<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>Fabiny Tamás &#8211; Máltai Tanulmányok</title>
	<atom:link href="https://maltaitanulmanyok.hu/szerzo/fabiny-tamas/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://maltaitanulmanyok.hu</link>
	<description>A Máltai Tanulmányok a Magyar Máltai Szeretetszolgálat interdiszciplináris folyóirata. A szaklektorált folyóiratot a szervezet 30. évfordulója alkalmából alapították</description>
	<lastBuildDate>Thu, 29 Sep 2022 07:29:47 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	
	<item>
		<title>Az elválasztó falak lebontása &#8211; Az evangélikus egyház munkája roma testvéreink között</title>
		<link>https://maltaitanulmanyok.hu/magazin/az-elvalaszto-falak-lebontasa-az-evangelikus-egyhaz-munkaja-roma-testvereink-kozott/?utm_source=rss&#038;utm_medium=rss&#038;utm_campaign=az-elvalaszto-falak-lebontasa-az-evangelikus-egyhaz-munkaja-roma-testvereink-kozott</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Fabiny Tamás]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 25 Jul 2022 08:50:36 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Alapgondolat]]></category>
		<category><![CDATA[oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[pedagógia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://maltaitanulmanyok.hu/?post_type=magazine&#038;p=2672</guid>

					<description><![CDATA[Fabiny Tamás lelkész  a 2022. év második számának nyitó tanulmányában az evangélikus egyház romák közötti munkáját mutatja be. Absztrakt Krisztus...]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Fabiny Tamás lelkész  a 2022. év második számának nyitó tanulmányában az evangélikus egyház romák közötti munkáját mutatja be.</p>
<p><span id="more-2672"></span></p>
<h2><strong>Absztrakt</strong></h2>
<p><em>Krisztus lehet a cigányok és nem cigányok közös békéje, mert ő a testében valóban lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést. Az apostol egy to­vábbi mondatával ehhez még hozzá lehet tenni: Krisztusban nincs sem görög, sem zsidó, sem férfi, sem nő, sem szolga, sem szabad, sem cigány vagy nem cigány… Pontosabban mindannyian Krisztusban, az ő szeretetének áramköré­ben vagyunk.</em></p>
<p><strong>Kulcsszavak: </strong>evangélikus, roma, testvér, társadalmi felemelkedés, roma szakkollégium, Wanda, Benczúr Gyula</p>
<hr />
<p>&nbsp;</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;"><em>„Krisztus a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, </em><em>az ellenségeskedést” (Ef 2,14).</em></p>
</blockquote>
<p>Bari Károly költő gyűjtőmunkája során így őrizte meg a cigány nép eredetmondáját: <em>„Egy szegény asszonynak 17 gyermeke volt. Egyszer betért a házába a szent Isten, és így szólt hozzá: »Mutasd meg nekem gyermekeidet, hogy megáldhassam őket.« Mivel a szegény asszony nagyon szégyellte, hogy olyan sok gyermeke van, csak tízet mutatott meg közülük az Istennek, a többit elrejtette. Isten megáldotta a 10 gyermeket, ezekből lettek a gazdagok. A 7 gyermek pedig, akiket az anyjuk elrejtett Isten áldása elől, sohasem tudott gazdagságot szerezni. Ennek a hét gyermeknek a leszármazottai a cigányok.”</em></p>
<p>Megrendítő, hogy egy népcsoport önmagát nemcsak szegénynek tekinti, hanem úgy is érzi, hogy ők nem részesedhettek Isten áldásában.</p>
<p>Tagadhatatlan persze, hogy áldás helyett mennyiszer átok övezte a cigányságot. Embertelen és istentelen átkoknak voltak elszenvedői, olykor továbbadói és gerjesztői is. Mégsem kell, hogy Isten áldása elől elrejtve legyen bárki is. Isten megtalálja az elrejtetteket, a margóra szorítottakat, és megáldja őket. Ez az áldás valóságos és erős, s szembemegy minden átokkal.</p>
<p>Mind a középkorban, mind az újkorban számos durvább és kifinomultabb jele volt az átokkal sújtásnak, a megbélyegzésnek és a fájdalomokozásnak. Hol rendeletek születtek a cigányok röghöz kötéséről, hol egyenesen internálásra és razziákra került sor. A hitleri Németországban pontos nevet is adtak az előítéletekre alapuló kutatásoknak: <em>Rassenhygienische</em><em> und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle </em>[Fajhigiénés és Népességbio- lógiai Kutatóközpont] működött a Harmadik Birodalomban. Ennek nyomán is történt, hogy a magyar parlament felsőházában egy fajbiológus professzor német minta alapján követelte a faji törvények alkalmazását. Innen aztán egyenes út vezetett a cigány gettók létesítéséhez, majd a cigány munkaszolgálatos századok felállításához.</p>
<p>Az elmaradt végtisztesség megadása a mi feladatunk is. Ezáltal is megtörhető az átok. Ezen a téren igen nagy az egész nemzet adóssága, de az egyházaké is. Magunk sem hirdettük elég egyértelműen és elég hangosan az emberek közötti megbékélés és az előítéletek- kel való szembeszállás szükségességét. A társadalomban és az egyházakban is adódtak ugyan egyes megszólalások, de sajnos kevés visszhangra találtak. Kivételnek számítanak a zsidó származású Faludy György 1946-os sorai: „Mennyi veszett oda, máig sem ismeretes, ahogy magyar lapot sem találtam, mely a köztünk élő nép pusztulását említeni érdemesnek ítélte volna – jelezve, hogy évszázados dunavölgyi gyűlölködésünkből az emberi szolidaritás e minimumáig sem ébredtünk még fel. Így csak magam indulok el a sok more és purdé után, hogy lengyel bárányfelhőkké füstölt testeik, sziléziai vörösrépát dagasztó csontjaik elmaradt végtisztességét megadjam” <em>(Végtisztesség a cigányoknak).</em></p>
<p>Vagy meg kell említenünk néhai Antall József nevét, aki egy 1957-es – kéziratban maradt – munkájában így fogalmazott: „A magyarországi cigányság súlyos tragédiája az 1944. évi deportálásokkal kapcsolatban még feldolgozásra vár. Ennek nemcsak statisztikai adatait, hanem pszichikai és politikai következményeit is fel kell tárni” <em>(A holocaust tragédiája).</em></p>
<p>Ám sokáig nyoma sem volt a tisztázás szándékának, különösen nem a bűnbánatnak. Áldás helyett továbbra is az átok maradt érvényben. Az ötvenes években az úgynevezett kóbor cigányok a normáltól eltérő, fekete személyi igazolványt kaptak, és a hatvanas, de még a nyolcvanas években is (!) történtek kényszermosdatások a cigánytelepeken. Az egyházak különösen sokat tehetnek a romák társadalmi felemelése és a velük kapcsolatos előítéletek eloszlatása érdekében. Mit tehet a hazai viszonylatban kicsinek mondható evangélikus egyház?</p>
<p>Kevesen tudják, hogy egy evangélikus lelkész volt az a kutató, aki magyarul elsőként foglalkozott tudományos igényességgel a cigányság hagyományaival és kultúrájával. Augustini (ab Hortis) Sámuel (Nagylomnic, 1729 – Szepesszombat, 1792) <em>A</em><em> magyarországi cigányok mai állapotáról, különös szokásairól és életmódjáról, valamint egyéb tulajdonságairól és körülményeiről (1775–1776) </em>című munkája a maga területén ma is alapműnek számít.</p>
<p>Ma számos egyéb módon tehetünk a cigányság felzárkóztatásáért. Ezt szolgálják a tanodák, az egyházi iskolák (köztük számos evangélikus intézmény) érzékenyítő programjai, a szociális földprogram, a romák között végzett sokféle diakóniai munka és a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat is. Szerepet játszhatnak a külkapcsolatok is, amelyekkel az egyházak rendelkeznek. Saját példát említek: az Amerikai Evangélikus Egyház évi tíz önkéntest küld egyházunk intézményeibe és gyülekezeteibe, akik jórészt a romák között végeznek szolgálatot.</p>
<p>Néhány éve Magyarország kormánya elfogadta a „felzárkózó települések” programját, amelynek célja háromszáz hátrányos helyzetű település felzárkóztatása. Nagyon számítanak az egyházi segélyszervezetek és a helyi gyülekezetek támogatására. Az első körben megcélzott harminc település között ott van Csenyéte is, ahol a legszegényebb, szinte kizárólagosan roma lakosság között egyházunk is jelen van. Itt is személyesnek kell lennem. Valósággal belém égtek azok a látogatások, amelyeket az elmúlt években Csenyétén tehettem: ahogy a tejboltból átalakított kápolnát felszenteltük, ahogy számos cigány gyereket megkeresztelhettem <em>(1. kép), </em>ahogy az Abaffy Gyula Evangélikus Szeretetszolgálat megjelent közöttük. Tudom ugyanakkor, hogy ottani szolgálatunk számos kudarccal is járt – ezért is érzem fontosnak az együttműködést másokkal. Nem szabad romantizálni a cigányok között végzett szolgálatot. Kőkemény valóság a munkanélküliség, a bűnözés, az uzsorások jelenléte, a leányfuttatás, a drogkereskedelem. Fontos ezért az együttműködés a hatóságokkal. Az illetékes minisztérium tervei között szerepel a kamerarendszer folyamatos kiépítése, megfelelő rendőri jelenlét biztosítása vagy éppen – az MLSZ-szel együttműködve – kis méretű futballpályák építése. Az Erős Vár FC lelkes fiatal játékosai külön kérés nélkül, abszolút önkéntesen már most is jelen vannak számos hátrányos településen (Bagon, Pilisen vagy Dányban), és a focin keresztül igyekeznek közel kerülni az ott élő cigány gyerekekhez. Arra is büszkék, hogy a jelenleg a BLASZ III-ban szereplő csapatuknak van ilyen közösségből származó roma játékosa.</p>
<ol>
<li style="text-align: center;">kép: A csenyétei imaház átadásán</li>
</ol>
<p><img fetchpriority="high" decoding="async" class="wp-image-2666 aligncenter" src="https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Csenyete-imahaz-atadas-092-300x199.jpg" alt="" width="415" height="275" srcset="https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Csenyete-imahaz-atadas-092-300x199.jpg 300w, https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Csenyete-imahaz-atadas-092-1030x682.jpg 1030w, https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Csenyete-imahaz-atadas-092-768x509.jpg 768w, https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Csenyete-imahaz-atadas-092-1536x1017.jpg 1536w, https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Csenyete-imahaz-atadas-092-2048x1356.jpg 2048w, https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Csenyete-imahaz-atadas-092-80x53.jpg 80w" sizes="(max-width: 415px) 100vw, 415px" /></p>
<p style="text-align: center;">Fotó: Horváth-Hegyi Áron</p>
<p>A kormányzattal folyamatosan egyeztetünk arról, hogy miként lehetünk jelen a cigányok életének számos területén. Vállalkozókkal együttműködve varrodákat vagy fa- üzemet lehetne működtetni, és támogatni lehet minden olyan kezdeményezést, amely a nyomorban élőknek munkát ad, és általában értékteremtést kínál.</p>
<p>Egyházként elsősorban pasztorális eszközeink vannak, de diakóniai és oktatási segítséget is tudunk adni. Példaként egy asszonyra, Idára utalok, akivel a nyíregyházi Oltalom Szeretetszolgálatnál találkoztam. Egykor ellátott volt, ma az intézmény megbecsült dolgozója. Az ukrán határ melletti egyik faluban nőtt fel, a legnagyobb szegénységben. Apjának alkoholizmusa miatt sok éjszakát a szabad ég alatt kellett tölteniük. Az édesanya végül is megszökött a gyermekeivel, és a családok átmeneti otthonába került. Végre békében, külön ágyban aludhattak, másokkal közösen étkeztek, együtt imádkoztak. Ida Laborczi Géza lelkész, intézményvezető javaslatára elkezdte a szociális munkás szakot az egyetemen. Jelenleg a hajléktalanellátásban dolgozik, segítettből segítő lett.</p>
<p>Hadd hozzak egy másik példát, a nyíregyházi roma szakkollégiumunk életéből. Egy hallgatón- kat, Wandát az amerikai testvéregyházi kapcsolatunk jegyében Iowába küldhettük nyári táborba.</p>
<p>Az ottani egyház vezetésétől kaptam egy levelet, amelyben megköszönik, hogy egy ilyen nagyszerű embert küldtünk hozzájuk. Wanda nemcsak a nemzetközi tábor segítője volt, hanem fel is szólalt az egyházkerület nagygyűlésén, és háromszáz ember előtt beszélt a magyarországi gondokról és lehetőségekről, majd nagyon hatékonyan vezetett egy workshopot a romák helyzetéről.</p>
<p>Ezek a példák bizonyára bátorítóan hatnak másokra is.</p>
<p>Összefoglalóan elmondhatom, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház romák közt végzett tevékenysége leginkább három területre, a szociális-diakóniai, az oktatási és a missziói munkára terjed ki.</p>
<p>Az első területről kiemelem az anyaóvókban, valamint a hajléktalanellátásban végzett munkánkat.</p>
<p>Az oktatási területből kiemelem az evangélikus iskolákban folytatott érzékenyítő munkát, amellyel az óvodától kezdve az általános iskolán keresztül a gimnáziumig küzdünk a diszkrimináció ellen és a befogadás érdekében. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen hosszabb ideje folyik romológiai képzés, ami nemcsak elméletet, hanem terepmunkát is jelent.</p>
<p>A missziói munka összefüggésében hadd utaljak a fasori evangélikus templom Benczúr Gyula által festett oltárképére <em>(2. kép).</em></p>
<p style="text-align: center;">2. kép: A napkeleti bölcsek imádják a kisded Jézust</p>
<p><img decoding="async" class=" wp-image-2667 aligncenter" src="https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Oltarkep-192x300.jpg" alt="" width="269" height="420" srcset="https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Oltarkep-192x300.jpg 192w, https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Oltarkep-660x1030.jpg 660w, https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Oltarkep-768x1199.jpg 768w, https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Oltarkep-51x80.jpg 51w, https://maltaitanulmanyok.hu/wp-content/uploads/2022/07/Oltarkep.jpg 843w" sizes="(max-width: 269px) 100vw, 269px" /></p>
<p style="text-align: center;">Forrás: Benczúr Gyula, 1913</p>
<p>Miután a művész megkapta az evangélikusok felkérését, megfelelő modelleket keresett. A legidősebb, a kisded előtt leboruló királyban önmagát festette meg. Mária és a kis Jézus modelljének az egyházközség vezetője saját leányát és unokáját ajánlotta, amit Benczúr szívesen fogadott. A „szerecsen királyt” egy olyan cigány fiatalemberről mintázta, aki a „Csikágónak” nevezett, nem éppen jó hírű környéken lakott. Valahányszor erre a képre nézek – 1982-ben ebben a templomban, ezzel az oltárképpel szemben szenteltek lelkésszé –, arra gondolok: íme, egy roma ember is a napkeleti bölcsek között van! Cigány testvéreink is ajándékot visznek a megszületett Jézusnak!</p>
<p>A missziói, a szociális és az oktatási-nevelési munka természetesen összefügg, semmiképpen sem játszhatók ki egymás ellen. Mindezt folyamatosan megtapasztaljuk abban a munkánkban, amelyet Sárszentlőrinctől Budapest VIII. kerületén át Csenyétéig végzünk.</p>
<p>Az igei mottóra visszatérve hangsúlyoznom kell: igazából Krisztus lehet a cigányok és nem cigányok közös békéje, mert ő testében valóban lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést. Az apostol egy további mondatát idézve ehhez még hozzá lehet tenni: Krisztusban nincs sem görög, sem zsidó, sem férfi, sem nő, sem szolga, sem szabad, sem cigány vagy nem cigány… Pontosabban mindannyian Krisztusban, az ő szeretetének áramkörében vagyunk.</p>
<p>A cigány nép eredetmondáját, amelyben az Isten elől elrejtett roma gyermekekről volt szó, hadd egészítsem ki Kányádi Sándor <em>Isten háta mögött </em>című versének megragadó gondolatával:</p>
<blockquote>
<p style="text-align: left;">előrelátó vagy de mégis nézz uram a hátad mögé is ott is lakoznak s örülnének a mosolyodnak</p>
</blockquote>
<p>Nekünk, akik ismerjük Isten kinyilatkoztatását, tudnunk kell, hogy ő meg akarja áldani az embert. Minden embert. Minden népcsoportot. Senki sem lehet rejtve előle, senki sem maradhat az ő háta mögött.</p>
<p>&nbsp;</p>
<p>&nbsp;</p>
<p><strong>Borítókép: </strong>Majoros Árpád Csaba, Magyar Máltai Szeretetszolgálat</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
