Absztrakt

A 2020 tavaszán Magyarországot is elérő koronavírus-járvány példátlan társadalmi és gazdasági következményeit látva az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya fontosnak tartotta, hogy a lehető leggyorsabban feltérképezze a járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság magyar társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásait. A 2020 áprilisában és májusában végzett kérdőíves vizsgálat az egyszerű helyzetelemzésen túl arra is törekedett, hogy a szakpolitikai döntéshozók számára javaslatokat fogalmazzon meg, beavatkozási lehetőségekre mutasson rá e fiatal, ám a gazdaságfejlesztés és a társadalmi felzárkóztatás szempontjából egyre fontosabbá váló szektor válságból való mielőbbi kilábalásának támogatása érdekében. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a járvány hatása a társadalmi vállalkozások megrendeléseire, s ezzel üzleti kilátásaira szélsőségesen súlyosnak bizonyult, a kérdőívet kitöltő szervezetek mintegy negyede az üzleti tevékenységei teljes ellehetetlenüléséről számolt be. A megrendelésállományban bekövetkezett jelentős csökkenés a társadalmi vállalkozások finanszírozási képességét drámai módon csökkentette, a mintába került vállalkozások átlagosan 4,5 hónapig lettek volna képesek finanszírozni saját működésüket az adatszolgáltatás időszakában, a minta fele azonban ennél is rövidebb 2,9 hónapos likviditással számolt. A megrendelésállomány csökkenése és az ezzel együtt járó likviditási gondok hatására a társadalmi vállalkozások jelentős része mérlegelte és építette be válságkezelő stratégiájába a személyi állomány csökkentését, ami a társadalmi vállalkozások társadalmi elkötelezettsége és tudatossága miatt különösképpen élesen mutatja meg a válság súlyosságát és az egész magyar gazdaságot sokkoló hatását. A kutatás rámutatott továbbá arra, hogy a Magyarországon jelentős részben pályázati támogatásoktól függő társadalmi vállalkozások fejlesztési projektjeinek megvalósítása is veszélybe került a járvány és az azzal együtt járó korlátozások hatására, ami tovább súlyosbítja a szektor helyzetét és helyreállásra vonatkozó kilátásait. A kutatás pozitív hozadékai között említhetjük ugyanakkor, hogy a válaszadó társadalmi vállalkozások egy jelentős csoportja gondolkodott el a profilváltás, illetve –módosítás lehetőségein és az alternatív finanszírozási eszközök, elsősorban a különböző hitelek igénybevételének lehetőségein. Fontosnak tartjuk továbbá kiemelni, hogy a kutatás eredményeként a társadalmi vállalkozások nagyon konkrétan meg tudták fogalmazni, hogy miben, hol várnak segítséget a szakpolitikai szereplőktől, az ökoszisztémát támogató szakmai szervezetektől és a pályázati menedzsment szervezetektől. E beavatkozási lehetőségek, melyeket jelen tanulmányunkban bemutatunk különösképpen aktuálisak és megfontolandóak most, hogy a járvány második hulláma kibontakozóban van.

Kulcsszavak: társadalmi vállalkozások, koronavírus, járvány, Covid–19, válság, hatásvizsgálat, piacvesztés, foglalkoztatás, válságkezelési technikák, szakpolitikai beavatkozási lehetőségek

Bevezetés

2020 márciusában Magyarországra is betört a világszerte már hónapok óta tomboló koronavírus járvány. A magyar állam a COVID-19 fertőzések megjelenésével szinte egy időben drasztikus szigorító rendelkezéseket vezetett be a mindennapi élet, az egészségügy és a gazdaság területén egyaránt. Elmondható, hogy a járvány sosem látott kihívások elé állította az egész társadalmat és az előrejelzések, illetve a nemzetközi példák alapján nyilvánvaló volt, hogy a gazdaságnak is rendkívüli nehézségekkel kell majd megküzdenie az elkövetkező hónapok során.

Az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft., mint a hazai ipar- és vállalkozásfejlesztés, s ezen belül társadalmi vállalkozási ökoszisztéma meghatározó, központi szereplője a járvány kitörése és a szigorítások bevezetése óta kiemelt figyelemmel fordult a társadalmi vállalkozások felé, keresve a leghatékonyabb eszközöket, módszereket a szektor megsegítésére a kibontakozó és várhatóan elhúzódó válság időszakában.

2020 májusában az IFKA Társadalmi Vállalkozások Osztálya, vizsgálatot folytatott a koronavírus járvány, illetve az általa előidézett gazdasági válság társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásaival és a hatások kezelési lehetőségeivel, a szektor válságból való kilábalásának perspektíváival kapcsolatban.^[1]A kutatás tervezésében és lebonyolításában a Társadalmi Vállalkozások Osztály következő munkatársai vettek részt: Majoros Zsuzsanna, Kiss Nóra, Soltész Anikó, Szenttamási István … Részletek

A kutatás tervezése – előzetes feltevések

 A társadalmi vállalkozások –mint a nonprofit és forprofit szektor között elhelyezkedő, hibrid szervezetek- pozitív társadalmi és környezeti hatás elérésére törekszenek, ami a nonprofit szektorhoz közelíti őket. Társadalmi céljaikat piaci tevékenységeken keresztül próbálják megvalósítani, ennek értelmében vállalkozásoknak számítanak: meg kell tehát felelniük a piac által támasztott kihívásoknak is. A társadalmi vállalkozások tehát egyesítik magukban a nonprofit és a forprofit szervezetek jellemzőit, így vizsgálatuk során alapvető, hogy ezt a kettősséget, figyelembe vegyük a kutatás tervezése és lebonyolítása, illetve az eredmények értelmezése során.

Az IFKA Társadalmi Vállalkozások Osztálya a kutatás tervezése során figyelembe vette azokat  a vizsgálatokat, melyek a járvány és a gazdasági válság nonprofit szervezetekre és forprofit szektorra gyakorolt hatásait vizsgálták a járvány időszakában. A IFKA partneri hálózatában két szervezet volt, amelyek a saját működési területükön a fenti törekvésnek megfelelő kutatásokat folytattak az említett időszakban. A SIMPACT Nonprofit Kft. nonprofit szektort érintő kutatása^[2]Bakó Csaba, Mészáros Ágnes, Nagy Gábor. A koronavírus helyzet hatása a nonprofit szektorra. SIMPACT. 2020.06.12 (kéziratban) , illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara KKV szektorra fókuszáló kutatása^[3]Trend International Kft. A koronavírus hatása a budapesti vállalkozásokra. Budapesti Kereskedelmi és iparkamara. 2020. … Részletek volt az a két viszonyítási pont, melyekre alapozva az IFKA Társadalmi Vállalkozások Osztálya saját kutatását definiálta és megfogalmazta saját előfeltevéseit.

• Előfeltevések a járvány társadalmi vállalkozások üzleti működését érintő hatásaival kapcsolatban:
  • A koronavírus járvány és az általa előidézett válság a társadalmi vállalkozások üzleti működésére többnyire negatív hatást gyakorol
  • Kifejezetten negatívan hat a válság a társadalmi vállalkozások értékesítési lehetőségeire, finanszírozási képességére és foglalkoztatási potenciáljára
  • A válság hatása bizonyos szektorokban (turizmus, vendéglátás, kultúra, személyi szolgáltatások stb.) az átlagosnál erőteljesebb lesz
  • A társadalmi vállalkozások jelentős segítséget várnak külső, elsősorban állami szereplőktől a válság gazdasági hatásainak leküzdéséhez

• Előfeltevések a járvány társadalmi vállalkozások társadalmi működését érintő hatásaival kapcsolatban
  • A válság hatására a társadalmi vállalkozások számára jelentős problémát okoz támogatott projektjeik (GINOP-5.1.3-16, GINOP-5.1.7-17; GINOP-8.8.1-17) megvalósítása
  • Ezzel összefüggésben a válság társadalmi vállalkozások finanszírozási képességére gyakorolt negatív hatása hatványozottan jelentkezik
  • A támogatott projektek megvalósítási nehézségei miatt a válság negatívan hat a társadalmi vállalkozások társadalmi tevékenységeire, elsősorban a foglalkoztatásra
  • A szektor jelentős segítséget vár külső, elsősorban állami szereplőktől a támogatott projektek megvalósításához

A kutatás tervezésére a fentieken túl jelentős hatást gyakoroltak az IFKA által a Social SEEDS projekt^[4]A Social SEEDS projekt az INTERREG Europe program keretében került megvalósításra a társadalmi vállalkozásokat támogató szakpolitikai eszközök fejlesztése érdekében a projekt … Részletek keretében fejlesztett PiacTárs 2.0^[5]A PiacTárs 2.0 minősítő és monitoring rendszer az IFKA által a GINOP-5.1.2-15-2016-00001 PiacTárs kiemelt projekt keretében fejlesztett és működtetett projektterv előminősítő rendszer … Részletek minősítő és monitoring rendszer kialakításának és tesztelésének folyamatai is. A fejlesztett rendszer ugyanis –a nemzetközi trendekkel összhangban- Magyarországon először a társadalmi vállalkozások szélességelvű megközelítését alkalmazza, társadalmi vállalkozásként tekintve minden olyan szervezetre, mely piaci tevékenységeken keresztül, vállalkozói tevékenységet folytatva kísérel meg mérhető és kommunikálható pozitív társadalmi hatást elérni. A kutatás célcsoportja e megközelítés alapján került kijelölésre, így a kutatásba bevonásra kerültek olyan szervezetek is, amelyek a fentieknek megfelelően társadalmi vállalkozásként identifikálták magukat, azonban a jelenleg meghatározó állami támogatási programok (pl. GINOP. FÓKUSZ stb.) szervezeti formát előtérbe helyező definíciós keretei alapján nem minősülnek társadalmi vállalkozásnak (azaz nem civil szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok vagy szociális szövetkezetek).

A kutatás

 A kérdőíves vizsgálat adatfelvételére 2020. április 20. és május 4. között került sor.

A kérdőívet 140, magát az előzőekben ismertetett szélességelvű értelmezési keret alapján társadalmi vállalkozásként identifikáló szervezet töltötte ki.

A felmérés során az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya nem törekedett a reprezentativitásra, hiszen a definíciós keretek bizonytalansága miatt az alapsokaság sem határozható meg egyértelműen, reprezentatív mintavételre ezért a társadalmi vállalkozások esetében nem is lett volna lehetőség.

Ennek megfelelően a kutatásra olyan pillanatfelvételként kell tekintenünk, melynek célja, az előfeltevések által kijelölt kereteken belül a koronavírus-járvány által teremtett rendkívüli helyzet társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásainak feltérképezése és párbeszéd generálása a társadalmi vállalkozási ökoszisztéma szereplői között az alábbi témákban:

• A társadalmi vállalkozások aktuális helyzete
• A koronavírus-járvány és az általa generált gazdasági válság következtében felmerülő problémáik
• Rövid távú prognózis a szektor várható helyzetéről (2020-végéig)
• Megoldási elképzelések, stratégiai lépések
• Beavatkozási lehetőségek, javaslatok

A minta összetétele

 A kérdőívet kitöltő 140 szervezet megoszlását több szempont szerint is vizsgáltuk. Első ilyen szempont volt a pályázati tevékenység. A kitöltő szervezetek 31%-a a GINOP-5.1.7-17 konstrukció kedvezményezettjeként, 11%-uk a GINOP-5.1.3-16 program kedvezményezettjeként, 5%-uk pedig mindkét konstrukció kedvezményezettjeként töltötte ki a kérdőívet. Hozzájuk képest többségben voltak azok a kitöltők, amelyek egyik konstrukció keretében sem kaptak támogatást, s nem valósítottak meg pályázati projektet. Az utóbbi csoport ilyen magas arányát a teljes mintán belül két jelenség indokolhatja: Egyrészt valószínűsíthetjük, hogy a támogatási programokból kimaradt szervezetek motiváltabbak voltak a kérdőív kitöltésére, mivel ettől előnyöket, támogatási programokhoz való szélesebb körű hozzáférést reméltek. Másrészt ez a megoszlás igazolhatja azt a feltételezésünket, mely szerint a szélességelvű (nem szervezeti formához kötött) értelmezési keret alapján jóval több szervezet értelmezi önmagát társadalmi vállalkozásként, mint ahányan a jelenleg meghatározó programok szervezeti forma központú definíció alapján beleférnek a társadalmi vállalkozások kategóriájába.

Ami a teljes minta szervezeti forma szerinti megoszlását illeti, legmagasabb számban a szociális szövetkezetek képviseltették magukat a kitöltők között (39%), őket a nonprofit gazdasági társaságok (15%), majd az egyesületek és alapítványok követték (11-11%). A forprofit gazdasági társaságok aránya a teljes mintán belül  6% volt, míg a kitöltők 17%-a nem adott meg szervezeti formát.

A nem GINOP kedvezményezettek al-mintájában a legjelentősebb eltérést a teljes mintán belül elfoglalt helyükhöz képest a nonprofit gazdasági társaságok (10%), a szociális szövetkezetek (46%) és a forprofit gazdasági társaságok (12%) mutatták. Utóbbi csoport eredeti megoszláshoz képest mutatott magas aránya az al-mintán belül azért fontos, mert részben igazolja azt a feltevésünket, hogy a szélességelvű értelmezési keret alkalmazásával jelentős számban vonhatók be olyan szervezetek a társadalmi vállalkozások közé, melyek működése a szektor fenntarthatóbb piaci működése felé mutat.

Ami a területi megoszlást illeti, a kitöltők 65%-a városias településeken, 35%-a vidéken működött a kitöltés pillanatában. A régiós megoszlást tekintve a szervezetek több mint 3/4-e a hagyományosan jelentős társadalmi vállalkozási jelenlétet mutató régiókból (Dél-Alföld – 24%, Dél-Dunántúl – 22%, Észak-Alföld – 19%, Észak-Magyarország – 12%) került ki.

Végül, ami a szektorális megoszlást illeti, a mintán belül legnagyobb arányban az élelmiszeripari vállalkozások (22%), a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással (15%), az építőiparral (12%) és az egyéb feldolgozóiparral foglalkozó (10%) vállalkozások képviseltették magukat.

A koronavírus-járvány által előidézett helyzet általános hatásai a társadalmi vállalkozások üzleti működésére

Miként első ábránkon is jól látszik, a koronavírus járvány és az általa előidézett gazdasági válság egyértelműen negatív hatást gyakorolt a mintában szereplő társadalmi vállalkozások üzleti működésére. A válaszadók több mint háromnegyede az üzleti lehetőségek és kilátások jelentős vagy mérsékelt visszaeséséről számolt be, és sajnos ezen a csoporton belül is magas arányt képviseltek azok a szervezetek, melyek az üzleti tevékenység teljes ellehetetlenüléséről számoltak be (15%, 35 szervezet).

Tovább árnyalja ezt a negatív képet, ha megvizsgáljuk a megrendelésállományban várt változás mértékét is. A pozitív megrendelésállomány-változást prognosztizáló kevés szervezet esetében ez a változás átlagosan 15%-os növekedést jelentett. A megrendelésállomány-csökkenésről beszámoló szervezetek az átlagos csökkenést 54%-ra becsülték, ami a két csoport nagysága közötti jelentős eltérés miatt abszolút értékben sokszorosan meghaladja növekedést, a járvány hatása a társadalmi vállalkozások megrendeléseire, s ezzel üzleti kilátásaira tehát szélsőségesen súlyosnak értékelhető.

Előzetes feltevésünk szerint a járvány és a gazdasági válság hatása az átlagosnál is erősebb volt bizonyos szektorok esetében. Ezt a feltevésünket részben igazolták a csökkenő megrendelésállományt jelentő társadalmi vállalkozások iparági megoszlásával kapcsolatos mutatók.

Harmadik ábránk alapján három iparág azonosítható, melyekben koronavírus járvány és a nyomában kirobbant gazdasági válság az átlagosnál is súlyosabb helyzetet idézett elő, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, az építőipar és a feldolgozóipar területén tevékenykedő vállalkozások aránya a megrendelésállomány-csökkenést jelentő szervezetek között ugyanis  kiemelkedő mértékben meghaladja e vállalkozások teljes mintán belül mért arányát.

A koronavírus-járvány hatása a társadalmi vállalkozások finanszírozási képességére

A mintában szereplő társadalmi vállalkozások megrendelésállományában a koronavírus-járvány hatására bekövetkezett negatív változások nagyon alacsony szintre lökték e szervezetek finanszírozási képességét, a társadalmi vállalkozások ugyanis arról számoltak be, hogy a kialakult válsághelyzetben átlagosan mindössze négy és fél hónapig látják biztosítottnak likviditásukat. A medián adatok még ennél is kedvezőtlenebbek, azt mutatják ugyanis, hogy a mintában szereplő szervezetek felénél a finanszírozási képesség mindössze 2,9 hónap.

A szervezetek finanszírozási képességében beállt negatív változások –a hagyományos mikro-, kis-, és középvállalkozásokhoz hasonlóan- megszorító intézkedések bevezetésére kényszerítették a mintában szereplő szervezeteket. Ezek a megszorítások elsősorban a foglalkoztatást, másrészt –ezzel összefüggésben- a foglalkoztatási fókuszú pályázati projektek megvalósítását érintették, a válaszadók ugyanis mind az átlagos, mind a medián adatok szintjén a finanszírozási képesség legalább egy havi növekedését várták a közeljövőben tervezett létszámváltoztatásoktól. Ezt az összefüggést mutatja be 4. ábránk.

A koronavírus járvány hatása a foglalkoztatásra

 A fentiekkel összhangban a válaszadók 27%-a számolt be várható létszámcsökkentésről a közeljövőben. A teljes minta esetében rövid távon (2020.12.31-ig) a várható létszámváltozás mediánja eléri a -0,9 főt, azaz a válaszadók legalább fele legalább egy fő elbocsátására kényszerül válság hatására, finanszírozási képessége fenntartása érdekében.

Ami a várható elbocsátások által érintett foglalkoztatotti csoportokat illeti, a létszámcsökkentésnek leginkább kitett csoportokat az 50 év felettiek és az alacsony iskolai végzettségűek alkotják, ahogyan azt az 5. ábra is mutatja.

A koronavírus-járvány hatása a pályázati projektek megvalósítására

A járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság társadalmi vállalkozásokra gyakorolt negatív foglalkoztatási hatásainak következtében a foglalkoztatási célú projekteket (GINOP-5.1.3-16, GINOP-5.1.7-17, GINOP-8.8.1-17 és FÓKUSZ) megvalósító válaszadók olyan megszorító intézkedések bevezetésére is rákényszerültek, melyek jelentős mértékben hátravetették e projektek megvalósítását. Ez azért különösképpen kritikus következménye a válságnak, mert a társadalmi vállalkozások jelenlegi fejlettségi szintjéén a vissza nem térítendő támogatások jelentik a szervezetek finanszírozásának és működésének elsődleges alapjait. A járvány és a válság pályázati projektekre gyakorolt hatásait a 6. ábrán szemléltetjük.

A diagram alapján a foglalkoztatási fókuszú pályázati projekteket megvalósító szervezetek válaszainak 40%-a a járvány és a válság által a projektek megvalósításában előidézett fennakadásokról számol be. E válaszokon belül 25% volt azon válaszok aránya, melyek szerint a kedvezményezettek projektjeiket csak bizonyos feltételek mellett fogják tudni befejezni, 15% pedig azon válaszok aránya, melyek szerint a projektek megvalósításában bizonyos indikátorok teljesítése okoz jelentős problémát.

A projektek végrehajtásához a kedvezményezettek által szükségesnek gondolt legjellemzőbb feltételeket és a válság hatására nehezen teljesíthető legjellemzőbb indikátorokat az alábbiakban mutatjuk be:

• A projektek megvalósításához szükséges legjellemzőbb feltételek a válaszadók véleménye alapján:
  • Az elszámolások és kifizetések felgyorsítása
  • A vírussal kapcsolatos korlátozások feloldása
  • Projektzárás elhalaszthatóvá tétele, projekthosszabbítás lehetőségének biztosítása

• A koronavírus-járvány és az általa előidézett gazdasági válság hatására nehezen teljesíthető, tipikus indikátorok a válaszadók véleménye alapján
  • Foglalkoztatási vállalások teljesítése (létszámbővítés, létszámtartás)
  • Árbevétel növelése/szinten tartása
  • Személyes jelenlétet igénylő tevékenységek (rendezvények, képzések stb.)

Összefoglalva az eddigieket azt látjuk, hogy a koronavírus járvány és a nyomában járó gazdasági válság „nagyot ütött” a hazai társadalmi vállalkozási szektoron, jelentős mértékben és tartósan csökkentette a szervezetek megrendelésállományát, negatívan hatott a társadalmi vállalkozások piaci kilátásaira, s ezzel összefüggésben finanszírozási képességére. E hatások eredményeként a társadalmi vállalkozások jelentős megszorításokra kényszerültek, melyek elsősorban a szervezetek humánerőforrás-gazdálkodását és pályázati projektjeinek megvalósítását érintették. Mindezek hatására az egész szektor finanszírozása és fenntartható működése került veszélybe, ami egyrészt a társadalmi vállalkozások részéről, másrészt –a célcsoporti igények figyelembe vételével – a támogató ökoszisztéma szereplői részéről igényel gyors és hatékony cselekvést a válság hatásainak csökkentése, ellensúlyozása érdekében. Ezekről a lehetséges beavatkozásokról lesz szó a következőkben.

Társadalmi vállalkozások válságkezelő intézkedései

A kutatásban részt vevő szervezetek válaszainak jelentős többsége (55%) arról tanúskodik, hogy a társadalmi vállalkozások önerőből nem képesek válságkezelő beavatkozásokat végrehajtani, mert ehhez vagy a források (26%), vagy a megfelelő munkaerő (2%), vagy ez a kettő együttesen (27%) nem áll rendelkezésre. (Lásd 7. ábra, pirossal keretezett válaszok)

Ugyanakkor bizakodásra adhat okot, hogy a válaszok negyede alapján a társadalmi vállalkozások egy jelentős csoportja teljes profilváltást (4%) vagy a profil részleges módosítását (22%) tervezi a közeljövőben a válság hatásainak kezelése érdekében. (Lásd 7. ábra zölddel keretezett válaszok)

E válaszok alapján a társadalmi vállalkozásoknak két területen van szükségük az ökoszisztéma támogatására:

1. A profilváltás illetve profil módosítás végrehajtásához
2. A válságkezeléshez szükséges humánerőforrások és pénzügyi erőforrások előteremtéséhez.

Kutatásunk azt is vizsgálta, hogy a visszatérítendő pénzügyi eszközök (hitelek, kölcsönök) milyen szerepet játszhatnak a társadalmi vállalkozások önálló, szervezeti szintű válságkezelésében.

A válaszok jelentős többsége alapján a társadalmi vállalkozások többsége nem terveznek hitelfelvételt a válságkezelés érdekében, mert nem látják a visszafizetés garanciáit (41%), mert túl sok a bizonytalanság a jelenlegi helyzetben a megalapozott döntéshez (12%), illetve mivel nem áll rendelkezésükre fedezet a hitelfelvételhez (7%). (Lásd 8. ábra, pirossal keretezett válaszok)

Biztató azonban, hogy a fenti válaszok mellett jelentős (26%) az aránya azon válaszoknak is, melyek szerint a társadalmi vállalkozások egy részében már komolyan felmerült a hitelfelvétel (17%), illetve konkrét hiteltermék (GINOP-8.8.1-17) igénybevételének lehetősége (9%) a válságkezelés érdekében. (Lásd 8. ábra, zölddel keretezett válaszok)

E válaszok alapján ökoszisztéma az alábbi területeken nyújthat releváns segítséget a társadalmi vállalkozások számára:

1. Hiteltermékekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása, szemléletformálás
2. Hiteligénylésre való felkészítés, üzleti tervezés támogatása
3. Hiteltermékekhez igénybevételi feltételeinek könnyítése
4. Hitelek visszafizetését, a felelős adósságszolgálatot támogató szolgáltatások (pl. mentorig)

Társadalmi vállalkozások elvárásai az ökoszisztéma válságkezelő intézkedéseivel kapcsolatban.

Kutatásunk keretében végül azt is vizsgáltuk, hogy a társadalmi vállalkozások milyen beavatkozásokat várnak, tartanak szükségesnek a támogató ökoszisztéma részéről a válságkezelés érdekében. Ezek a kérdések, illetve a rájuk adott válaszik alapvetően az ökoszisztéma három szintjé irányultak az alábbiak szerint:

• Általános, állami szintű válságkezeléssel kapcsolatos elvárások
• A PiacTárs kiemelt projektet megvalósító konzorcium válságkezelő intézkedéseivel kapcsolatos elvárások
• A foglalkoztatási célú pályázati projektek menedzsment szervezeteinek, irányító hatóságainak válságkezelő intézkedéseivel kapcsolatos elvárások

Általános, állami szintű válságkezeléssel kapcsolatos elvárások

Az általános, állami szintű beavatkozásokkal kapcsolatos igényeket 9. ábránkon mutatjuk be. A válaszok eloszlása szerint a társadalmi vállalkozások túlnyomó része alapvetően négy területen vár beavatkozásokat az államtól a válság hatásainak kezelése, ellensúlyozása érdekében. Ezek a területek:

• általános (VNT) pénzügyi támogatások biztosítása (17%)
• adó- és járulékcsökkentés, – kedvezmények elérhetővé tétele a társadalmi vállalkozások számára (16%)
• bér- és járuléktámogatások biztosítása társadalmi vállalkozások számára (16%)
• A támogatott) hitelekhez (forgóeszköz, folyószámla, áthidaló stb.) való könnyebb hozzáférés biztosítása társadalmi vállalkozások számára (8%).

A PiacTárs kiemelt projektet megvalósító konzorcium (IFKA-OFA) válságkezelő intézkedéseivel kapcsolatos elvárások

A társadalmi vállalkozások legjellemzőbb elvárásait, igényeit az IFKA és az OFA által formált „PiacTárs” konzorcium válságkezelő intézkedéseivel kapcsolatban a 10. ábrán szemléltetjük.

Az ábra alapján a válaszok közel háromnegyede esetében négy beavatkozást tartottak szükségesnek a társadalmi vállalkozások a PiacTárs konzorcium részéről a válságkezelés érdekében. Ezek:

• Lehetséges vevők, partnerek felkutatásának támogatása (30%)
• Áthidaló hitelekhez való hozzáférés támogatása (15%)
• Hosszabb távú hitelekhez való hozzáférés támogatása (14%)
• Befektetői és egyéb pénzügyi támogatások igénybevételét ehetővé tevő versenyekre való felkészítés (12%)

A foglalkoztatási célú pályázati projektek menedzsment szervezeteinek, irányító hatóságainak válságkezelő intézkedéseivel kapcsolatos elvárások

 Végül a foglalkoztatási célú pályázati projekteket megvalósító kedvezményezett társadalmi vállalkozások esetében megvizsgáltuk azt is, hogy az irányító szervezetek, hatóságok részéről milyen beavatkozásokat tartanának szükségesnek a koronavírus-járvány pályázati projekteket veszélyeztető negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében. Mivel ez esetben a válaszok elemszáma nagyon alacsony volt, s a válaszok igen nagy szórást mutattak, csupán a legtipikusabb válaszok listáját mutatjuk be az alábbiakban:

• Határidő módosítás (mérföldkövek, fizikai befejezés, elszámolás, stb.) (12 válasz)
• Kifizetések felgyorsítása (10 válasz)
• Gyorsabb ügyintézés, gyorsabb döntési folyamatok (6 válasz)
• Közvetlen, hatékony támogatás az (IH részéről) – projektet ismerő ügyintéző, egyértelmű válságkezelő intézkedések, mentorálás, stb. (4 válasz)
• Értékesítés, reklám, marketing, piacszerzés támogatása (3 válasz)
• Létszámbővítéssel/létszámtartással kapcsolatos elvárások felülvizsgálata, enyhítése (2 válasz)
• Továbbfoglalkoztatási kötelezettségek felfüggesztése, csökkentése (2 válasz)

Következtetések

Áttekintve a koronavírus járvány és a nyomában kibontakozó gazdasági válság magyar társadalmi vállalkozásokra gyakorolt hatásait, a társadalmi vállalkozások saját válságkezelő intézkedéseit és külső válságkezelő beavatkozásokkal kapcsolatos igényeit és elvárásait az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. Társadalmi Vállalkozások Osztálya az alábbi beavatkozásokara tett javaslatot több fórumon is a járvány és a válság társadalmi vállalkozások fenntartható működését veszélyeztető hatásainak kezelése, ellensúlyozása érdekében:

1. Általános válságkezelés

Társadalmi vállalkozások célzott és intenzív tájékoztatása az alábbi témákban:

• Elérhető vissza nem térítendő támogatások
• …(támogatott) hitelek
• …válságkezelő eszközök (bértámogatások, kedvezmények) társadalmi vállalkozások számára

2. PiacTárs konzorcium (IFKA – OFA) válságkezelő intézkedései

•  Profil-módosítás, – váltás támogatása
• Lehetséges vevők, üzleti partnerek felkutatása (tanácsadás, üzleti találkozók, fórumok szervezése stb.)
• Elérhető hiteltermékekhez való hozzáférés támogatása (tanácsadás, pénzügyi tervezés segítése stb.)
• Befektetésekhez, pénzügyi támogatásokhoz kapcsolódó üzleti versenyek szervezése, versenyekre való felkészítés

3. Pályázati projektek menedzsment szervezeteinek és irányító hatóságainak (pl. GINOP IH, OFA stb.) válságkezelő intézkedései

•  GINOP projektek megvalósítási határidőinek, mérföldköveinek módosítása
• Projektekkel kapcsolatos ügyintézés, támogatás-kifizetések felgyorsítása
• Társadalmi vállalkozások célzott és intenzív tájékoztatása az IH konkrét válságkezelő intézkedéseiről a GINOP projektek esetében