Absztrakt

Afrika, amelyet többen a jövő kontinensének is tartanak, a mindennapokban rendkívül sok kihívással néz szembe, amelyek meghatározzák működését, illetve a nemzetközi térben való elhelyezkedését. Ennek tekintetében a kontinens joggal tarthat igényt problémáinak tudományos jellegű megfogalmazására – többek között akadémiai, gazdasági, illetve biztonságpolitikai kutatások formájában – és a nehézségek megoldását célzó javaslatcsomagokra. Jelen recenzió arra vállalkozik, hogy bemutassa Kiss Judit és Tarrósy István szerkesztők Afrikáról szóló, tíz tanulmányból álló kötetét, amelyet a néhai Biedermann Zsuzsánna Afrika-kutató emlékének szenteltek.

Kulcsszavak: Afrika, afrikanista, nemzetközi kapcsolatok, társadalomtudományok

DOI: 10.56699/MT.2026.1.10

Széles körben elterjedt elképzelés, hogy „Afrika a jövő kontinense”, és előszeretettel hivatkoznak rá újságcikkek, szakirodalmi művek és közszereplők is (African Development Bank Group, 2015; French, 2025; Mkandawire–Soludo, 1998). Ez az idea annak köszönhető, hogy a kontinensen hatalmas természeti erőforrás-lelőhelyek találhatók, gyors ütemben növekedik a népesség – ezáltal egyre inkább fiatalodó társadalom fejlődik –, erősödik a digitális infrastruktúra, amely ösztönzi a növekvő gazdasági potenciált is. Noha a népességnövekedés jelentős munkaerőt biztosít, az afrikai kontinensnek olyan problémákkal kell szembenéznie, mint a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a jó kormányzás hiánya, a terrorizmus és a migráció, az országok földrajzi elhelyezkedéséből fakadó gondok vagy akár a szárazság elleni küzdelem és az ételellátás biztosítása a kontinens java részén, illetve a dekolonizáció és a neokolonizáció hatásai. Ez csak egy rövid lista arról, hogy Afrikának milyen típusú kihívásokkal kell szembesülnie a mindennapokban, és közülük egyet-egyet kifejtenek a szerzők a Kiss Judit és Tarrósy István által szerkesztett tanulmánykötetben, melyet tragikusan korán elhunyt afrikanista kollégájuk, Biedermann Zsuzsánna emlékére állítottak össze.

A kötet szerkesztői Magyarország kiemelkedő Afrika-kutatói. Kiss Judit – aki 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora – az International Business School professzoraként, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet kutatóprofesszoraként, illetve a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanáraként dolgozik. Kutatási területe a nemzetközi és fejlődés-gazdaságtan, Afrika gazdasága, a világ mezőgazdasága és élelmezésbiztonsága, a nemzetközi segélyezés és a világkereskedelem.

Tarrósy István a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára, a PTE Nemzetközi Igazgatóság igazgatója, a pécsi Afrika Kutatóközpont vezetője, a világ több egyetemének vendégprofesszora. Kutatási témái közé tartozik többek között a geopolitika, Afrika a 21. században, az afrikai regionális együttműködések, az afroázsiai kapcsolatok, valamint az afrikai migráció.

A könyv, melynek valamennyi tanulmánya primer és szekunder forrásokon alapuló kutatási munka, és kizárólag ebben a könyvben jelent meg, négy részre tagolódik. Az első Afrika helyének és fejlődési útjainak értelmezésére fókuszál a változó világrendben, különös tekintettel a fejlesztő állam koncepciójára és dilemmáira. Az első rész szerzői és tanulmányaik címe: Vörös Zoltán – Tarrósy István: Africa, Central and Easter Europe and the changing world order; Ricz Judit: Africa’s renewed quest for (new) developmental state; Pásztor Szabolcs: Ethiopia: Building developmental state or just overheating the economy?; Solymári Dániel – Czirják Ráhel: Dilemmas of international development and development policies around African urban segregates from the post-development perspectivei.

A könyv második része a szubszaharai Afrikát érintő, de globális összefüggésekbe ágyazott kihívásokat vizsgálja, különösen a pénzügyi transzferek, a migráció és az élelmezésbiztonság tekintetében. E rész szerzői és munkáik: Búr Gábor: Grain for Africa? The war in Ukraine and the continent’s food supply; Marsai Viktor: African irregular migration towards Europe: a geographic indicator for a possible EU grand strategy?; Kiss Judit: The balance of remittances: The case of Sub-Saharan Africa.

A tanulmánykötet harmadik részének tematikus egysége Biedermann Zsuzsánna kedvenc régiójáról, az afrikai Nagy-Tavak térségéről, azon belül Ruandáról szól, nyelvpolitikai, politikai és társadalmi kérdésekre összpontosítva. E rész szerzői és munkáik: Bagi Judit – Tarrósy István: Gender equality in Rwanda: A real success story or a well-established brand?; Lator Anna: Sexual violence in the African Great Lakes region: Patterns of peacetime and wartime; T.Horváth Attila: Language policy and use in Rwanda: the case of English and Swahili. A könyv utolsó része Biedermann Zsuzsánna munkásságát foglalja össze.

A kötet tíz tanulmánya tehát különböző témákat dolgoz fel, ezért e sokszínűségre és a recenzió szűkös karakterszámára tekintettel az alábbiakban az első három rész egy-egy véletlenszerűen kiválasztott írását ismertetjük röviden: Vörös Zoltán és Tarrósy István közös munkáját, amely politikatudományi megközelítésből vizsgálódik; Kiss Judit kutatását, amely társadalom- és közgazdaság-tudományi szempontok alapján íródott, illetve

1. Horváth Attila tanulmányát, amely nyelvpolitikai megközelítést alkalmaz.

Vörös és Tarrósy – Africa, Central and Easter Europe and the changing world order – három lehetséges világrend-forgatókönyvet ismertet, majd az afrikai geopolitikára összpontosít, és megvizsgálja Kelet-Közép-Európa lehetséges szerepét az afrikai külpolitikában. Ezt követően azt veszi górcső alá, hogy a kelet-közép-európai országok – amióta az Európai Unió tagjaivá váltak – hogyan integrálták külpolitikájukba az Afrika-kérdést. A tanulmány az Európa–Afrika-kapcsolatok mozaikdarabjaként szolgál a változó világrend tükrében, amely globális kihívások elé állítja a szereplőket. Az Európai Unió az Afrika Unió tagállamaival karöltve kézzelfogható megoldásokat keres ezekre a nagy horderejű problémákra.

Kiss Judit írása – The balance of remittances: The case of Sub-Saharan Africa – a migráció, a fejlődés és a pénzátutalások kereszteződésében vizsgálja a transzferek mikro- és makrogazdasági hatásait a szubszaharai afrikai térségben. Rávilágít, hogy a pénzátutalások mögötti motivációk – elsősorban az altruizmus és az önérdek –, a migrációs mintázatok, illetve a portfóliómegfontolások jelentősen alakítják az utalások volumenét, gazdasági következményeit és a beáramlás nagyságát. Ezt a migránsok egyéni jellemzői és státusza, illetve az anya- és fogadó országok politikai-gazdasági környezete is befolyásolja. A szerző a pluralista fejlesztéselméleti iskola megközelítése alapján vizsgálja az évente mintegy ötvenmilliárd dollárnyi afrikai pénzátutalás pozitív és negatív hatásait. Kiss Judit következtetése szerint a kontinensnek támogatnia kell e források fenntartását és bővülését, miközben mérsékelni kell az ehhez kapcsolódó kockázatokat, illetve erősíteni a növekedési, beruházási és társadalmi jóléti előnyöket.

1. Horváth Attila tanulmánya – Language policy and use in Rwanda: The case of English and Swahili – áttekinti Ruanda nyelvpolitikájának történeti mérföldköveit, a legújabb kutatási eredményeket és a globalizáció által támasztott kihívásokat. Elemzi a ruandai kormány nyelvpolitikai döntéseinek motivációit, különösen az angol és a szuahéli nyelv hivatalos státuszának megítélését a jogalkotás és az oktatás kontextusában. Rámutat, hogy bár a lakosság túlnyomó többsége beszéli a kinyarwanda nyelvet, az angol dominanciája az 1994 utáni politikai elit érdekeit szolgálja, miközben az anyanyelvi oktatás fejletlensége és a gyakori nyelvpolitikai változások strukturális nehézségeket okoznak az oktatási rendszerben. A forráshiány tovább mélyíti ezeket a problémákat, ami korlátozza a nyelvpolitika hatékony megvalósítását.

A kötet egészéről megállapítható, hogy valamennyi tanulmánya szorosabb vagy közvetettebb módon kapcsolódik Biedermann Zsuzsánna tudományos örökségéhez: több szerző hivatkozik munkásságára, míg mások a számára kiemelten fontos – szívéhez közel álló – tématerületeket dolgoztak fel. A hazai afrikanisták viszonylag szűk szakmai közösséget alkotnak, és e közeg meghatározó tagjai közül sokan szerepelnek a kötet szerzői sorában. Tanulmányaik érdeme, hogy új empirikus eredményekkel és elméleti nézőpontokkal gazdagítják az Afrika-kutatás különböző részterületeit, releváns tudást kínálva mindazok számára, akik a kontinens társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális folyamatait vizsgálják. A mainstream afrikanisztikai kutatások tematikailag rendkívül sokszínűek és interdiszciplináris jellegűek – felölelve többek között az állam és kormányzás kérdéskörét, a politikai rezsimek elemzését, a fejlődéselméleteket, a biztonságpolitikát, a migrációt, a geopolitikai összefüggéseket, a terrorizmust, valamint a környezeti és klímaváltozással kapcsolatos kihívásokat –, és a szóban forgó kötet tanulmányai e kutatási irányokkal részben vagy egészben kapcsolódást mutatnak. A mű különösen ajánlható mindazoknak, akik tudományos igényességgel kívánnak mélyebb betekintést nyerni Afrika egyes régióinak problémáiba, kihívásaiba és sokrétű valóságába.

Kiss Judit – Tarrósy István (szerk.): Selected African Studies in Memory of Zsuzsánna Biedermann, Newcastle upon Tyne, United Kingdom, Cambridge Scholars Publishing, 2024