/ (letöltve: 2022. 04. 19.).
Kaposi József (2020): A hazai történelemoktatás dilemmái, Történelemtanítás, 11. új év folyam, 2020/1–2., https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2020/05/kaposi jozsefahazaitortenelemoktatasdilemmai110103/ (letöltve: 2022. 04. 19.).
Katona András (2012): A megőrizve változtatás jegyében az új történelem kerettan tervekről, Történelemtanítás, 3. új évfolyam, 2012/2–4., http://www.folyoirat. tortenelemtanitas.hu/2013/01/katonaandrasamegorizvevaltoztatasjegye benazujtortenelemkerettantervekrol030209/ (letöltve: 2022. 04. 19.).
Kinyó László – Molnár Edit Katalin (2012): Történelem és társadalomismeret, állam polgári kompetenciák, in Csapó Benő (szerk.): Mérlegen a magyar iskola, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, http://publicatio.bibl.uszeged.hu/1412/1/Merlegen_ KL_MEK.pdf (letöltve: 2022. 04. 19.).
Kojanitz László (2014): A kerettanterv változásai – a történetmeséléstől a reflektív tör ténelemszemléletig, Történelemtanítás, 5. új évfolyam, 2014/1., https://www.folyoirat. tortenelemtanitas.hu/2014/04/kojanitzlaszloakerettanterv (letöltve: 2022. 04. 19.). Lee, Peter (2004):Walking backwards into tomorrow historical consciousness and un derstanding history, International Journal of Historical Teaching, Learning, and Research, 4. évfolyam, 2004/2., 1–46., DOI:10.18546/HERJ.10.2.07 (letöltve: 2022. 04. 20.).
Levesque, Stéphane – Croteau, JeanPhilippe (2020): Beyond History – For Historical Consciousness – Students, Narrative and Memory, Toronto, University of Toronto Press, Scholarly Publishing Division.
Molnár Gyöngyvér – PásztorKovács Anita (2015): A számítógépes vizsgáztatás inf rastrukturális kérdései: az iskolák eszközparkjának helyzete és a változás tendenciái, Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/4. 49–61.
Pataki Ferenc (2010): Kollektív emlékezet és emlékezetpolitika, Magyar Tudomány, 171. évfolyam, 2010/7., 778–798., http://epa.oszk.hu/00600/00691/00079/pdf/mtud_2010_07_778798.pdf (letöltve: 2022. 04. 20.).
Popp, Susanne (2021): „Az emberiség történelme”, „egyetemes történelem”, „világtörté nelem”, „nagy történelem” mint az iskolai történelemtanítás didaktikai megközelíté sei,Történelemtanítás, 12. új évfolyam, 2021/3., https://www.folyoirat.tortenelemta nitas.hu/2021/09/suzannepoppaziskolaitortenelemtanitasdidaktikaimegkoze litesei120202/ (letöltve: 2022. 04. 19.).
Schecker, Horst – Parchmann, Ilka (2007): Standards and competence models – The German situation, in Waddington, David – Nentwig, Peter – Schanze, Sascha (szerk.): Making It Comparable – Standards in Science Education, Münster, Waxmann, 147–165.
Stradling, Robert (2001): Teaching 20th-century European History, Strasbourg, Council of Europe Publishing.
Szepesi Gábor (2017): A digitális érettségi bevezetésének lehetősége történelem tantárgy ból, Történelemtanítás, 8. új évfolyam, 2017/3–4., https://www.folyoirat.tortene lemtanitas.hu/2018/05/szepesigaboradigitaliserettsegibevezetesenekleheto segeatortenelemtantargybol080303/ (letöltve: 2022. 04. 19.).
Wineburg, Sam (2001): Historical thinking and other unnatural acts, Temple University Press, Philadelphia.
Forintosítható-e a társadalmi kohézió értéke? Javítható-e hazánkban az általános bizalom szintje, és ez befolyásolja-e versenyképességünket? Racionalitás az emberségesség parancsa mögött….
A sütik olyan kis szöveges fájlok, amelyeket egy weboldal felhasználhat arra, hogy még hatékonyabbá tegye a felhasználói élményt. A jogszabályok szerint a sütiket abban az esetben tárolhatjuk az Ön eszközén, ha erre feltétlenül szükség van a weboldalunk működése érdekében. Minden egyéb típusú süti használatához az Ön engedélyére van szükségünk. Jelen weboldal különféle sütiket használ. A weboldalunkon megjelenő némelyik sütit harmadik fél szolgáltatóink helyezik.
Ön bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja weboldalunkon a Sütinyilatkozathoz való hozzájárulását.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalunkat azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.
Funkcionális sütik
Ez a webhely a Google Analytics-et használja anonim információk gyűjtésére, mint például az oldal látogatóinak száma és a legnépszerűbb oldalak.
A cookie engedélyezése lehetővé teszi, hogy javítsuk honlapunkat.
Adatvédelmi szabályzat
Honlapunk süti és adatvédelmi szabályzata itt tekinthető meg: